13° C
Ma 2024. június 15., szombat, Jolán és Vid napja van.
13° C
Ma 2024. június 15., szombat, Jolán és Vid napja van.
Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és a Széchenyi István Egyetem (Győr) díjat alapítottak dr. Scharle Péter tiszteletére. Dr. Scharle Péter (1940-2022) okl. mérnök, okl. mérnök-matematikus...

Exobolygó-forradalom – az Akadémián adott elő a Nobel-díjas Didier Queloz

máj 10, 2023 | egyetemes

A Naprendszeren kívüli bolygók kutatása immár három évtizedes múltra tekint vissza, Didier Queloz pedig a kezdetektől ott állt a távcsövek és spektrográfok mögött. A saját csillagukat néhány nap alatt megkerülő „forró Jupiterek” felfedezésétől az élet nyomainak kereséséig eltelt időszakon kalauzolta végig a közgyűlés résztvevőit és vendégeit a svájci asztrofizikus. A The exoplanet revolution című előadásának felvétele elérhető az MTA YouTube-csatornáján.

 

„A PhD-mat e szerkezet mellett végeztem, szóval minden apró kis alkatrészét ismerem – úgy hívták, ELODIE” – mutatta be előadásában Didier Queloz azt a spektrográfot, amellyel 1995-ben témavezetőjével, Michel Mayor csillagásszal felfedezték az első, Naprendszeren kívüli, Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygót. Ez volt az 51 Pegasi b, egy a Jupiterrel összemérhető tömegű, ugyanakkor csillagához igen közel keringő bolygó. Exobolygó-kutatói szaknyelven egy „forró Jupiter”.

Queloz előadásában gyorsan végigpörgette univerzumunk történetét és a csillagrendszerek vizsgálatának háromezer éves múltját, hogy némiképp kontextusba helyezze az utóbbi harminc évet, amikor valóban elindulhatott a Naprendszerünkön kívüli bolygók kutatása. A ma már ötezernél is több ismert exobolygó jellemzőiről készített statisztikák éppannyira mutatják a távoli csillagrendszerek tulajdonságait, mint mérési módszereink jelenlegi korlátait – az igazán Föld-szerű bolygók észlelésére ugyanis éppen bolygónk kis mérete és viszonylag hosszú keringési ideje miatt a közelmúltig nem sok esély volt.

A svájci asztrofizikus előadásának második felében az élet exobolygókon kimutatható nyomainak kereséséről beszélt. A Föld rekonstruált őstörténetéből láthatjuk, hogy az élővilág igencsak nyilvánvaló nyomokat hagy egy bolygó légkörében. Az ilyen nyomok – például az oxigén jelenléte, egyes gázok mennyiségének jellemző arányai – pedig ma már az exobolygók esetében is vizsgálhatók. Hogy miként, arról érdemes meghallgatni a Nobel-díjas előadót ide kattintva.

(Fotó: Szigeti Tamás, MTA)

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és a Széchenyi István Egyetem (Győr) díjat alapítottak dr. Scharle Péter tiszteletére. Dr. Scharle Péter (1940-2022) okl. mérnök, okl. mérnök-matematikus...