23° C
Ma 2024. június 22., szombat, Paulina napja van.
23° C
Ma 2024. június 22., szombat, Paulina napja van.
Látszóbeton és a fekete tégla házassága egy szlovén házban

Látszóbeton és a fekete tégla házassága egy szlovén házban

A helyi OFIS Arhitekti stúdió által tervezett ljubljanai Villa Eternal Way impozáns bejáratát egy kiugró, látszóbetonból kialakított nyitott kubus alkotja. A ház megemelt bejárata a környék hagyományos szlovén épületeire utal, amelyeket a történelmi árvízveszély miatt...

„Korlátlan” magasságú felhőkarcolót engedélyeztek

„Korlátlan” magasságú felhőkarcolót engedélyeztek

Oklahoma város tanácsa jóváhagyta a Legends Tower, a kaliforniai AO építésziroda által tervezett szupermagas felhőkarcoló átminősítési kérelmét, amely ha elkészül, az Egyesült Államok legmagasabbja lesz: a tanács „korlátlan” magasságot hagyott jóvá a felhőkarcoló...

A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg a jövőnket

A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg a jövőnket

A kvantumos jelenségek elsősorban az anyag legkisebb építőköveinek viselkedésében jelentkeznek. Ezek a parányi részecskék teljesen máshogy viselkednek, mint ahogy azt a hétköznapi életben megszoktuk. A kvantumos jelenségekre épülő kvantumtechnológia forradalmi...

Építőipar 2023 konferencia

márc 30, 2023 | praxis

A globalizáció folyamatai már 2010-ben felgyorsultak, a kelet-nyugati irányú kapcsolatok erősödtek és ezen találkozások tranzitrégiójában fekszik Magyarország, ehhez kell alkalmazkodnunk. A gazdasági kapcsolatok irányítása a régióban a Kárpátoktól északra Lengyelországhoz tartozik, de attól délre ezt Magyarországnak kell átvennie, kiegészítve az Európába tartó közlekedési, kereskedelmi korridorokat, a kelet-nyugati mellett az észak-déli kapcsolatokra is fókuszálva, mint például a Budapest-Belgrád vasútvonal. Az Építési és Közlekedési Minisztérium három jogszabálya ehhez teremt alapot – mondta el a Portfolió Építőipar 2023 konferencián Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese március 30-án.

 

A 2020-as év sok problémára rávilágított: a covid a globális ellátási láncokra felfűzött rendszereket kihívás elé állította, így meg kell teremtenünk a saját ellátási láncainkat. Éppen csak elkezdtünk ebből kilábalni, amikor jött az orosz-ukrán háború. Ennek hatására a régió egy zárvánnyá változott, ami a kelet-nyugati helyett az észak-déli korridorokat helyezte előtérbe. A háború hatására az egyik legfontosabb gazdasági változás a kamatkörnyezet átalakulása volt, ami jelentősen megdrágította a finanszírozást. Az európai gazdasági modell megdőlni látszik, a kelet-európai régió kárára a világban egy energiapolitikai átállás zajlik és ezt figyelembe kell venni a hazai döntéseknél is. Arra kell megoldást találnunk, hogy hogyan lesz a magyar építés és közlekedés egy protekcionista gazdaságpolitikának az alapja, miközben tudjuk, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez a belső piac kevés – mondta el Csepreghy Nándor. Az állami beruházáspolitika, az építésügy és a közlekedés is olyan hardverek, amik teljesen új szoftvereket igényelnek. Ennek programozásában vagyunk most, ezt másfél év múlva szeretnénk befejezni, majd utána jöhet ezek beüzemelése azért, hogy évtizedes időtávon is működő rendszert hozzunk létre.

 

A magyar építészetről szóló törvény

Nem volt még olyan törvény, ami a benyújtás előtt olyan széles körű véleményezést kapott volna, mint az új építési törvény. Magyarországon az összes beruházás harminc százaléka állami megrendeléssel történik, így az állam a legnagyobb beruházó, neki kell utat mutatnia a piaci beruházásokhoz is.

Az új építési törvényt heteken belül Országgyűlés elé viszik. Ez alapján többlépéses gyakorlat mentén az egyes ágazatoknak tíz-húsz éves távlatú stratégiát kell készíteni, melynek során az egyes koncepcióknak meg kell határozniuk, hogy az milyen beruházásokat jelent. Ezt követően fontos, hogy a források meghatározásával azt kizárólag ezek megvalósításához használhatják fel. Az állam célja, hogy megváltoztassa azt a logikát, hogy „design and build” módon utólag rohanjunk a beruházások után. Azt várjuk ettől a többlépéses gyakorlattól, hogy az állam akár 3-4 ponton is tudjon dönteni az egyes projektekről, és csak akkor szálljon ki belőlük, amikor azok már fenntarthatóan működnek. Ez a törvény a magyar építőipar érdekében jön létre, ami versenyelőnyt jelent a magyar építőipari szereplők számára. Ez a törvény a megvalósuló kivitelezéseknek kíván irányt mutatni, magában foglalva az ellátásbiztonságot, a szabályozást és a digitalizációt. Az ÉVOSZ-szal is folyamatosan egyeztetünk erről – húzta alá Csepreghy Nándor. Hozzátette: a cél a bürokrácia szintjének lehető legalacsonyabban tartása, valamint az építészeti örökség méltó folytatása akár piaci, akár állami finanszírozással.

 

Közlekedés

A közlekedésben három kérdés merül fel ma: szabályozás, állami intézménye, nagyobb infrastrukturális fejlesztések. Az 50-100 éves koncepciók helyett kicsit lejjebb kell hozni a horizontot, hogy ezek megvalósításához megfelelő feltételrendszer jöjjön létre. A Nyugati-Déli pályaudvar közötti alagútnak például jelenleg nincs realitása, ez ma csak egy szép vízió, ennél olyan fontosabb problémák is vannak, mint, hogy hogyan lehet megoldani olcsón, kiszámíthatóan a személyszállítást és hogyan fogjuk érvényesíteni a cargo szempontokat figyelembe véve, hogy ehhez milyen beruházások kellenek.

A minisztérium célkitűzése tehát befejezni a 3 nagy „alapszoftvert”, és ennek eredményeit a magyarok kezébe adni.

Mi vár az építőiparra?

„Hosszú távon siker vár ránk, 2024 végéig kitartás” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Ma Magyarországon az építőipar legnagyobb nehezéke az igénytelen megrendelő. A kóklerek most is velünk lesznek, ettől lesz még fontosabb feladat, hogy az igényes megrendelőket, megrendelési környezetet megtaláljuk és egy közös jövőképet építsünk fel. A digitalizáció, az együttműködés, a tudásban való felzárkózás, a munkaerő megtartása, a piaci rend fenntartása, egy pozitív kommunikáció elengedhetetlen a siker eléréséhez.

2023 első félévében tovább nyílik a kereslet és kínálat közötti olló. A fizetőképes kereslet csökkenni fog. Az anyaggyártók és építési termékgyártók vélhetően rá fognak jönni, hogy az első féléves 10%-os emelkedést a piac nem fogja elfogadni – mondta el az elnök. Sok gyártó rá fog kényszerülni, hogy korrigálja az árat. Kétféle termékgyártó és kereskedő van, az egyik azt mondja, hogy az életben maradás miatt lemond a profit egy részéről, hogy ebben a nehéz helyzetben is piacot fogjon. A másik részük a volumencsökkenést csak árnövekedéssel akarja majd kompenzálni. Az ágazatban a jövedelmezőség csökkenése be fog következni és 2024 végéig a piaci finanszírozási környezet javulására sem számítok. Az állami megrendelések hiányozni fognak, különösen a mélyépítési ágazatnak, ahol 2022. év elejéhez képest most 30%-kal kisebb a megrendelésállomány. Fontos lenne, hogy a kormány a hazai magántőkét bevonja, méghozzá úgy, hogy megnyeri őket a nagy fejlesztéseknél. Koji László hozzátette: „Évekig elhúzódó recesszióra nem számítunk. Arra viszont igen, hogy a mostani helyzetnek nagy hátulütői lehetnek. Sokan akár irreálisan alacsony áron is belemennek árversenybe. Ez a magatartás hosszú távon, fél éven túl nem jelentheti a túlélést. Nem szabad, hogy helyük legyen a rossz minőségű megoldásoknak” – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

Felértékelődő mérnökök

Mire készüljön a mérnökszakma az új építészeti és beruházási törvénnyel? címmel a konferencián panelbeszélgetést rendeztek, melynek moderátora Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke volt, beszélgetőtársai pedig Keszthelyi Tibor elnök-vezérigazgató (Főmterv), Laczkovich Gergely ügyvezető igazgató (3E International), Lánszki Regő építészeti államtitkár (ÉKM) és Massányi Tibor ügyvezető partner (DVM group) volt. A panelbeszélgetésen a résztvevők a mérnökök felértékelődő szerepéről, a beruházási és építészeti törvénnyel kapcsolatos elvárásaikról, az iparági digitalizációról és a fenntarthatóság kérdéseiről fejtették ki álláspontjukat.

A tervpályázat kevésbé, inkább a közbeszerzés a fontos a mélyépítésben, a gyakorlatban pedig inkább az árral pályázunk, bár megvan a szándék arra, hogy egyéb szempontokat is figyelembe vegyünk. A legolcsóbb ugyanis nem mindig a legjobb – hangsúlyozta a beszélgetésen Keszthelyi Tibor. Szerinte az építménymodellezés a mérnöki munkában jó irány, a mélyépítésben azonban még kevésbé elterjedt. Szükség lenne annak tisztázására, hogy mit várunk a BIM-től humán erőforrás, kapacitás és infrastruktúra tekintetében, mert ez a technológia sem önmagában cél, inkább a magasabb minőség megvalósításának eszköze.

Nem gyors ráncfelvarrást, hanem olyan jogszabályi keretet szeretnénk mindkét törvény esetében lefektetni, amely hosszú távú kiszámíthatóságot eredményez. Pontosan ezért a törvény-koncepciók elkészítésénél elsőként a szakmai szervezetekkel egyeztettünk – mondta Lánszki Regő. Az építészeti államtitkár úgy fogalmazott: a digitalizáció, a BIM kötelezővé tétele vagy az életciklus elve is mindkét törvénytervezetben hangsúlyos szerepet játszik, ahogy a tervpályázatok is, hiszen a cél az, hogy a jövőben a mérnökök kapjanak nagyobb szerepe, és ne elsősorban jogi vagy pénzügyi szempontok határozzák meg a fejlesztéseket.

Látszóbeton és a fekete tégla házassága egy szlovén házban

Látszóbeton és a fekete tégla házassága egy szlovén házban

A helyi OFIS Arhitekti stúdió által tervezett ljubljanai Villa Eternal Way impozáns bejáratát egy kiugró, látszóbetonból kialakított nyitott kubus alkotja. A ház megemelt bejárata a környék hagyományos szlovén épületeire utal, amelyeket a történelmi árvízveszély miatt...

„Korlátlan” magasságú felhőkarcolót engedélyeztek

„Korlátlan” magasságú felhőkarcolót engedélyeztek

Oklahoma város tanácsa jóváhagyta a Legends Tower, a kaliforniai AO építésziroda által tervezett szupermagas felhőkarcoló átminősítési kérelmét, amely ha elkészül, az Egyesült Államok legmagasabbja lesz: a tanács „korlátlan” magasságot hagyott jóvá a felhőkarcoló...

A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg a jövőnket

A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg a jövőnket

A kvantumos jelenségek elsősorban az anyag legkisebb építőköveinek viselkedésében jelentkeznek. Ezek a parányi részecskék teljesen máshogy viselkednek, mint ahogy azt a hétköznapi életben megszoktuk. A kvantumos jelenségekre épülő kvantumtechnológia forradalmi...