A krskói atomerőmű (NEK) áttér a kiégett fűtőelemek száraz tárolására, ami jelenleg az elhasznált nukleáris üzemanyag raktározásának legbiztonságosabb módja – hangzott el március 17-én a NEK igazgatóságának sajtótájékoztatóján.

Sasa Medakovic, a NEK igazgatótanácsának tagja elmondta: a szárazraktár bevezetéséhez több jogi eljárás lefolytatására volt szükség. Maga az épület 50x70x20 méter. A vasbeton födém vastagsága 1,75 méter, a határoló falakkal együtt pedig védelmet nyújt az árvíz ellen, és lehetőséget biztosít a tárolótartályok rögzítésére is. A projektet közel nyolc évig készítették elő, értéke körülbelül 100 millió euró, élettartama száz év. Medakovic hozzátette: a sokkal olcsóbb, nedves tárolás lehetőségét is fontolóra vették, de a biztonságosabb és modernebb változat mellett döntöttek.

Andrej Kavcic, a NEK mérnöke elmondta: a szárazraktár építése januárban fejeződött be, az atomerőmű is akkor kapta meg a környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Kavcic szerint a kiégett fűtőelemek száraz tárolása – a jelenlegi, medencében történő elhelyezéshez képest – sokkal biztonságosabb: a hosszú távon megoldott hűtés hűtőrendszerek használata nélkül történik (levegőáramlással történő hűtés) és a létesítmény minimális karbantartást igényel, hatása minimális a környezetre.

A kiégett fűtőelemeket egy hélium atmoszférájú tárolóedényben tárolják. Ehhez többcélú tartályokat alkalmaznak, amelyek mindegyikébe 37 fűtőelem helyezhető el, a száraz raktárban 70 tartályban mintegy 2600 fűtőelemnek van hely. Az első 592 fűtőelemet tartalmazó 16 tartályt ez év őszéig szállítják át, a következő betárolást 2028-ra tervezik – mondta Kavcic.

Gorazd Pfeifer igazgatósági tag közölte, hohy a legutóbbi, tavaly októberi nagyjavítás óta a NEK „teljes erővel, stabilan és biztonságosan működik”. Rámutatott: az atomerőmű az elmúlt 40 évben több mint 200 terawattóra áramot termelt. Horvátország és Szlovénia valamivel több mint 30 terawattóra áramot fogyaszt évente. A NEK a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. Évente mintegy 50 millió euróba kerül az erőmű karbantartása és korszerűsítése, ami azt jelenti, hogy az áram árának hozzávetőleg 30 százalékát fordítják beruházásokra – magyarázta Pfeifer.

A Westhinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). A tavaly ősszel végzett nagyjavítással a kapacitását is növelték, így idén már 6 terawattóra áramot fog előállítani. (MTI)