22° C
Ma 2024. május 28., kedd, Emil és Csanád napja van.
22° C
Ma 2024. május 28., kedd, Emil és Csanád napja van.
Gépészmérnök lehet a következő magyar űrhajós

Gépészmérnök lehet a következő magyar űrhajós

A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor gépészmérnök lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula villamosmérnök lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát –...

Fűtésre másképp válasszunk klímát, mint hűtésre!

febr 6, 2023 | praxis

A rosszul méretezett klímaberendezés nemcsak több energiát fogyaszthat, hanem nyaranta huzatosnak érezhetjük. A klímás fűtési igények növekedésével még fontosabb, hogy a várható használathoz legjobban illeszkedő eszközt válasszuk. A klímaberendezések méretezésére jól használható ökölszabályok vannak, ha hűtésről van szó. A helyiség légköbmétere alapján könnyen meg lehet mondani, hogy mekkora teljesítményű berendezésre van szükség. Sokkal összetettebb annak meghatározása, hogy ha fűtésre is akarják használni a klímát, akkor milyen berendezést érdemes választani.

 

A hűtés teljesítményigénye jól tervezhető: nyaranta 20–25 °C-ot kell biztosítani a szobában, amíg kint 30–34 °C van. A fűtés esetében a kinti langyos, alig 20 °C alatti hőmérséklet mellett, de akár –25 °C mellett is garantálni kell tudni, hogy a lakás elég meleg legyen. A fűtés méretezésénél a lakás méretei mellett a szigetelés és a nyílászárók minősége is fontos szerepet játszik, ezért alaposabb számításokra van szükség, ezért ezt érdemes mindenképpen szakemberre bízni.

 

Az alacsony terhelés korlátai

Ma már az inverteres, energiatakarékos split klímák többsége megbirkózik ezzel a feladattal, de a túl nagyra vagy kicsire méretezett klíma rontja a hatékony működést, növeli az energiaszükségletet és rontja a komfortot. „A fűtésre használt klímáknál érdemes átlagosan tizedével nagyobb teljesítménnyel számolni, mint a csak hűtésre használt berendezések esetében” – mondta el Medgyesi Tamás épületgépész mérnök. Nem szabad azonban abba a hibába sem esni, hogy túl nagy teljesítményű eszközt szerelnek fel egy helyiségbe.

A mai fokozatmentes klímaberendezések már nagyon jól tudják hűtéshez vagy fűtéshez is tartani a megadott hőmérsékletet. Vannak azonban műszaki korlátok, 15–30 százalék alatt nem tudnak üzemelni, akkor kikapcsolnak. „Amikor ki- és bekapcsol a berendezés, akkor nem tudja tartani olyan pontosan a hőmérsékletet, ennek pedig hatása van a hőérzetünkre” – magyarázta Megyesi Tamás, a Polar komfortklimatizálási szakértője. Jellemzően a drágább készülékek kisebb teljesítményt is le tudnak adni, az egyszerűbb, olcsóbb készülékeknél nagyobb problémát jelenthet mindez.

Különösen hűtésnél okoz mindez problémát, hiszen a túl nagy teljesítményű berendezés nem folyamatosan hűt, hanem ki-be kapcsol. Ilyenkor a bekapcsoláskor nagyobb mennyiségű hideg levegőt fúj be. A nagyobb teljesítmény azt is jelenti, hogy gyorsabban mozog a levegő, ami huzatos érzést teremt.

 

Egy nagy helyett több kisebb

„A túlméretezés egy kevéssé ismert további hátránya, hogy a nagyobb berendezések hangosabbak is” – mutatott rá egy kevésbé ismert összefüggésre Megyesi Tamás. A legcsendesebb, 22 dB-es típusok már-már alig hallhatók, s érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni a kiválasztáskor.

Nem csak a méret, a mennyiség is számít. Hűtésre is az lenne az ideális, ha minden helyiségbe kerülne klímaberendezés. Kisebb lakásokban azonban lehet kompromisszumos megoldás a nappali hűtése, a hideg levegőből nyitott ajtóknál még juthat a többi szobába.

Aki fűtésre használja a klímát, annak mindenképpen az összes helyiségben fel kell szerelnie a klímát, mert enélkül nem lehet minden helyiséget komfortosan felfűteni. Ha egy szobába tesznek nagy teljesítményű készüléket, az a hűtésnél fog túlméretezési problémát okozni.

 

Kényelmi szempontok

A klímaberendezés beltéri egységének elhelyezésekor figyelni kell arra, hogy lehetőleg olyan helyre fújja be a levegőt, ahol inkább csak áthaladunk, ne asztalhoz vagy kanapéhoz. A tervezésre mindenképp érdemes időt szánni, mert a kültéri és beltéri egység távolságának növekedésével romolhat a hatékonyság. 

A gyártók meghatározzák a maximális távolságot, és ez is a minőségi termékeknél lehet nagyobb. Nem elég ezért csak az árat és az energiahatékonysági osztályt figyelni, mert hiába A+ osztályos egy klíma, de ha nem tud a szükséges távolsággal megbirkózni, olyan, mintha egy kevésbé takarékos készüléket vásároltunk volna. 

Gépészmérnök lehet a következő magyar űrhajós

Gépészmérnök lehet a következő magyar űrhajós

A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor gépészmérnök lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula villamosmérnök lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát –...