23° C
Ma 2024. június 14., péntek, Vazul napja van.
23° C
Ma 2024. június 14., péntek, Vazul napja van.
Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és a Széchenyi István Egyetem (Győr) díjat alapítottak dr. Scharle Péter tiszteletére. Dr. Scharle Péter (1940-2022) okl. mérnök, okl. mérnök-matematikus...

Átadták a Richter új központját Kőbányán

Átadták a Richter új központját Kőbányán

Átadták a Richter Nyrt. új központját a főváros 10. kerületében június 13-án, a 17 400 négyzetméteres, 450 dolgozónak helyet biztosító épület 20 milliárd forintos beruházásból készült el, amit a gyógyszeripari vállalat saját forrásból finanszírozott.   A...

Újragondolt belső tér a jövő önvezető autóiban

Újragondolt belső tér a jövő önvezető autóiban

Filmnézés, játék vagy épp munka: az automatizált járművek jövőbeni használóinak egyértelmű elképzelései vannak arról, hogyan töltenék el az úticéljuk eléréséig rendelkezésre álló időt. Ezek az igények a belső tér teljes körű újratervezését, valamint olyan komfortos...

Az IT-cégek 52 százaléka exportra is fejleszt

febr 6, 2023 | piac

Továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar IT-szektor a Makronóm Intézet friss iparági kutatása szerint. A megkérdezett cégek közel fele árbevétel-növekedésről (47 százalék), illetve az ügyfélkör dinamikus bővüléséről számolt be (39 százalék), a koronavírus-járvány pedig kifejezetten felpörgette a digitalizációs törekvéseket az elmúlt három évben. Az energiaválság azonban ezt a sikerágazatot is fenyegeti, az informatikai felsővezetők ugyanis arra számítanak, hogy a drágulás a tervezett fejlesztések elhalasztására kényszerítheti a megrendelőket.

 

A Makronóm Intézet hazai IT-cégeket kérdezett a piac aktuális helyzetéről, a legnagyobb kihívásokról és lehetőségekről, a jövőt formáló trendekről és az utánpótlási stratégiákról. Az információs technológia szektor a nemzetgazdaság jelentős szeletét adja a maga 5 százalékos részesedésével a teljes hazai hozzáadott érték termelésből, miközben 85 000 munkavállaló és mintegy 42 000 vállalkozás szolgálja ki a soha nem látott digitalizációs igényeket Magyarországon. A hazai IT-cégek termékeire és szolgáltatásaira azonban nemzetközi szinten is jelentős igény mutatkozik, 52 százalékuk exportál rendszeresen (34 százalék) vagy alkalomszerűen (18 százalék), főként európai célpiacokra, többek között Németországba és az Egyesült Királyságba.

 

A versenypiacon villognak a magyar techcégek

A hazai IT-szektor tehát kiemelkedően exportképes ágazat, ráadásul a vállalatok többsége magas hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat nyújt. A megkérdezettek 69 százaléka megoldás- és szoftverfejlesztéssel foglalkozik, 44 százalékuk pedig hardverértékesítéssel, illetve fontos kiemelni, hogy 65 százalékuk kifejezetten egyedi, saját fejlesztéseket kínál.

A magyar techcégek megrendelője elsősorban a versenypiac, azon belül is jellemzően a nem állami tulajdonú kis- és középvállalkozások (67 százalék) és nagyvállalatok (52 százalék), emellett a vevőkörük pedig igencsak diverzifikált, a gazdaság szinte minden ágazatának digitalizációs igényeit kiszolgálják.

„A koronavírus-járvány még egy lapáttal rádobott az egyébként is száguldó digitalizációra. A szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe, ráadásul a biztonságos és hatékony otthoni munkavégzés feltételeit is meg kellett teremteni. A hazai IT-szektor profitált ebből a megváltozott helyzetből, közel felük érdemi árbevétel-növekedésről számolt be, a megkérdezettek 10 százaléka pedig éppen ebben az időszakban lépett a külpiacra” – mondja Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.

 

Az energiaválság visszavetheti a dinamikus fejlődést

Kihívásokból persze akadt bőven ebben az ágazatban is az elmúlt években: a megkérdezettek szerint leginkább az emelkedő infláció (59 százalék), a növekvő bérigények (55 százalék) és a megfelelő munkaerő elérhetősége (32 százalék) jelentett kihívást, de érdemes megemlíteni, hogy a járványhelyzetre 39 százalékuk a kínálkozó új lehetőségek ellenére is hátráltató tényezőként tekintett.

A 2023-ban jelentkező legjelentősebb kihívást a toborzás és a minőségi munkaerő rendelkezésre állása mellett az IT-cégek az energia- és alapanyagárak emelkedésében látják, a válaszadók közel felénél (49 százalék) okoz problémát ezek drágulása. Természetesen ez nem csupán a saját gazdálkodásukra van hatással, a vállalatvezetők ugyanis arra számítanak, hogy többségben lesznek azok a vevőik, akik valószínűleg (41 százalék) vagy biztosan (26 százalék) visszafogják emiatt a tervezett fejlesztéseket.

 

Az oktatás és a piac kapcsolatát tovább kell erősíteni

„A fenti válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az utánpótlás és a toborzás az IT-szektor egyik legnagyobb nehézsége lesz a jövőben és a megoldási stratégiák nagyban befolyásolják majd az ágazat versenyképességét hosszabb távon is” – hangsúlyozza Dobos Balázs. A felmérésben részt vevő cégek 61 százaléka egyébként tudatosan figyel munkavállalói fejlesztésére, főként nyelvi tanfolyamokat, menedzsmentképességeket támogató kurzusokat, illetve a juniorok továbblépését célzó belső képzéseket szerveznek – vagyis egyre fontosabb a cégen belüli toborzás is.

Az viszont komoly problémának tűnik, hogy a felsőoktatás és a piac közötti átmenet továbbra sem egyszerű terep, ugyanis a megkérdezettek csupán 22 százalékának van élő együttműködése valamelyik hazai egyetemmel. Akik mégis rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, elsősorban gyakornoki programokkal vonják be a hallgatókat a cég életébe (41 százalék), esetleg vendégelőadásokkal igyekeznek megismertetni a pályakezdőket a szakma legfrissebb trendjeivel (23 százalék), duális képzésben ugyanakkor csupán a vállalatok 10 százaléka vesz részt.

„A felsőoktatáshoz kötődő kapcsolódási pontok tudatos erősítése az egyik legfontosabb feladat lehet, ami az IT-szektor előtt áll, hosszabb távon ugyanis lehetetlen fenntartani a jelenlegi dinamikus fejlődési pályát, ha nem sikerül új tehetségeket bevonni az ágazatba. A felmérésünkből egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek mintegy ötöde ráadásul generációváltás előtt is áll, amely nem minden esetben zökkenőmentes” – teszi hozzá Dobos Balázs.

 

A Makronóm Intézet teljes kutatása itt érhető el.

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és a Széchenyi István Egyetem (Győr) díjat alapítottak dr. Scharle Péter tiszteletére. Dr. Scharle Péter (1940-2022) okl. mérnök, okl. mérnök-matematikus...

Átadták a Richter új központját Kőbányán

Átadták a Richter új központját Kőbányán

Átadták a Richter Nyrt. új központját a főváros 10. kerületében június 13-án, a 17 400 négyzetméteres, 450 dolgozónak helyet biztosító épület 20 milliárd forintos beruházásból készült el, amit a gyógyszeripari vállalat saját forrásból finanszírozott.   A...

Újragondolt belső tér a jövő önvezető autóiban

Újragondolt belső tér a jövő önvezető autóiban

Filmnézés, játék vagy épp munka: az automatizált járművek jövőbeni használóinak egyértelmű elképzelései vannak arról, hogyan töltenék el az úticéljuk eléréséig rendelkezésre álló időt. Ezek az igények a belső tér teljes körű újratervezését, valamint olyan komfortos...