„A DNS-feloldó szolgáltatást üzemeltetők a hozzájuk érkező kérések révén jelentős mennyiségű információt szereznek a felhasználók internetes tevékenységéről, sőt lehetőségük nyílik ezen tevékenységek közvetett befolyásolására, blokkolására vagy akár eltérítésére is. A felhasználóknak ezt a befolyásolást általában értéknövelő tényezőként, biztonsági szolgáltatásként (például kártékony tartalmakra irányuló DNS-kérések szűrése) adják el. Az ilyen mértékű adatgyűjtésnek, beavatkozási lehetőségnek potenciális gazdasági, kiberbiztonsági, nemzetbiztonsági kockázatai vannak” – magyarázza a közleményben Rigó Ernő, a SZTAKI Hálózatbiztonsági és Internet Technológiák Osztályának vezetője. Az Európai Bizottság célja, hogy a felhasználók adatai az uniós digitális térben maradjanak, és a szolgáltatást minél több európainak biztosítsák, a legszigorúbb adatvédelmi normák betartása mellett. A cél 100 millió ember rákapcsolása az európai DNS-feloldókra. A terv szerint kombinálni fogják a telekommunikációs operátorok és internetszolgáltatók infrastruktúráját, új, nyilvánosan elérhető DNS-feldókkal. Az alapszolgáltatás az európai polgároknak és intézményeknek ingyenes lesz, fizetés ellenében pedig prémium szolgáltatások is igénybe vehetők majd.
A DNS4EU-t 13 konzorciumi tag – összesen 10 uniós országból – fejleszti, a konzorcium vezetője a cseh Whalebone. A projekt 2023. január 1-től 2025. december 31-ig tart. (MTI)