Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2023 januárjában.

 

Harmincadik évfolyamát kezdi a Mérnök Újság

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) által 2022. december elején megjelentetett Mérnök Újság immáron a XXIX. évfolyam 12. száma, tehát a 2023. januári számmal a 30. évfolyamot kezdjük. Az indulásra és a fejlődési folyamatra érdemes visszatekinteni. A Technika – Műszaki Szemle 1991/1. szám közepébe befűzött sárga színű lapokon jelent meg először (1994. augusztusban pedig utoljára) a Mérnöki Kamara (egyesület) Közleményei c. hírlevél, újságunk kezdetleges, de jó szándéktól vezérelt elődje. A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönyét 1867-ben alapító elődökre emlékezve, a köztestületi mérnök-kamaráért lobbizó Mérnöki Kamara (egyesület) akkori elnöke, dr. Hajtó Ödön építőmérnök által alapított Mérnök Újság első évfolyamának az első száma Buday Miklós, a Logod Bt. vezetője segítségével 1994 szeptemberében indult útjára. Később, a Mérnök Újság szerkesztéséről az 1997. január 11-én alakult Magyar Mérnöki Kamara, mint köztestület elnöksége által felkért, megbízott szerkesztőbizottság gondoskodott. Induláskor a szerkesztőbizottság vezetője dr. Hajtó Ödön, az MMK első választott elnöke volt. Tagjai: dr. Kováts Gábor, dr. Körmöczi Ernő, Sipos László és dr. Visontai József. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, mi mégis megmaradtunk. Jelenlegi szerkesztőbizottságot Wagner Ernő, az MMK elnöke vezeti. Főszerkesztő: Dubniczky Miklós. Tervezőszerkesztő: Németh Csaba.

130 éve született Korbuly János mérnök

Budapesten, 1893. január 2-án született Korbuly János (1893-1976) gépészmérnök, sokoldalú tervező és konstruktőr. A budapesti József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát.  Elsősorban a traktor- és autógyártásban ért el eredményeket. 1933-tól az összkerék-meghajtású terepjáró gépkocsi és a V4 jelű harckocsi prototípusának tervezését irányította. 1948-tól a Hofher és Schrantz gyár főmérnökeként traktorok, dömperek tervezését vezette; része volt egy bányászati szénfejtő gép kifejlesztésében is. 1956-tól a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban irányította az összkerék-meghajtású traktorok tervezését. Pályafutásának utolsó éveit a Ganz-MÁVAG Mozdony- és Gépgyár főmérnökeként töltötte; részt vett a motorvonatok motorjainak korszerűsítésében is.

110 éve született Fazakas György mérnök

Kolozsvárott, 1913. január 2-án született Fazakas György (1913-2011) mérnök. 1945-1950. között a budapesti hidak helyreállításán dolgozott. Később a Kossuth híd bontásának megszervezése után az Erzsébet híd építési munkáit irányította. A többször nevet változtató Földalatti Vasút Vállalat főosztályvezetőjeként, majd 1968. január 1-től a főmérnökeként teljesítette feladatait a 2. metró sikeres építésében. Az itt eltöltött 26 év alatt minden lényeges műszaki gond megoldásában aktívan vett részt.

 

140 éve született Sasvári Géza mérnök

Nagytétényben, 1883 január 9-én született Sasvári Géza (1883-1950) gépészmérnök, aki Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök professzor tanársegédje, később adjunktusa lett a budapesti Műegyetemen. 1919-ben magántanárrá képesítették, 1932-ben rk. tanári címet kapott. Bánki Donát elhunyta után 1924-től 1939-ig Melczer Tibor (1879-1936) gépészmérnök egyetemi tanárral megosztva vezette a tanszéket, ahol hidrodinamikát adott elő. Fő műve a Hidrodinamika című szakkönyv. 1939 után tanácsadó mérnöki tevékenységet folytatott, majd a pesti Kőszénbánya és Téglagyár vezérigazgatója lett. 1945 után 1947-ig ismét a Műegyetemen tanított.

 

 125 éve született Bereznay Oszkár mérnök

Budapesten, 1898. január 12-én született Bereznay Oszkár (1898-1989) Kossuth-díjas gépészmérnök, a Magyar Államvasutak (MÁV) mérnök főtanácsosa, 1922-től a MÁV Istvántelki Főműhely mérnöke. Komoly hagyományokra tekint vissza a felépítményvizsgálat és a pályadiagnosztika hazánkban, az első mérővonat is magyar ember találmánya volt. A területen jártas szakemberek munkája jelentős mértékben hozzájárul a vasútbiztonsághoz, illetve az utasok és a szakma által elvárt műszaki színvonal fenntartásához. Bereznay Oszkár tervei alapján MÁV Központi Felépítményvizsgáló Főnökségnél készült el az első vasúti vontatási mérő-kocsi (1948), majd a pályafenntartási mérő-kocsi (1956) is.

 

140 éve született Thoma Frigyes, aki több mint húsz éven át volt a BMK főtitkára

Véglesen, 1883. január 17-én született Thoma Frigyes (1883-1962) gépészmérnök. Mérnöki oklevelet 1904-ben a budapesti Műegyetemen szerezte, ahol Czakó Adolf, majd Kherndl Antal mellett lett tanársegéd. A Magyar Államvasutaknál (MÁV) 1907-ben nyert alkalmazást, így több vasútvonal és híd tervezésében vett részt. A I. világháború alatt hídhelyreállítási munkákat vezetett, 1917-től a Közlekedési Minisztérium vasúti osztályára került. 1919-ben választották a Magyar Mérnök- és Építész Egylet főtitkárává, ettől kezdve folyamatosan foglalkozott az Egylet Közlönyének szerkesztésével, majd 1923-től a Budapesti Mérnöki Kamara (BMK) szervezési ügyeivel. Ma már történelmi tény: 1924. március 12-én az 1923. 03. 29-én kihirdetett „Mérnöki rendtartásról szóló XVII. törvénycikk” alapján tartotta alakuló ülését az országos hatáskörrel rendelkező BMK. Itt a tagság a BMK vezető titkárává választotta, mely feladatkört a mérnök-kamara és más hazai hivatásrendi kamarák feloszlatásáig (1945. március 18.), tehát a teljes működése alatt mindvégig ellátta. Ő indította meg a Közlöny „Technika és Közgazdaság” c. mellékletét, és ő szerkesztette a Mérnöki Kamara Közleményeit is, kezdetben a közlönyön belül, majd később önálló kiadványként. 1945 után a Kohó- és Gépipari Tervező Intézetben dolgozott. Budapesten 1962. szeptember 24-én halt meg. Pályafutása során rendkívül sokrétű és nagyon hasznos munkásságot fejtett ki, amely – méltánytalanul – kevéssé ismert a jelen kor mérnökinek körében.

    Magyar informatika napi emlék-konferencia

    Neumann János (1903-1957) matematikus, a digitális számítógépek elvi alapjainak lefektetője születésének 120. évfordulóján a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) nagyszabású megemlékezés-sorozattal készül. NJSZT célja: a neumanni örökség minél szélesebb körű megismertetése. Január 18.-án az Óbudai Egyetemen „A Neumann emlékév” sajtónyilvános bejelentése és a „Magyar informatika napja” (január 21.) ünneplése egy évindító emlék-konferenciával emlékeznek. Bővebb infó: https://n120.njszt.hu/

    225 éve készült csatornázási terv

    Hülff Bálint nyugalmazott császári őrnagy, városi tanácsnok 1798. január 18-án elkészítette Pest város csatornázásának tervezetét. Javaslatait a város gazdasági tanácsa nem fogadta el, pedig az akkori helyzetben vízáradások alkalmával kénytelenek voltak a házak kijáratait eltorlaszolni, száraz időben egészségtelen tócsák borították az utcákat, nem tudtak a betegekhez orvost és papot hívatni, tűzvész esetén segítséget kapni. Ugyanezen év márciusában Hülff Bálint négy kerületre osztotta fel a várost, s minden kerületben 3-3 embert alkalmazott azzal a feladattal, hogy különös gondot fordítsanak a csatornák kitisztítására.

     

    170 éve született Fröhlich Izidor fizikus

    Pesten, 1853. január 23-án született Fröhlich Izidor (1853-1931) fizikus. 1870-ben iratkozott be a budapesti tudományegyetemre. 1874-ben ösztöndíjjal Berlinbe utazott, ahol Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (1821-1894) fizikus és Gustav Robert Kirchhoff (1824-1887) fizikusmellett dolgozott. Doktorátust 1875-ben szerzett. 1876-ban elméleti fizikából magántanárrá képesítették, 1878-tól a budapesti egyetemen tanár Eötvös Loránd (1848-1919)utóda, 1885-től ny. r. tanár. 1911-1912-ben az egyetem rektora. Elektrodinamikával, majd az elhajlított fény polárosságának kísérleti és elméleti vizsgálatával foglalkozott. Vizsgálatok az elhajlított fény polárosságáról c. munkájáért az MTA nagyjutalmát nyerte el. A Mathem. és Phys. lapokban megjelent számos dolgozatában tájékoztatta a fizikusokat az elméleti fizika legújabb eredményeiről.

     

    130 éve született Vigh Ferenc mérnök

    Petrozsényban, 1893. január 25-én született Vigh Ferenc (1893-1967) bányamérnök. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanult. Az 1. világháborúban teljesített katonai szolgálata miatt késve, 1920-ban szerezte oklevelét. A Magyar Állami Kőszénbánya Rt. tokodi bányájában a karsztvíz elleni védekezésben nagy gyakorlatot szerzett, 1949-től a Bányászati Kutató Intézet bányavízvédelmi osztályát vezette. Elsősorban a bányavíz elleni védekezés kérdéseivel foglalkozott. Több mint harminc tanulmányt és szakcikket írt.

     

    120 éve született Vargha László kémikus

    Berhidán, 1903. január 25-én született Vargha László (1903-1971) kémikus, egyetemi tanár. Pacsu Jenő (1891-1972) egyetemi tanár mellett készítette doktori munkáját, 1926-ban szerezte doktorátusát. Zemplén Géza (1883-1956) műegyetemi tanármellett dolgozott egy évig, majd ösztöndíjjal két évig a berlini egyetemen végzett kutatómunkát, szénhidrátokkal foglalkozott. Később Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas biokémikusmellett dolgozott a szegedi egyetemen. 1940-ben a kolozsvári tudományegyetem szerves kémiai tanszékének professzorává nevezték ki. 1950-ben Budapestre települt, ahol az újonnan szervezett Gyógyszerkutató Intézet osztályvezetője lett 1957-től. Tudományos kutatásokat elsősorban a szénhidrátok és a gyógyszerkémia területén folytatott. Kutatásainak célja a citoaktív csoportokat tartalmazó cukorszármazékok előállítása. Ezek eredménye volt a „Degranol” nevű gyógyszer.

     

    90 éve született Hack Frigyes Mihály számítógéptudós

    Újpesten, 1933. január 25-én született Hack Frigyes Mihály (1933-2016) számítógéptudós, az informatika egyetemi oktatója. 1955-ben Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerezte matematika-fizika szakos, 1960-ban pedig ábrázoló geometria szakos tanári diplomáját. Középiskolai tanárkodás után 1963-tól az ELTE Geometria tanszékén lett tanársegéd. 1970-től adott elő számítástudományt és foglalkozott az oktatás módszertani problémáival a tanárképzésben. 1974-től ELTE TTK Numerikus és Gépi Matematikai Tanszékének munkatársa volt nyugdíjazásáig. 1975-ben szerezte meg egyetemi doktori, majd 1996-ban PhD fokozatát. Havannában és Leningrádban is volt vendégprofesszor. Közel 100 tudományos és ismeret-terjesztő munkát publikált, melyek közül a legolvasottabb a középiskolai „Függvénytáblázat”.

    210 éve született Luppis János feltaláló

    Fiuméban, 1813. január 27-én született Luppis János (1813-1875) az osztrák-magyar haditengerészet tisztje, az önjáró torpedó feltalálója. Fiumei üzemben készült el 1866-ra az első korszerű torpedó, a későbbi tengeri harcok félelmetes fegyvere. Két legfontosabb alkatrészét, az oldalirány megtartására szolgáló pörgettyűt és váltótolattyút, valamint az expandáló nagynyomású levegő lefagyását meggátló fűtőberendezést és a vele egybeépített vízpárologtatót is magyarok találták fel: előbbit Obry Lajos arzenál művezető, utóbbit Gesztessy János sorhajóhadnagy. Találmányáért Luppis János 1869-ben magyar nemességet kapott.

     

    125 éve született Szeniczei Lajos mérnök

    Budapesten, 1898. január 27-én született Szeniczei Lajos (1898-1960) gépészmérnök, egyetemi tanár. A mérnöki oklevelét 1922-ben a budapesti Műegyetemen szerezte. 1922-től több vállalatnál működött, 1947-1952 között a Fogaskerékgyár főmérnöke volt. 1953-tól a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező-irodáinak, utóbb az Általános Gépipari Tervező Irodának tanácsadó mérnöke lett. 1953-1958-ig a Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karán Sopronban, 1959-től Miskolcon a gépelemek tárgyat adta elő. 1950-54-ben a fogaskerekek és hajtóművek magyar szabványainak előkészítésén dolgozott. Hazánkban elsőként tárta fel az általános fogazások kérdéskörét. A csúszás-kiegyenlítés alapgondolata, a fogazási tartományok függvénytani elemzése, a csigahajtás elméleti és gyártási problémáinak vizsgálata, a kúpkerekek szilárdsági számításainak új módszerének kidolgozása jellemzi elsősorban a szakmai munkásságát. 1957-60 között a Gép címet viselő szakfolyóirat szerkesztője volt.

     

    180 éve született Antolik Károly fizikus

    A Szepes megyei Hidegpatakon, 1843. január 28-án született Antolik Károly (1843-1905) fizikus, középiskolai tanár. Fő törekvése az volt, hogy szemléletes, egyszerűen elvégezhető, látványos kísérletek segítségével megszerettesse a fizikát a diáksággal. Fáradhatatlan találékonysággal dolgozta ki ezeket a kísérleteket, és magyar, valamint német szaklapokban írt róluk beszámolókat, ill. egy könyvet is megjelentetett Magyar ifjúsági játékok címmel. Kutatóként az elektromosság érdekelte; felismerte az elektromosan töltött lemezeken kialakuló úgynevezett poralakokat – az „Antolik-féle porábrák”-at.

     

    130 éve született Sávoly Pál mérnök

    Budapesten, 1893. január 30-án született Sávoly Pál (1893-1968) Kossuth-, és Állami-díjas hídépítő mérnök, statikus, akinek tervei alapján épült a lánchídi aluljáró, a Margit híd aluljárója és az Árpád-híd felüljárója. 1945 után részt vett a lerombolt Duna-hidak újjáépítésében. Gyakorlatilag minden jelentősebb magyar híd tervezésében részt vett. Kiemelkedő hazai munkái közé sorolható az újpesti, a bajai és a dunaföldvári vasúti Duna-híd, a tokaji és a szolnoki Tisza-híd. A vezetésével épült hidak közül említendők még a Naft-folyó kábelhídja, az India részére tervezett híd, 52 sziámi híd és a tiencsini Hao-Ho folyamot áthidaló nyitható híd. Ugyanakkor több nemzetközi hídpályázaton szerepelt sikerrel (Casablanca, Mechra, Abbei stb.) Ő tervezte az 1958-ban átadott heluani (Egyiptom) 800 m hosszú közúti és vasúti Nílus-hidat is. Főműve az új budapesti Erzsébet híd megtervezése volt, amely komoly nemzetközi elismerést aratott és a főváros egyik legtöbbet fényképezett ékessége lett.

    80 éve született Miskolczi Lajos mérnök

    Márokpapiban, 1943. január 31-én született Miskolczi Lajos (1943-2011) építőmérnök. Egyetlen munkahelyén, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóságon különböző beosztásokban dolgozott. Munkája során kiemelkedő szakmaisággal vett részt a vízi-közműveket érintő hatósági engedélyezési eljárásokban. Szakmai ismereteit az árvizek elleni védekezés területén is kamatoztatta. Szakaszvédelem vezetőként több jelentős, rendkívüli árvíz ellen irányította sikeresen a védekezési tevékenységet.

     

    Felhasznált irodalom:

    MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2023-ban
    Internet: mmk.hu/kamarai/historia

    Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
    MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

    História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
    Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

    Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
    Internet: itf.njszt.hu

    Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
    1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

    Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
    Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/

    Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
    a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai

    Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
    Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia

    Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
    Internet: mmk.hu/kamarai/historia

    Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
    Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s

    A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
    Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf

    Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források

     

    Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja