Hogyan járulnak hozzá magyar kutatók a világűr minél pontosabb megismeréséhez, valamint az űrmissziókon résztvevők egészségének védelméhez? Ez is kiderült a Tudományünnep+ újabb előadásából, amelyet Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök tartott.

 

A 2020-as évek közepétől az emberiség visszatér a Holdra, és onnan indul tovább a nagy álom, a Mars felé. A 2024–25-től a Hold körüli pályán megépülő űrállomást, a Lunar Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár 700-szor akkora dózis érheti a kozmikus sugárzásból, mint egy embert a Földön. Ezért a Lunar Gateway sugárzásvédő burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. A kísérleti sugárzásmérő rendszer (IDA) fejlesztésének vezetésére az Európai Űrügynökség (ESA) nyílt versenypályázatot írt ki. A pályázat nyertese az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma lett, ami óriási elismerése a magyar űrtevékenységnek. Az IDA rendszert fejlesztő konzorcium tagja többek között egy magyar űripari cég, a REMRED Kft., a Német Űrügynökség, az AIRBUS és az ADVACAM s.r.o. cseh űripari cég.

A következő évek űrkutatási feladatairól Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök beszélt. A kutató több mint egy évtizede dolgozik az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában, jelenleg az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen végzett fejlesztések műszaki vezetője. A magyar ESA-delegáció tagja, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űripari szaktanácsadója. A HUNOR magyar űrhajósprogram projektvezetője, az ESA emberes Hold-programját előkészítő szakmai tanácsadó testület tagja.

 

Az előadásról készült felvétel itt tekinthető meg.