Professor Tan Eng Chye, a Szingapúri Nemzeti Egyetem* rektora a BME dísztermében tartott teltházas előadást szeptemberben délkelet-ázsiai törpeállam innovációs sikertörténetéről. Ez alkalommal beszélgettünk stratégiáról, az oktatásban és kutatásban rejlő lehetőségekről, kézzel fogható eredményekről és értékteremtő víziójáról.

 

A Szingapúri Nemzeti Egyetemet a világ vezető felsőoktatási intézményei között jegyzik a nemzetközi rangsorokban. Mi áll a siker hátterében?

Örömünkre szolgál, hogy folyamatosan a világ és Ázsia legjobb egyetemei között tartanak számon bennünket. Ez egy komoly elismerése annak, hogy az oktatás és a kutatás terén a jövőre összpontosítunk. Eltökéltek vagyunk, hogy folytassuk a jó munkát, és amit lehet, még jobban csináljunk. „Tehetség-szervezetként” definiáljuk magunkat, azaz elkötelezettek vagyunk a tehetséggondozás mellett. Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy agilis és rugalmas diplomások kinevelését tekintjük az egyik fő célunknak az interdiszciplináris, tapasztalati és élethosszig tartó tanulási kezdeményezéseinknek köszönhetően, miközben egy szilárd kutatói magot is kialakítunk, a kutatásaink transzlációs hatása – vagyis a gyakorlatba történő átültetése – érdekében. Célunk, hogy folyamatosan alakítsuk az életet, és olyan pozitív hatást érjünk el, amely hasznos lesz Szingapúr és az egész társadalom számára.

 

Szingapúr önmagában is az innováció sikertörténete. Az egyetem és az ország mindig egyetértenek abban, hogy mi legyen a következő lépés? Összehangolják-e a stratégiáikat?

Szingapúr valóban nagyon sikeres példája egy előremutató gondolkodásmóddal, tudatosan épített nemzetnek. A kormány jelentős beruházásokat indított annak érdekében, hogy tudásalapú gazdasággá váljunk, és egyre inkább eltávolítja a korlátokat az ipar és a tudományos élet színteréről az innovatív, technológia-központú megoldások ösztönzésével. A nemzeti kutatási stratégiákat a negyedévente megjelenő Kutatási Innovációs és Vállalkozási Tervben (Research Innovation and Enterprise, REI) foglaljuk össze. A négy stratégiai kutatási pillér, amely az aktuális RIE2025-ben szerepel, jól illeszkedik ahhoz a négy interdiszciplináris kutatási területhez, amelyet a Szingapúri Nemzeti Egyetem is kiemelt jelentőségűnek tart. Abban is egyetértünk, hogy kutatásra és innovációra van szükség a világ legsürgetőbb szükségleteinek megoldásához, és hogy az így elért eredményeket gazdaságilag és társadalmilag előnyös megoldásokká kell alakítani. A NUS – mint az ország első számú egyeteme –, a nemzeti innovációs rendszerre is hatással van, és a kapcsolódó szakpolitikákat is befolyásoljuk. Karunk tagjainak helye van azon tanácsadó testületekben és vezetői bizottságokban, amelyek a nemzeti szakpolitikákról tanácskoznak az innováció, az ipari- valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés kapcsán.

 

Kijelöltek néhány olyan területet, amelyekre különös hangsúlyt fektetnek, vagy „mindenevők”?

Amellett, hogy összehangoljuk kutatásainkat Szingapúr nemzeti stratégiáival, a NUS-nak is az a célja, hogy új ismereteket és innovatív megoldásokat hozzon létre a globálisan fontos területeken. Az ezeken a területeken folytatott kutatásokat különböző ipari partnerségi megállapodások is támogatják, a cél megint csak az elméleti eredmények lehetőség szerinti gyors átültetése a gyakorlatba. Az elmúlt öt év során kiterjedt kapacitást építettünk ki az „okos nemzet” programunk kapcsán; mélyreható technológiai kutatásokat folytatunk az adattudomány, a mesterséges intelligencia, az operációkutatás és a kiberbiztonság terén. A közelmúltban partnerséget kötöttünk Szingapúr nemzeti légitársaságával, a Singapore Airlines-szal. A cél az eredmények kereskedelmi hasznosítása, nevezetesen a légitársaság – tulajdonképpen a légiközlekedési ágazat – digitális átalakulásának felgyorsítását célzó innovatív technológiák adaptálása. Nemrégiben partnerséget kötöttünk a globális technológiai vezető vállalattal, a CISCO-val is, annak érdekében, hogy felgyorsítsuk Szingapúr vezető digitális gazdasággá történő átalakulását. Egy másik kiemelt terület az egészségügyi innováció, ahol interdiszciplináris megközelítésekkel új technológiák kifejlesztését tesszük lehetővé az egészségügyi beavatkozások és a diagnosztika terén. Például mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazunk a rákellenes kezelések optimalizálására, lebontva azt az egyes betegek szintjére. Kiterjedt erőfeszítéseket teszünk az anyagkutatás, az anyagtudományok és a fenntarthatóság területén is. Az anyagkutatás modern eszközöket hoz a hagyományos anyagtudományba, és mérnöki elveket alkalmaz a technológia tervezéséhez és alkalmazásához. Nemrégiben indítottunk egy kiválósági kutatási központot, amely mesterséges intelligencián és robotikán alapuló megközelítéseket fog alkalmazni a „funkcionális intelligens anyagok” kifejlesztésére a következő generációs technológiák kifejlesztése érdekében. Fenntarthatósági kutatásaink az éghajlati ellenálló képesség javítására, valamint a trópusi éghajlatra szabott fenntartható megoldások létrehozására összpontosítanak. A kutatás erősen interdiszciplináris jellegét mutatja, hogy az általunk alapított Fenntartható és Zöld Pénzügyi Intézet (Sustainable and Green Finance Institute) célja a fenntarthatósági célok alakítása és a politikai döntéshozatal képviselete a pénzügyi ágazatokban. A természetalapú éghajlati megoldásaink és a tiszta energiával kapcsolatos technológiáink jelentik a kulcsot a fenntarthatósági kutatási erőfeszítéseinkhez. Az innováció túlmutat a kutatási és technológiai területeken. A NUS is jelentős lépéseket tett a felsőoktatás innovációja terén: új interdiszciplináris karokat alapítottunk: 2020 decemberében a College of Humanities and Sciences-t (Bölcsészettudományi és Tudományos Kar), 2022 januárjában a College of Design and Engineering-et (Design és Mérnöki Kar) és 2022 júliusában a NUS College-t.

Mit gondol, melyek a jövő legfontosabb területei, ha innovációról van szó?

Az éghajlati válság súlyosbítja az amúgy is jelentős globális kihívásokat. Sok ország számára már most is innovatív megoldásokra van szükség az élelmiszer-ellátás és az élelmiszertermelés, illetve vízellátás biztosítása terén. Az olyan országoknak, mint Szingapúr, ahol a föld és a víz egyaránt szűkös erőforrás, a technológia és az innováció felé kell fordulnunk, hogy megoldásokat találjunk. Annak ellenére, hogy csak egy kis sziget vagyunk, az a tíz éven belüli célunk, hogy az elfogyasztott élelmiszer 30%-át mi magunk termeljük meg. Az NUS-ban különböző utakat keresünk a városi mezőgazdasági megoldások lehetővé tételére, amelyek a sűrűn lakott trópusi városokra szabott intelligens technológiákat integrálnak. Kutatóink például olyan hordozható érzékelőket fejlesztenek, amelyeket a növényekre lehet helyezni, hogy nyomon követhessék a növények egészségét és a környezeti stresszre adott válaszreakciókat. A nemrégiben létrehozott Funkcionális Intelligens Anyagok Intézetében (Institute for Functional Intelligent Materials) a kutatók olyan új anyagokat fejlesztenek, amelyek forradalmasíthatnak számos technológiát, például a membrántechnológiát és az energetikai eszközöket. Többek között olyan intelligens membránokat, amelyeket a környezeti tényezők – például a víznyomás vagy a szennyező anyagok koncentrációja – automatikusan vezérelnek a szűrési szelektivitás és az áramlási hatékonyság maximalizálása érdekében. Az ilyen technológiák jelentősen hozzájárulnak majd a vízbiztonsági erőfeszítésekhez. Nem lehet alábecsülni a bolygónkra gyakorolt lábnyomunk csökkentésének fontosságát, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben fenntartható, tiszta energiával kapcsolatos megoldásokat kell találnunk. Éppen idén indítottuk el a NUS Hidrogéninnovációs Központját (NUS Centre for Hydrogen Innovations), hogy olyan technológiákat hozzunk létre, amelyek a hidrogént, mint zöld energiaforrást kereskedelmi szempontból versenyképessé teszik. A vállalati innovációs fronton – a megnövekedett befektetői érdeklődéssel és kormányzati támogatással összhangban – az úgynevezett mélytechnológiai start-upok további térnyerésére számítunk. A NUS-nál a Diplomás Kutatási Innovációs Program (Graduate Research Innovation Programme, GRIP) 2018 óta több mint 128 mélytechnológiai projektet támogatott, és a program keretében az egyetemről leváló vállalkozások (a nálunk is terjedő szakkifejezéssel: spin-off-ok – A szerk.) közel 26 millió szingapúri dollár külső befektetést is szereztek.

Hol a legnagyobb a verseny, és melyek azok a területek, ahova még most, 2022-ben is érdemes bekapcsolódni? Például nekünk, magyaroknak.

Például a mélytechnológiai kutatások eleve mindenhol versenyképesek. Bizonyos esetekben a versenyt a megoldások sürgőssége hajtja. Jó példa erre a COVID-19 elleni mRNS vakcinák fejlesztése. Ilyen esetekben a verseny interdiszciplináris együttműködéshez vezethet, és gyakran az egyedi perspektívák olyan megoldásokat eredményeznek, amelyek valóban innovatívak. Jó példa még a félvezető- és elektronikai ipar, ahol különösen nagy a verseny. Ebben az esetben a növekvő igényekkel szemben az áll, hogy elértük vagy hamarosan elérjük a meglévő technológia elméleti határait. Az eszközök alapvető felépítése a korai iterációk óta nagyrészt változatlan maradt, mégis egyre kifinomultabb számítástechnikai igényeket támasztanak velük szemben. Hasonló a helyzet a napenergia-ágazatban is, ahol a jelenlegi technológia nem képes kielégíteni a megújuló energia iránti növekvő igényt.

 

Mi a megoldás?

Mindkét esetben az anyagok szintjén történő innováció. Az olyan eszközök előállítása a megoldás, amelyek funkcionalitása a bennük lévő anyagokban rejlik. Ez valódi változást jelent majd, mivel olyan eszközök létrehozásának lehetőségét teremti meg, amelyek energiahatékonyak, környezetileg fenntarthatóak és sokkal nagyobb teljesítményűek. A kvantumtechnológiák, és különösen a kvantumszámítástechnika és a kvantumkriptográfián alapuló rendszerek olyan izgalmas területek, amelyeknek még nem tártuk fel a teljes potenciálját.

 

Talán ezzel kellett volna kezdenem: manapság mindenki az innovációról beszél, de mit jelent Önnek a fogalom, mire tanítja a diákjait?

Az innováció lényegében valami új dolog megvalósítását jelenti, legyen az ötlet, kutatás vagy technológia, értékteremtés céljából. A NUS-ban azt szeretnénk, ha diákjaink vállalkozó szellemű problémamegoldók és globális polgárok lennének, akik hozzájárulnak a társadalom jobbá tételéhez. Az elhúzódó világjárvány megtanította a kormányokat, szervezeteket és egyéneket arra, hogy alkalmazkodóképesek, rugalmasak és ellenállóak legyenek a bizonytalansággal és az állandó változásokkal szemben. A NUS egyik stratégiai prioritása egy élénk kutatási, innovációs és vállalkozói ökoszisztéma kiépítése, amely az elméletet a gyakorlatba ülteti át. Az első számú gyakornoki programunk, a NUS Overseas Colleges (NOC) célja, hogy tapasztalati tanulást biztosítson a vállalkozói ismeretek terén, és hogy a hallgatókban megalapozza a vállalkozói gondolkodásmódot. A hallgatók több mint 15 globális vállalkozói központban – innovatív induló vállalkozásánál – végezhetnek szakmai gyakorlatot. A NOC program immár 20 éve működik, és a 3600 fős öregdiák-hálózat nagyban hozzájárult a start-upok indulásához. Az elmúlt években a NUS a vállalkozói oktatás és inkubáció alapinfrastruktúrájára építve intenzívebb és strukturáltabb támogatást nyújtott a technológiai alapú vállalkozások lábra állításához, különösen a már említett Diplomás Kutatási Innovációs Programon (GRIP) keresztül.

 

Mondana néhány példát arra, miként változtatja meg az innováció a közeljövőnket, mondjuk öt éves távlatban?  

A világjárvány sokak számára új perspektívákat nyitott a munka és az üzleti élet terén. Arra is rávilágított, hogy számos olyan rendszer, amelyre nap, mint nap támaszkodunk, rendkívül sérülékeny a zavarokkal szemben. A világjárványból kilábalva továbbra is a munkánkat megváltoztató technológiák gyors fejlődését és adaptálódását fogjuk látni, valamint olyan innovációkat, amelyek a gyártási folyamatok és ellátási láncok rugalmasságát növelik. Különösen a valós idejű adatokat hasznosító és az ismétlődő folyamatok automatizálását lehetővé tevő technológiák terén számítok jelentős fejlődésre. Az elmúlt években a zöld energiamegoldások, valamint a széndioxid-kibocsátásunkat csökkentő technológiák kifejlesztése is nagymértékben előtérbe került. Úgy vélem, hogy ezek közül az erőfeszítések közül sok a következő évtizedben fog megvalósulni. Számíthatunk új szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákra, energiagyűjtő eszközökre és olyan módszerekre, amelyek lehetővé teszik a zöld energiaforrások, például a hidrogén kereskedelmi életképességét. Számos NUS-ból kinőtt start-up vállalkozás járul hozzá már most is a zöld technológiákhoz: GRIP-en megerősödött Polybee autonóm megoldásokat fejleszt a növények beporzáshoz, a NOC programból kinőtt Archisen pedig Szingapúr egyik legnagyobb hozamú beltéri farmját működteti, amely akár 100 tonna zöldséget is megtermel évente.

 

Ön szerint hogyan hat mindez a mérnökképzésre?

A munkakörök átalakulnak, a technológia fejlődése és a gyors digitalizáció megváltoztatja a munka(helyek) jövőjét. Egy elektromos járműveket tervező mérnöknek például nemcsak műszaki ismeretekkel kell rendelkeznie, hanem jó arányérzékkel, dizájn iránti fogékonysággal is, ha tervezni akar. A mérnöki és a tervezői szakma konvergáló területein a szakembereknek képesnek kell lenniük a problémakeresésre, az ötletelésre, az építésre és az ötleteik gyakorlatias, funkcionális és vonzó megoldásokba való átültetésére. Ehhez olyan gondolkodásmódra és attitűdre van szükség, amely alkalmazkodóképességet, empátiát, kreativitást és találékonyságot tükröz. Ma már vitathatatlanul szükséges, hogy a diplomások interdiszciplináris ismeretekkel és készségekkel rendelkezzenek a világ összetett kihívásainak megoldásához. Az egyetemnek az interdiszciplináris tanulás skálájának kiterjesztésére irányuló folyamatos erőfeszítései részeként 2022 januárjában létrehoztuk a NUS Design és Mérnöki Kart (CDE), amely a Mérnöki és a Design és Környezetvédelmi Karok egyesítésével jött létre. A CDE-ben a hallgatók rugalmasan állíthatják össze saját programjukat annak alapján, hogy mennyire széles, mély vagy integrált képzést szeretnének. Emellett széles körű intellektuális alapot szereznek – beleértve a nem hagyományos mérnöki tartalmakat is – az egész életen át tartó tanuláshoz és fejlődéshez.

 

Rozsnyai Gábor

 

*A Szingapúri Nemzeti Egyetemet – National University of Singapore (https://www.nus.edu.sg/) – a világ vezető egyetemei között jegyzik a nemzetközi rangsorok. Tan Eng Chye a Magyar Nemzeti Bank meghívására a Budapest Eurasia Forum rendezvény előadójaként látogatott a Műegyetemre.

 

A professzor

Tan Eng Chye professzort 2018. január 1-jén nevezték ki a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) elnökévé. Ő az egyetem 5. elnöke, és a 23. vezető, aki Szingapúr legrégebbi felsőoktatási intézményének élén áll. Tan professzor a Raffles Institution-ben tanult (1974 és 1979 között), a NUS-on szerezte matematikából az alapdiplomáját (első osztályú kitüntetéssel, 1985), majd a Yale Egyetemen doktorált (1989). 1985-ben csatlakozott a NUS-hoz a Matematika Tanszék oktatójaként, mint vezető oktató, majd vendégprofesszori állást töltött be különböző külföldi egyetemeken: Rutgers University, University of Washington at Seattle, University of California at Berkeley, University of Maryland; tokiói és kiotói egyetemek, valamint a Hong Kong University of Science and Technology.

Tan professzor kutatási területe a Lie-csoportok és Lie-algebrák reprezentációelmélete, valamint az invariáns elmélet és az algebrai kombinatorika. Meghívást kapott számos vezető külföldi konferenciaára előadóként, és több mint 20 cikket publikált nemzetközi referált folyóiratokban és konferencia-kiadványokban. Három matematikai könyv társszerzője, köztük egy jól ismert egyetemi tankönyv a nem-Abel harmonikus analízisről.

Tan professzor szenvedélyes és díjnyertes oktató. Ő volt az NUS jelenlegi egyetemi rendszerének egyik úttörője, és számos kezdeményezést indított el. 1998-ban elnyerte az innovatív tanításért járó egyetemi oktatói díjat, és elnöke volt a Szingapúri Matematikai Társaságnak (2001-2005), valamint a Délkelet-ázsiai Matematikai Társaságnak (2004-2005). Tan professzor tagja a Szingapúri Jövőgazdasági Tanácsnak, amelynek feladata az ország jövőbeli gazdaságának növekedése és átalakítása. Tagja a Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség (A*STAR), a Nemzeti Kutatási Alapítvány (NRF) és a NUS High School of Mathematics and Sciences igazgatótanácsának.