A kormány célja jelenleg az, hogy a gazdaságot felzárkózási pályán tartsa, a foglalkoztatás szinten maradjon és továbbra is legyenek beruházások; így készül fel az ország a háború utáni helyzetre – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) válságkezelési témájú konferenciáján október 17-én Budapesten. 

 

A tárcavezető hangsúlyozta: folytatni kell a stabilitás és az egyensúly megőrzésére tett lépéseket, amelyeket tavaly az év végén kezdtek meg. Az adórendszerben nagy átalakításokat nem terveznek, az átalányadózást könnyítik meg, továbbá az iparűzési adóban várhatók kisebb változások – jelezte. A pénzügyminiszter kifejtette: az Országgyűlésnek benyújtandó adómódosító javaslatok szerint az átalányadózóknak tizenkettő helyett évente csak négyszer kell majd járulékbevallást benyújtaniuk. Az iparűzési adó esetében a sávos adózást évi 25 millió forintos bevételig választhatják a kisvállalkozások; a legkisebb cégek mindössze 50 ezer forint adót fizethetnek – részletezte. 

A kormány arra törekszik, hogy a nehéz időszakban, a szankciók ellenére is működőképesek maradjanak a vállalkozások, éppen ezért indított programot a kkv-k energiahatékonyságának javítására – jegyezte meg. Azt is hozzátette, hogy gyármentő program is működik a nagyvállalatok megsegítésére, ezen felül tovább futnak a Széchényi kártya programok, amelyek a piacinál kedvezőbb kamattal juttatják forrásokhoz a cégeket. Varga Mihály közölte: amennyiben szükségesnek látják, a munkahelyek megőrzésére is indítani fognak programot. Egyelőre a foglalkoztatásban nem történtek drasztikus változások, vannak olyan cégek, amelyek leépítéseket terveznek, de a munkanélküliség továbbra is rendkívül alacsony – mondta. 

Kitért arra, hogy a magyar gazdaság importenergiára alapoz, és fontosnak nevezte, hogy a jövőben ez megváltozzon. Az alternatív, lehetőleg hazai kitermelésű energiáknak teret kell adni – jelentette ki. 

A jegybank legutóbbi döntéseit kommentálva Varga Mihály azt mondta: a monetáris politikában olyan lépések születtek, amelyek a stabilitást szolgálják. Megerősítette, hogy a hitelkamatok 10-15 százalék felé fognak emelkedni és az éves átlagos infláció idén 14 százalék körül lesz. A gazdaságot az utóbbi időben rengeteg kihívás érte, a járvány két-három éve okoz töréseket az ellátási láncokban, erre pedig rárakódnak a háború következményei, amelyek az energiaár-robbanásokon és az infláción keresztül nem csak lokálisan érezhetők – összegezte. Hozzátette, hogy emellett régóta nem tapasztalt súlyosságú aszály rontott tovább a helyzeten; Magyarországon a szárazság 40 százalékkal fogta vissza a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítményét. Beszélt arról is, hogy az utóbbi egy évben nem olvasott olyan elemzést, amely optimista lett volna, a gazdasági folyamatok világszerte a recesszió irányába mutatnak, a piacok szűkülnek, a lehetőségek korlátozódnak, a német és az amerikai konjunktúraindexek is lefelé mutatnak. A kormány azon dolgozik, hogy ezeknek a „csapásoknak” a hatása, amelyek a magyar gazdaságot is elérik, minél kisebb legyen, Magyarország felzárkózása tovább folytatódjon, a gazdaság – ezen belül a költségvetés, a cégek és az önkormányzatok is – képes legyen alkalmazkodni az új kihívásokhoz – hangsúlyozta. „Biztos vagyok benne, hogy meg fogunk állapodni az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó forrásokról”; a megfogalmazott elvárások teljesítése folyamatban van, decemberben jóvá is hagyhatják ezeket – mondta végül Varga Mihály kérdésre válaszolva a konferencián. (MTI)