Minden egyes ember tehet azért, hogy enyhüljön a Földön tapasztalható vízválság, hogy fenntarthatóbb módon éljünk – mondta Áder János volt köztársasági elnök a sarkadi Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium diákjainak október 12-én.

 

A korábbi államfő a vízválságtól a fenntartható fejlődésig címmel tartott – sok fotóval, info- és videografikával, mobiltelefonos, interaktív szavazással és videoklip vetítésével tarkított – előadást százharminc diák előtt a Békés megyei településen. Kifejtette, az elmúlt száz évben megnégyszereződött az emberiség létszáma, de a népesség növekedéséhez képest a vízfogyasztás kétszeres, az energiafogyasztás háromszoros ütemben emelkedett. „A gyorsulás mértéke több, mint riasztó” – fogalmazott. Áder János elmondta, ma 2,5 milliárd ember él vízhiányos területen, 2050-re 4,5-5 milliárd ember fog majd. A volt köztársasági elnök ezután a világban előforduló kevés víz, sok víz és szennyezett víz jelenségeit, az általuk okozott károkat, negatív következményeket mutatta be a diákoknak. A sok víz, például az árvizek, városok infrastruktúráját rombolhatják le – támasztotta alá közelmúltbeli fotókkal mondandóját. 

A kevés vízről szólva idézte az Európai Bizottság egyik jelentését, amely szerint ötszáz éve nem volt ilyen aszály Európában. Magyarországon a gazdák egy hektárról egy kilogramm kukoricát, napraforgót sem tudnak betakarítani az extrém helyzet miatt; a mezőgazdaságban idén ezermilliárd forintnyi kár keletkezett – fűzte hozzá. Megoldási módok – szerinte – vannak vállalati szinten is. Kifejtette: a Planet Expón 183 kiállító mutatott be innovatív, a fenntarthatóságot növelő ötleteket; a kiállítók kétharmada magyar volt. Két fiatal nő egy baktériumkoktélt fejlesztett ki, amellyel az egyszer használatos műanyagok lebonthatók. Egy cég nagyobb beruházások és infrastruktúra telepítése nélkül, mindössze egy konténerrel állít elő tengervízből édesvizet – sorolt példákat. Ezeket az államnak támogatnia kell, a gazdaságnak pedig az ötleteket gyakorlattá kell alakítania – húzta alá. Vannak feladataik a szakmáknak is, ezért Áder János arról is kérdezte a fiatalokat, kit milyen pálya érdekel. A mérnöki pályára készülőknek azt mondta, rájuk vár például a fenntarthatóság szempontjából oly fontos problémák megoldása, mint a nap- és a szélenergiát hosszú távon, környezetbarát módon és olcsón tárolni képes rendszerek kidolgozása, vagy annak kitalálása, hogyan lehet energiát szállítani nagy távolságra jelentős hálózati veszteség nélkül. 

Az informatikai pálya iránt érdeklők figyelmébe egy olyan rendszer kidolgozását ajánlotta, amely adatok segítségével pontos képet tud adni a környezet, azon belül a talaj nedvességtartalmának változásáról, az invazív fajok (állatok, növények) megjelenéséről. Aki orvos akar lenni, annak olyan betegségeket kell diagnosztizálnia majd, amelyek egyelőre ismeretlenek Magyarországon. Aki pedig jogász, annak eredményes nemzetközi szerződéseket kell tető alá hoznia – mondta. Magánszemélyként is van mód a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére – jegyezte meg. Ilyen terület például az ételpazarlás: a fejlett országokban a megtermelt élelmiszer harmada a szemétben végzi. Felmérések szerint a legtöbb ember a ruhatára 30 százalékát egyszer vagy egyszer sem veszi fel. Ezek ellen lehet tenni – hívta fel a figyelmet. Áder János az előadás után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: 59 előadást tartott a témában eddig, azokat 200-400 diák hallgatja. A fiatalok nyitottak és tapasztalatai szerint egyre nő a fogékonyságuk, „szívesen hallják, mikor a megoldásokról beszélünk”. Aki ötleteket akar lesni, az megteheti a hamarosan újjáalakuló Greendex internetes portálon, amelynek a Kék Bolygó Alapítvánnyal való fúziója és feltőkésítése három nap múlva megtörténik – mondta. „Reményeim szerint minőségi ugrás jön ezzel” – fogalmazott. Véleménye szerint három-öt éven belül kézzelfogható hozadéka lesz annak, hogy az elektronikai hulladékok hasznosítását egy ismert, de Magyarországon még nem alkalmazott technológiával ipari alapanyaggá alakítják vissza. Pontosan tudjuk, mennyi arany, ezüst és ritka földfém van a mobiltelefonokban, laptopokban; az is ismert, hogy mennyi nyerhető vissza belőlük újrahasznosítással; „de eddig itthon nem forgattuk vissza a nyersanyagukat az ipari termelésbe” – jelezte.  Áder János hozzátette: ha egy cég nyersanyaghoz juthat, abban is érdekelt lesz, hogy olyan kampányokat indítson, olyan logisztikai rendszereket működtessen, amelyek segítik az elektronikai hulladékok begyűjtését. (MTI)