2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...

Az energiaellátás stabilizálását szolgálják a PTE MIK-en induló hidrogéncellás kutatások

szept 15, 2022 | egyetemes

A fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonság megingása, a globális felmelegedés, a megújuló energiaforrások kiaknázása az időszakosan megtermelt többletenergia tárolása felé irányítja a figyelmet. Ennek érdekében kutatások zajlanak a 2022 júniusában a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) átadott Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben. A Nemzeti Labor hazánk dekarbonizációs céljainak elérését támogatja, ezért a következő 3 és fél évben a PTE, mint konzorciumvezető, 9 partnerével együttműködve létrehozza a kis környezeti lábnyomú energiatechnológiák, különösen a hidrogéntechnológiák és a szén-dioxid-hasznosítás tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, valamint iparjogvédelmi bázisát. Ahhoz, hogy a nemzetközi és a hazai tervekben megfogalmazott célok megvalósulhassanak, nagyszámú felkészült szakemberre lesz szükség, ezért is indította el az országban elsőként és eddig egyetlenként 2022 februárjában a PTE MIK a Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzését, amely iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik.

 

A közelmúltban kibontakozott nemzetközi konfliktus és az ebből is fakadó energiaválság tovább erősítette a megújuló energiák iránti igényt és az energia tárolásának fontosságát. A vízbontásssal nyert hidrogén formájában eltárolhatjuk akár a napelemekkel, akár a szél- vagy atomerőművekkel megtermelt energiát, a tüzelőanyag-cellák pedig a villamos energiává való átalakítást teszik lehetővé. Az új technológia elterjedése jelentősen hozzájárulhat Magyarország energiaellátás biztonságának növeléséhez, mivel támogatja a rendszer több lábon állását, elsősorban a napelem-kapacitás bővítését, az atomenergia-termelés megőrzése mellett. Az energiaellátásban az egyik legnagyobb problémát jelenleg a szabályozhatóság jelenti, ha huzamosabb ideig erősen süt a nap és közben alacsony a fogyasztás, többletenergiát termelnek a napelemek, a fölöslegessé váló villamos energiát azonban nem könnyű eltárolni. Erre jelent megoldást a hidrogén, mint energiahordozó, azonban a technológia még nem forrt ki teljesen. A Nemzeti Labor kutatás- és oktatásfejlesztési tevékenységei azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon is elindulhasson a hidrogéngazdaság, amihez szükséges, hogy megfelelő technológiák álljanak rendelkezésre, és hozzá olyan szakemberek, akik ezeket képesek üzemeltetni.

A hidrogéntechnológiával kapcsolatos kutatások világszerte felélénkültek, Pécsett mintegy másfél évtizede folynak kutatások ezen a területen, a Nemzeti Labor létrejötte pedig a meglévő kutatási témák közé egy új, modern és kurrens tárgykör beemelését teszi lehetővé. A projekt keretében a PTE-n belül három szervezeti egység, a Műszaki és Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar vesz részt a tüzelőanyag-cellákra és egyéb hidrogéntechnológiai vonatkozású fejlesztésekre fókuszált kutatásokban. A PTE MIK-en négy csoportot alakítottunk ki: az egyik hidrogénmeghajtású autonóm drónfejlesztéssel foglalkozik, a másik roncsolásmentes – elektromos impedancia mérés alapú – diagnosztikai módszereket hoz létre, a harmadik a tüzelőanyag-cella elektromos részegységeinek, perifériáinak fejlesztését végzi és értékes nyersanyagok újrahasznosítását vizsgálja, a negyedik csoport feladata pedig az oktatásfejlesztés lesz. Utóbbi keretében nemzetközi projekteket, valamint új – pl. MSc, rövid ciklusú – képzési formákat dolgozunk ki, ezek jelentősen növelhetik a PTE MIK nemzetközi ismertségét is” – mondja Vér Csaba, a kar tudományos segédmunkatársa. A már elindult projektek és a Nemzeti Labor működése kiváló lehetőséget teremtenek az oktatói, kutatói gárda frissítésére, valamint az egyes kutatócsoportok tudományos teljesítményének nemzetközi láthatóság növelésére.

 

Magyarországon elsőként és egyedüliként a PTE MIK-en indult Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés, amely máris jelentős érdeklődésre tart számot. A felvett hallgatók mindegyike mérnök végzettségű, többségük cégvezető vagy nagyobb vállalatnál dolgozik, és azért jelentkezett a két féléves kurzusra, mert a jövőben nyitni szeretne a hidrogéntechnológiák felé. „Az első félév kisebb részben már konkrét szakmai jellegű, nagyobb részben pedig a szakmai ismeretek megalapozását adó tantárgyakból állt, a szakmai ismereteket az ipari partnereink támogatásával oktattuk. Több gyakorlatot tartottunk a hidrogénlaborral rendelkező pécsi KONTAKT-Elektro Kft.-nél, illetve egy egész napot töltöttünk Budapesten a Linde Gáz Magyarország Zrt.-nél, ahol Magyarország egyetlen hidrogéntöltő állomása található. Itt a hallgatók közelebbről megismerhettek egy hidrogénhajtású autót. A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium és a szakirányú képzés kölcsönösen támogatja egymás működését, mivel a kutatás és az oktatás két egymásra épülő tevékenység. A labor kutatási eredményei megjelennek az oktatásban, ezáltal a szakemberképzés hallgatói korszerű, naprakész tudást szerezhetnek” – vélekedik a képzési program vezetője, dr. Kvasznicza Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens. Nem is olyan távoli cél, hogy a tüzelőanyag-cellás hidrogéntechnológia megjelenjen a PTE graduális oktatásában, a BSc és az MSc képzésekben. Ilyen hazánk egyetlen egyetemén sincs, miközben az Európai Unió és a kormányzat is komoly erőforrásokat fordít arra, hogy a hidrogéntechnológiai és tüzelőanyag-cellás fejlesztések beinduljanak. Európa később tért rá erre az útra, mint pl. Dél-Korea, ahol sok megawattos teljesítménnyel már tüzelőanyag-cellás erőművek működnek, autógyáraikban pedig olyan fejlesztések folynak, amelyek azonnal piacra dobható tüzelőanyagcellás-rendszer- vagy hidrogén-meghajtású autók gyártását teszik lehetővé. Európa most építi ki ezt a 21. századi technológiát, amely iránt várhatóan jelentős érdeklődés mutatkozik a jövőben.

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...