Létkérdés az innovációba való befektetés, már nem lehet „úri huncutságként” tekinteni rá, hiszen „aki nem halad, az lemarad” – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanévnyitó ünnepségén szeptember 2-án. 

 

Hankó Balázs kiemelte, Magyarország akkor állt legközelebb Európa és a világ élvonalához, amikor volt koncepciózus tudománypolitikája és befektetett a felsőoktatásba. Ez ösztönözte arra a kormányt, hogy olyan volumenű egyetemi fejlesztést indítson el, amelyet Klebelsberg Kunó minisztersége óta nem látott az ország. A magyar felsőoktatás finanszírozása idén elérte a GDP két százalékát, ennyit még soha nem költött kormány erre a területre, és ezzel Európa élvonalába tartozik Magyarország – közölte a helyettes államtitkár.  Hozzátette, a felvett hallgatók 80 százalékát állami ösztöndíjas hellyel támogatja az állam, 30-féle ösztöndíjat kínálnak több mint 100 ezer hallgatónak, évi mintegy 60 milliárd forint ráfordítással.

Az eredmények szerint az irány jó, hiszen az elmúlt két évben újabb magyar egyetemek kerültek be a világ két legrangosabb felsőoktatási rangsorának legjobbjai közé, a diplomások szinte azonnal munkát kapnak, és jelentős a bérelőnyük is, akár másfél-kétszerese a nem diplomásokhoz képest – hangsúlyozta Hankó Balázs. A helyettes államtitkár szólt az egyetemi felvételi rendszer megújításáról is, amelynek köszönhetően nő az egyetemek autonómiája, mivel nagyobb szabadságot kapnak a hallgatók kiválasztásában, a képzési és idegennyelvi követelmények meghatározásában. Kiemelte, a kormánynak számos jelentős vállalása van a következő évekre. Szeretnék elérni, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem kerüljön be a világ 100 legjobb egyeteme közé, továbbá, hogy a visegrádi országok (V4) átlagánál magasabb legyen a magyar diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban, és a diplomások bérelőnye a V4-ek átlagát 50 százalékkal haladja meg – ismertette Hankó Balázs.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke arról beszélt, hogy míg korábban a kihívások egy-egy mérnöki szakterületet állítottak kihívás elé, a 21. században már a komplex kihívások jellemzőek, amelyekre a technikai megoldásokat ugyan továbbra is a mérnökök szolgáltatják, de ezek csak akkor válhatnak be, ha megalkotóik szorosan együtt tudnak dolgozni más tudományterületek tudósaival. Manapság az élet minden területén érzékelhető a technicizálódás, de ennek együtt kell járnia a technológia humanizálódásával, így biztosítható, hogy az életünkbe mélyen behatoló technológiák ne eltorzítsák, hanem gazdagítsák azt – mutatott rá az MTA elnöke. A magyar mérnökök világraszóló eredményeit méltatva kiemelte, hogy a szakemberek mindig is akkor tudták a leginkább betölteni a hivatásukat, amikor az egyetem és a kormányzat kapcsolatában a kölcsönös tisztelet és lojalitás érvényesült.

Konsztantyin Novoszelov, a Manchesteri Egyetem Nobel-díjas professzora arról beszélt, hogy a világ gyorsan változik, és ez a tudomány számára nagy kihívást jelent. A tudományterületek közötti határok változnak, átfedésbe kerülnek egymással, de ez jó, ez a tudomány sajátossága – tette hozzá. Kitért arra is, hogy míg a 19. század tudósai egy paradigmaváltást éltek meg életük során, a 20. század tudósai már kettőt, és mire a BME friss hallgatói lediplomáznak, addigra már tízévente lesznek paradigmaváltások. A professzor az ünnepségen átvette az egyetem által neki adományozott Neumann János professzori címet. Czigány Tibor, az egyetem rektora elmondta, hogy a BME egyrészt tudományegyetem, hiszen a magyar egyetemek közül náluk a legmagasabb az akadémikusok aránya, másrészt nemzetközi egyetem, hiszen több mint húszezer hallgatójukból minden nyolcadik külföldi állampolgár; csaknem száz országból érkeztek hozzájuk diákok. Az intézmény tagja továbbá a kilenc vezető európai műszaki egyetem szövetségének, amelynek célja, hogy megújítsa és egységesítse az európai mérnökképzést – tette hozzá. (MTI, Fotók: bme.hu, Geberle B.)