16° C
Ma 2025. április 18., péntek, Andrea és Ilma napja van.
16° C
Ma 2025. április 18., péntek, Andrea és Ilma napja van.
[the_ad id="33201"]
Év háza – az építészeti pályázat

Év háza – az építészeti pályázat

Május 19-ig családi ház, középület és társasház kategóriában ajánlhatják műveiket építészek a legismertebb és elismertebb, független építészeti pályázat neves zsűrijének figyelmébe. Az Év háza pályázat célja, hogy számba vegye és mind a szakmával, mind a...

Konzultáció a villamosenergia-ellátási készültségi tervről

Konzultáció a villamosenergia-ellátási készültségi tervről

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a négyévente esedékes felülvizsgálati eljárás keretében iparági konzultációra bocsátja a magyar villamosenergia-ellátási kockázati készültségi tervét. A MEKH 2025. május 14-ig várja az érintettek észrevételeit...

Együttműködés energetikai tanúsítványok készítésében

Együttműködés energetikai tanúsítványok készítésében

Az Országos Tanúsító Központ egy mérnöki hálózat, amely energetikai tanúsítványok készítésével foglalkozó mérnököket köt össze. Fő feladata, hogy tanúsító szakembereknek szerezzen megbízásokat, és segítse a szolgáltatás gyors és zökkenőmentes lebonyolítását. Az...

Szeptemberi mérnök-kalauz

aug 31, 2022 | história

Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2022 szeptemberében.

 

110 éve született Valkó Imre mérnök

Abonyban, 1902. szeptember 1-jén született Valkó (Weinfeld) Imre (1902-1975) kolloidkémikus, textil-vegyész és kutatómérnök. Középiskolai tanulmányait a budapesti Kölcsey Ferenc reálgimnáziumban végezte, majd a Bécsi Tudományegyetemen folytatta. 1928-29-ben Budapesten a Magyar Ruggyanta-árugyár (későbbi neve: TAURUS Gumiipari Vállalat) kutatómérnöke, 1929-38 között a ludwigshafeni I. G. Farbenindustrie laboratóriumának kutatója volt. 1939-ben a fasizmus elől Kanadába költözött. 1942-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol a Drew Co. kutatólaboratóriumát vezette, majd előbb a Lynn Technical College, később a Massachusetts Institute of Technology professzora volt. Nevét szakmai körökben a K. H. Meyerrel és G. von Susich-csal közösen készített, a Kolloidzeitschrift 1932. évfolyamában megjelent közleménye tette ismertté, amelyben termodinamikai alapon megoldották a gumi elaszticitásának, azaz rugalmasságának rejtélyét. Kimutatták, hogy a gumi nagymolekulás szerkezete megnyújtáskor erősebben rendeződik, alacsonyabb entrópiájú (átalakulási képességű) állapotba kerül, és a hatás elmúltával a termodinamika II. főtételének megfelelően törekszik vissza eredeti állapotába. Amerikai évei alatt elsősorban textilvegyészettel foglalkozott. Fontosak találmányai a textilnemesítés és textilszínezés terén; későbbi munkáiban a műszálakkal szemben úttörőként propagálta a természetes szálak előnyeit. Számos tudományos kitüntetésben részesítették, a New York-i akadémia tagja volt.

 

90 éve született Fónyad Zoltán mérnök

Budapesten, 1932. szeptember 1-jén született Fónyad Zoltán (1932-1978) alkalmazott matematikus, gépészmérnök. Matematikus oklevelét 1954-ben az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen (ELTE) szerezte. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (MNME) matematikai tanszékén 1954-61-ig tanársegéd, 1961-76 között adjunktus, 1975-től pedig a számítástechnikai tanszék tanszékvezető helyettese volt. Közben a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet is szerzett 1961-ben. Fónyad Zoltán oktatási és kutatási szakterülete a numerikus módszerek elmélete és alkalmazása volt. Miskolcon ő alakította ki e tárgykör tananyagát és az egyetem mindhárom karán tartott előadásokat.

 

60 éve indult magyar felsőfokú technikusi képzés

Magyarországon 1962. szeptember 1.-jén indult meg a felsőfokú technikum esti tagozatú képzése hét féléves tanulmányi idővel a következő intézményekben: Budapesten a Tavaszmező utcában a Kandó Technikum mellett a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikumban, a Nagyszombat utcában a Bláthy Technikum mellett a Felsőfokú Villamosgép-ipari Technikumban és az Üteg utcában a Villamosenergia-ipari Technikum mellett a Felsőfokú Villamosenergia-ipari Technikumban.

 

175 éves a Pest-Szolnok vasútvonal

Magyarország második vasútvonalát, a Pest-Szolnok vasútvonalat az 1846. július 15-én üzembe helyezett első, Pest-Vác vonal elkészülte után, alig több mint egy évvel 1847. szeptember 1.-jén nyitották meg. Az Nyugati pályaudvarról indult két gőzvontatású szerelvényt a szolnoki Tisza-pályaudvaron ünneplő tömeg fogadta. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta el, a rendezvényen részt vett gróf Széchenyi István is.

150 éve alapították az Iparművészeti Múzeumot

Az Iparművészeti Múzeumot Európában harmadikként, 1872. szeptember 1.-jén Budapesten alapították. Ezt követően 1896. október 25-én a király jelenlétében ünnepélyes keretek között átadták a múzeum – ma is működő – épületét, amely Lechner Ödön (1845-1914) és Pártos Gyula (1845-1916) építészek tervei szerint készült. Az Iparművészeti Múzeum a magyar és nemzetközi, régi és kortárs iparművészet, illetve design első számú gyűjtőintézménye és bemutatóhelye Magyarországon. Gazdag kollekciója Európában is a legfontosabb ilyen profilú múzeumok közé emeli, egyes gyűjteményrészei, így a szecessziós üveg- és kerámiatárgyak, vagy az iszlám-török szőnyeggyűjtemény, világszínvonalúak.

130 éves a budai körvasút

A budai körvasút 1892. szeptember 1.-jén készült el. Gőzmozdonyok által vontatott szerelvények a Déli pályaudvartól a Margit körúton a mai Bem József utcán, a Duna parton át jutottak el Óbudára. Építését az Óbudain akkor még szép számmal meglévő malmok, üzemek tulajdonosai kezdeményezték. A gőzösök füstje, a teherkocsik zaja azonban kezdettől fogva zavarta a budai polgárokat, akik azonnal tiltakoztak a vasút ellen. Ennek nyomán 1896-ra megépült az Újpesti összekötő vasúti híd, s az óbudai üzemek teherforgalmát erre terelték. A II. világháború, a budapesti hidak elpusztítása után egy időre újra éledt az óbudai – Margit-kőrúti vasút, a szükségforgalom azonban 1950-ben, az Árpád-híd elkészültével végleg megszűnt.

 

120 éve született Szőke Gyula mérnök

Budapesten, 1902. szeptember 2-án született Szőke Gyula (1902-1975) Kossuth-díjas gépészmérnök, az állami építőipar gépesítésének úttörője. A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1927-ben. A Láng Gépgyárban, majd az Első Magyar Gazdasági Gépgyárban dolgozott. 1930-33 között Franciaországban tökéletesítette tudását. Hazatérve a Felvonó-Gyártó és Javító Üzem szakértője lett. A világháború után a korszerű építőipari géppark magyarországi kialakításával foglalkozott. 1949-ben a Magyar Gyárépítési Vállalathoz, a későbbi 21. sz. Építőipari Vállalathoz került, amelynek 1954-től főmérnöke lett. A vasbetonból készült szerkezeti elemek beemeléséhez és rögzítéséhez szükséges újfajta berendezések megalkotásával nagymértékben hozzájárult a helyszíni előregyártási technológia kialakításához. Különféle rakodószerkezetekkel és építőipari kisgépek fejlesztésével is foglalkozott. Az első Szőke-féle emelődaruk, emelő-kétlábak és billenő-bikák jelentősen hozzájárultak az új építésgépesítési technológia megvalósításához. Haláláig rakodógépekkel és építőipari kisgépek fejlesztésével foglalkozott.

 

120 éve adták át a Kandó Kálmán mérnök által tervezett villamosított vasutat

Az olaszországi Valtellina villamosított vasutat egy magyar mérnöknek köszönhetően 1902. szeptember 4-én adták át a forgalomnak. Európa első villamosított vasúti fővonalát, a világ legelső nagyfeszültségű, háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú villamosított vasutat Kandó Kálmán (1869-1931) mérnök tervei alapján építették. Az elektromosságot először használatba vevő európai vasúti közlekedést két felső-vezeték és a vasúti sínről levett háromfázisú árammal táplált indukciós motor biztosította.

 

125 éve született Sikó Attila mérnök

Tiszavárkonyban, 1897. szeptember 10-én született Sikó Attila (1897-1965) vízépítő mérnök. Szakmai munkásságát a Budapesti Kikötőépítési Kormánybiztosságnál kezdte, majd a Vízrajzi Intézet tervezési osztályára került. 1938-tól az Országos Öntözésügyi Hivatal tervezési osztályának vezetője, azután a Vízrajzi Intézet, majd a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársa lett. Számos hazai vízépítési műtárgy építésében vett részt. Önálló munkái közül legjelentősebb a tiszaburai csőzsilip. Statikai, talajmechanikai és hidraulikai kérdésekkel is foglalkozott. Fő eredményei a csővezetékek és csőzsilipek méretezésével és tervezésével, és inhomogén talajon folyamatosan felfekvő, egyenlőtlenül terhelt tartókkal kapcsolatosak.

 

110 éve született Mistéth Endre mérnök

Temes vármegyei Buziásfürdőn, 1912. szeptember 10-én született Mistéth Endre (1912-2006) Széchenyi-díjas magyar hídépítő mérnök, újjáépítési miniszter, címzetes egyetemi tanár. Katonai pályára készülve kezdte meg tanulmányait, először a kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Katonai Alreál Iskola, majd a budapesti Bocskai István Katonai Főreáliskola növendéke volt. Diplomát a budapesti Műegyetemen 1935-ben szerezte. Ezután a Ganz Vagongyárban dolgozott, majd vízvezetékeket tervezett az Országos Közegészségügyi Intézetben. Később hídtervező mérnökként részt vett a Székesfehérvár és Graz közötti autóút építésében. Még később rövid ideig a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, 1938-ban azonban csatlakozott egy tervezőirodához, 1940-ben pedig önálló irodát nyitott. Korai munkái közt volt például az 1940-ben épített szolnoki merevítőgerendás ívhíd, amelynek nyílása a legnagyobb volt a korabeli Európában. A II. világháború után Budapesten új hidakat kellett építeni, mert a visszavonuló német csapatok felrobbantották a főváros hídjait. 1945-ben a szovjet hidász alakulatok ta­nácsadójaként részt vett a Déli összekötő vasúti híd helyreállításában. Mistéth Endre tervezte a „Manci” nevű ideiglenes Duna-hidat Budapesten, majd Hilvert Elekkel együtt a Kossuth hidat. Részt vett a budapesti Erzsébet híd és a kiskörei vízlépcső tervezé­sében is.

90 éves a villamosított Budapest-Hegyeshalom vasútvonal

Az első menetrendszerű vonat az első hazai, Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök tervei szerint villamosított (Budapest–Hegyeshalom) vasútvonalon 1932. szeptember 12-én lépett üzembe. Az új konstrukciójú villamos mozdonyokat ugyancsak Kandó Kálmán tervezte – ő a gépészeti és a villamos tervezéshez is kiválóan értett. Kandó Kálmán zseniális, korát évtizeddel megelőző egyik találmánya, felismerése az volt, hogy a vasúti rendszer az 50 Hz-es váltakozó áramú országos hálózatról táplálható.

240 éves a Műegyetem és a hazai építőmérnök-képzés

A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a magyar mérnök-képzés, így a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) története a XVIII. századba nyúlik vissza, amikor már feltétlenül szükség volt mérnökökre a kormány gazdaságpolitikájában fontos szerepet játszó országos földfelmérési munkálatokhoz, illetve a közutak rossz állapotának, a folyók szabályozatlanságának megszüntetéséhez, valamint a hatalmas méretű mocsarak lecsapolásához egyaránt. Az 1782. augusztus 30.-án létrejött Institutum Geometrico-Hydrotechnicumvolt az első polgári mérnök-képző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. Ezt megelőzően 1782. augusztus 2-án II. József császár írta alá a mérnök-képző intézet alapító levelét, amely nem sokkal később augusztus 30-án jelent meg. E rendelet az intézetet az állami mérnöki állások betöltésére egyedül képesítő „mérnöki oklevelek” adományozásának jogával ruházta fel. A BME jogelőd intézményaz 1777-ben Nagyszombatról Budára áthelyezett Tudományegyetem bölcsészeti kar kebelében 1782. szeptember 19.-én Pesten nyílt meg. Itt elsősorban földmérő, vízszabályozó, térképíró és ár-mentesítő mérnököket képeztek, s az ez irányú képzés 12 évvel előzte meg az 1794-ben alapított párizsi École Politechnique-t.
szeptember 19. az immáron 240 éves BME Építőmérnöki kar születésnapja. Itt szerzett diplomát Zielinski Szilárd, az első magyar műszaki doktor, a vasbeton-építés úttörője, a Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke, akinek legismertebb munkája a Margit-szigeti víztorony, és hidak tervezésében is közreműködött. Itt diplomázott, és tanított Jáky József, a ferihegyi repülőtér alapozásának tervezője, és Európa első talajmechanikai laboratóriumának megszervezője, Mistéth Endre, aki a negyvenes években az akkori Európa legnagyobb nyílású hídját tervezte, valamint Széchy Pállal, Michailich Győzővel, Oltay Károllyal és Jáky Józseffel részt vett a főváros második világháború utáni újjáépítésében. Itt végzett Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő, és Tarics Sándor, akinek földrengésálló szerkezetek építésére kidolgozott újítását világszerte alkalmazzák. Az építőmérnök a kulturált életkörülményeinkért dolgozik. Az egészséges ivóvíz biztosításához, a környezetbarát szennyvíztisztításhoz vagy éppen a lakhatáshoz, ipari termeléshez szükséges építmények, valamint a hidak, utak, vasutak tervezése, kivitelezése és fenntartása az építőmérnök feladata. A precíz mérnöki létesítményeink hozzájárulnak az árvizek, földcsuszamlások és más természeti veszélyek kockázatának csökkentéséhez. A geoinformatikus építőmérnökök ma már műholdakkal és drónokkal térképezik környezetünket, hogy térinformatikai rendszerekkel segítsék a tervezőmérnököket és a döntéshozókat. Magyarországon elsőként itt lehet építmény-informatika szakon tanulni. Hallgatók a kar minden szakterületén elsajátíthatják az épített környezettel kapcsolatos kihívások digitális újításokra építő módszertanait is.

 

125 éve született Vándor József mérnök

Temesváron, 1897. szeptember 19-én született Vándor József (1897-1955) vegyészmérnök. Oklevelét 1919-ben a budapesti Műegyetemen szerezte. Pályáját a Wander Gyógyszer- és Tápszergyárban kezdte. 1925-től Németországban a Kaiser Wilhelm és a Fritz Haber Intézetben végzett kutatómunkát, majd 1932-től a Szovjetunió Tudományos akadémiájának szerves kémiai intézetében osztályvezetőként dolgozott Nyeszmejanov és Dubinyin mellett. Hazatérve 1938-tól fordításokból kényszerült fenntartani magát. 1945 után egyik szervezője volt a Magyar Tudományos Akadémia döntés-előkészítő testületének, a Magyar Tudományos Tanácsnak. 1948-49-ben a Belgrádi Egyetemi meghívott vendégtanára volt. 1950-52-ben megszervezte és vezette a Műanyagipari Kutató Intézetet. 1953 őszétől egészen a haláláig az Építőanyagipari Kutató Intézet szilikátkémiai osztályát vezette. Tudományos munkássága fizikai-kémiai vonatkozású; főként a kémiai termodinamika területén alkotott maradandót. Gyakorlati vonatkozású munkássága a tápszerekkel és növényvédő szerekkel kapcsolatos vizsgálatokra és szabadalmakra, az enzimhatás és a sejtreakciók kinetikai vizsgálatára, továbbá a műanyagok gyártásával kapcsolatos kutatásokra terjed ki. Nevéhez fűződik az első hazai nylon előállítása.

 

120 éve született Menyhárd István mérnök

Vulkapordányon, 1902. szeptember 21-én született Menyhárd István (1902-1969) mérnök, statikus. Mérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte. 1933-1937 között a Műegyetem mechanikai tanszékén tanársegéd, majd adjunktus volt. Ez időből való (1935) a Magyarországon újszerű vasvári vonórudas ívhídja, a szolnoki felüljáró Mistéth Endrével az első hazai Langer-tartós vasbeton híd. Ekkor kezdett a vasbeton héjszerkezetek elméletével is foglalkozni. A II. világháború után több magyarországi híd rekonstrukcióját végezte. Bevezette a törést megelőző biztonsági tényezők méretezésének elvét. E munkásságának eredménye magasépítési és vasbeton szabványaink korszerűsítése. Ő tervezte a Ferihegyi repülőtérre vezető út vasbeton hídjait, a pozsonyi, eperjesi, marosvásárhelyi vasbeton ívhidakat, a székesfehérvári alumíniummű és a csepeli csőgyár héjbefedésű csarnokait. 1963-ban Ybl-díjat kapott.

125 éve született ifj. Csonka János mérnök

Budapesten, 1897. szeptember 25-én született ifj. Csonka János (1897-1981) gépészmérnök, aki az édesapjával, Csonka János (1852-1939) feltalálóval és testvérével, Csonka Bélával Budapesten a két világháború között létrehozta és igazgatta a Csonka Gépgyárat. A jelentős iparvállalatban különféle motorok, segédmotorok, szerszám- és mezőgazdasági gépek szerkesztésében és precíziós gyártásuk megszervezésében vett részt. A magyar automobilizmus érdekében is eredményes munkát fejtett ki. Vállalatánál korát megelőzve szociális létesítményeket alapított. Miután 1948-ban gyárát államosították, külföldre távozott. Amerikai Egyesült Államokban (USA) megbecsült mérnökként dolgozott 1973-ig. Testvérével széles körű kísérleteket folytatott mikro-karburátornak nevezett találmányukkal, amellyel 15 százalékos benzinmegtakarítást sikerült elérni, a káros kipufogóanyagok csökkentése mellett.

110 éve született Papp György fizikus

Szamosújváron, 1912. szeptember 27-én született Papp György (1912-1964) fizikus. Az Eötvös Loránd Kollégium tagjaként a Szegedi Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát 1935-ben. Bay Zoltán (1900-1992) fizikus, aki akkor a szegedi elméleti fizika professzora volt, meghívta tanszékére és doktori kutatási témát adott számára. Szepesi Zoltánnal együtt a gamma sugarak szórását tanulmányozták és 1937-ben sikeresen doktoráltak fizikából. Amikor Bay Zoltán professzor az Egyesült Izzó laboratóriumának vezetője lett, Szepesi Zoltánt vitte magával, és a számára a Műegyetemen létesített Atomfizika tanszékre Papp Györgyöt hívta meg. Mindketten aktívan részt vettek mind az 1942-ben indult lokátor programban, mind az 1946-os Holdradar kísérletben. Papp György 1949-ben követte Bay Zoltánt az Amerikai Egyesült Államokba és élete végéig munkakapcsolatban maradt vele.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó

Fejér László szerk.: Vizeink krónikája
2001. VMLK Budapest

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal kiadványai
Internet: sztnh.gov.hu

Millenáris Tudástár: „Álmok Álmodói 20” kiállítás digitalizált dokumentumai
Internet: tudastar.almokalmodoi.hu

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
 Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

 

 

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

Év háza – az építészeti pályázat

Év háza – az építészeti pályázat

Május 19-ig családi ház, középület és társasház kategóriában ajánlhatják műveiket építészek a legismertebb és elismertebb, független építészeti pályázat neves zsűrijének figyelmébe. Az Év háza pályázat célja, hogy számba vegye és mind a szakmával, mind a...

Konzultáció a villamosenergia-ellátási készültségi tervről

Konzultáció a villamosenergia-ellátási készültségi tervről

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a négyévente esedékes felülvizsgálati eljárás keretében iparági konzultációra bocsátja a magyar villamosenergia-ellátási kockázati készültségi tervét. A MEKH 2025. május 14-ig várja az érintettek észrevételeit...

Együttműködés energetikai tanúsítványok készítésében

Együttműködés energetikai tanúsítványok készítésében

Az Országos Tanúsító Központ egy mérnöki hálózat, amely energetikai tanúsítványok készítésével foglalkozó mérnököket köt össze. Fő feladata, hogy tanúsító szakembereknek szerezzen megbízásokat, és segítse a szolgáltatás gyors és zökkenőmentes lebonyolítását. Az...