Az osztrák–magyar kiegyezést követően kifejlődött vasúti járműiparunk jelentős szerepet töltött be hazánk gazdasági életében. Kiváló mérnökök, mint Kordina Zsigmond, Kandó Kálmán vagy Jendrassik György nevét ismerte meg a világ. A magyar vasúti ipar adta a technikatörténet első háromfázisú váltakozó áramú vontatási rendszerét, a Kandó-rendszer néven ismertté vált első ipari frekvenciájú fázisváltós vontatási rendszert, és négy kontinensen ismerték meg a Ganz–Jendrassik-dízelmotorokkal hajtott motorkocsikat és vonatokat. E gondolatok jegyében, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kiadásában jelent meg a több mint 350 képpel illusztrált kötet, A magyar mozdonygyártás nagykönyve.

Villányi György vasdiplomás okl. gépészmérnök, a kézikönyv szerzője közel fél évszázadot tevékenykedett a vasúti járműgyártás területén. Angol, orosz és német nyelvtudásának köszönhetően számos országban megfordult a Ganz vasúti járművek értékesítése, üzemének bevezetése és a helyi szakszemélyzet oktatása ügyében, egyúttal sok nemzetközi kiállításon és konferencián képviselte cégét. E könyv megírásával régi hiányt kívánt pótolni; az egyes vasutak és járműtípusok ismertetése után átfogó kötet született a hazai vasúti járműgyártók és a Magyarországon gyártott összes mozdonytípus történetének, jellemzőinek áttekintésével. Közérthető módon ismerteti a mozdonyokat készítő járműgyárak és műhelyek tevékenységét, és valamennyi hazai mozdonytípust a hatalmas Mallet- vagy villamos mozdonyoktól egészen a téglagyárak agyaggödreit kiszolgáló aprócska vontatójárművekig.