Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2022 júniusában.

170 éve született Timon Béla mérnök

Egerben, 1852. június 1-én született Timon Béla (1852-1934) mérnök, műszaki tanácsos. A felsőfokú tanulmányait részben Bécsben és Budapesten végezte. 1876-ban a Műegyetemen szerzett oklevelet. Ezt követően 18 évig váltakozva, hol a Középtiszai, hol a Heves-Szolnok-jászvidéki Árvíz-mentesítő társulatnál volt alkalmazásban. 1894. augusztus 1-től az egri főkáptalan uradalmi mérnöke lett. Neve akkor vált országosan ismertté, mikor a Vízépítési hivatal Tisza-szabályozás tovább-folytatására vonatkozó tervezetét 1891-1893 között megjelent tanulmányaiban bírálta. Vízügyi cikkei a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében, az 1877-1918 között Gonda Béla mérnök, szakíró és tanár által szerkesztett Gazdasági Mérnök – Gazdasági és Műszaki Hetilapban és egyéb szaklapokban jelentek meg.

125 éve született Tomcsányi Béla mérnök

Rimaszombaton, 1897. június 2-án született Tomcsányi Béla (1897-1950) híradástechnikai mérnök, aki 1926-tól a Posta Kísérleti Állomás (későbbi nevén: Intézet, ismert rövidített nevén: PKI) mérnöke volt. 1928-tól részt vett a Sándor utcai stúdió építésében. A gyors fejlődés megkövetelte, hogy műszakilag magas színvonalú berendezésekkel bővítse az intézményt. Tevékenységét számtalan műszaki berendezés tervezése és üzembe helyezése, a kutató- és méréstechnikai munkálatok egész sora jellemezte.Ő tervezte a székesfehérvári adóállomást, és a rádió első szünetjel-adóját. Tervezett pontosidő-jelző készüléket, és hordozható erősítőt is. 1939-től Magyar Rádió (MR) stúdiójának erősítőjében dolgozott. A II. világháború után részt vett a stúdió újjáépítésében, melynek a vezetője lett.

90 éve született Somogyi László mérnök

Székesfehérváron, 1932. június 3-án született Somogyi László (1932-2016) építészmérnök, szakpolitikus. Felsőfokú tanulmányai után 1954-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott. Ezt követően Székesfehérváron kezdett dolgozni a Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetőjeként, majd építésvezető, 1960-ban pedig főépítésvezető lett. 1963-tól főmérnök, később műszaki igazgatóhelyettes volt. 1978-ban a Budapesti Középületépítő Vállalat vezérigazgatójává nevezték ki. 1984 júniusában a Lázár-kormány építésügyi és városfejlesztési minisztere lett, posztját a Grósz- és a Németh-kormányban is megtartotta. 1988. december 31-én megszüntették az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, így miniszteri megbízatása megszűnt. 1989 áprilisától 1990 márciusáig kormánybiztosként vezette a Budapest-Bécs Világkiállítás Előkészítő Bizottságát, majd a Hungaroswiss Rt. igazgatóságának elnöke lett. Címzetes főiskolai tanárként az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola oktatója volt. A Magyar Kereskedelmi Kamara Építési tagozatának és az Építőipari Nívódíj Bíráló Bizottságnak elnökeként is tevékenykedett, 1992-2012 között az általa 1989-ben alapított „Az építés fejlődéséért” Alapítvány kuratóriumi elnöke volt.

100 éve született László Antal mérnök

Gyergyóalfalún, 1922. június 7-én született László Antal (1922-1982) Kossuth-díjas vegyészmérnök. A budapesti Műegyetemen szerezte vegyészmérnöki oklevelét. 1944-50 között a Műegyetemen tanársegéd, majd adjunktus volt. 1950-ben a veszprémi Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet osztályvezetője lett, 1953-ban a Magyar-Román Kémiai Kísérleti Üzem főmérnökévé nevezték ki. 1957-ben hívták meg a Veszprémi Vegyipari Egyetemre, ahol haláláig tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1961-ben Wartha Vince Emlékéremmel, 1965-ben az Akadémiai Díj I. fokozatával tüntették ki.

140 éve született Austerweil Géza mérnök

Barsbaracskán, 1882. június 12-én született Austerweil Géza (1882-1964) vegyészmérnök. A zürichi Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett, majd ugyancsak Zürichben a tudományegyetemen doktorált. Angliában Herbert Spencernél hallgatott filozófiát, utána tanársegéd a zürichi műegyetemen, közben műszaki doktor lett. 1910-ben Franciaországba vándorolt ki, de az I. világháború kitörésekor hazajött, bevonult és súlyosan megsebesült. Előbb Bécsben a hadügyminisztériumban teljesített szolgálatot, ahol sellakot és gyantát állított elő saját találmányú, olcsó módszerekkel. Ezután Boszniába vezérelték, itt sikerült szilvamagból zsiradékot kivonnia. A háború után ismét Franciaországban telepedett le. A 30-as években az ioncserélő anyagokkal és ezek tulajdonságaival foglalkozott. A II. világháború idején részt vett a francia ellenállási mozgalomban, amiért kitüntetést kapott. A háború után F. Joliot Curie munkatársa lett, és az uránizotópok szétválasztásával foglalkozott.

125 éve született Rott Andor mérnök

Budapesten, 1897. június 14-én született Rott Andor (1897-1981) vegyészmérnök, feltaláló. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Műegyetemen, majd azt a breslaui (Wroclaw) Technische Hochschuleben végezte. 1923-ban diplomázott. Tanulmányai után a Budapesti Continental Filmgyár mérnöke lett. A belga fotóanyaggyár tulajdonosának, Lieven Gevaert meghívása alapján 1926-tól 1962-ig a Gevaert-cég osztályvezetője volt. Legjelentősebb találmánya az 1939-ben szabadalmaztatott közvetlen pozitív fényképkészítés, amelyet a nemzetközileg elfogadott rövidítéssel DTR-nek neveznek (Diffusion Transfer Reversal). Ugyancsak Rott ötletéből alakult ki az amerikai E. H. Land „Polaroid” néven ismert, 1944-ben szabadalmaztatott ún. „rögtön-fénykép” módszere is.

200 éve született Péch Antal mérnök

Nagyváradolasziban, 1822 június 14-én született Péch Antal (1822-1895) bányamérnök, akadémikus. A selmecbányai bányászati Akadémián tanult, 1842-ben szolgálatba lépett a selmeci zúzóműveknél. 1846-ban Csehországba rendelték, ahol zúzóműveket épített. 1863-ban visszatért Magyarországra, 1867-ben állami szolgálatba lépett és mint pénzügyminisztérium titkár, majd osztálytanácsos a kincstári vas- és bányaművek fejlesztésén munkálkodott. Nevéhez fűződik a diósgyőri vasgyár építése, a zsilvölgyi kincstári szénbányászat kezdeményezése és a vajdahunyadi vasgyár terveinek első kidolgozása. 1873-tól nyugalomba vonulásáig (1889) a selmeci bányakerület igazgatója: A XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke volt. 1889-1892 között a selmecbányai választókerület országgyűlési képviselője volt. Tudományos munkásságában úttörőként foglalkozott a – lényegében ma geomechanikának nevezett – földkéregmozgásokkal. Jelentős érdemei vannak a magyar bányászati szaknyelv megteremtésében, a bányatérképezés terén és a bányászattörténet művelésében. Értékes technikai dolgozatai főként a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg, melynek alapítója és 1868-tól 1870-ig szerkesztője volt. Tiszteletére az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1963-ban évenként kiosztásra kerülő Péch Antal Emlékérem kitüntetést alapított.

100 éve született Bartha Zoltán mérnök

Kolozsvárott, 1922. június 15-én született Bartha Zoltán (1922-1989) vegyészmérnök, egyetemi oktató. 1941-től a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) vegyészmérnöki karán tanult, 1945-ben kapott mérnöki oklevelet. 1947-től haláláig a Magyar Ruggyanta (a későbbi Taurus) Gyárban dolgozott főmérnökként. A Műegyetemen a Gumiipar technológiája című tárgyat oktatta. Fő kutatási területe a szilárdsághordozó gumirendszerek tanulmányozása volt. Kaucsuk és a gumi technológia területén számos újítás, szabadalom és annak kidolgozása fűződik a nevéhez.

125 éve született Bóday Gábor mérnök

Nagyszebenben, 1897. június 15-én született Czekelius Günther, későbbi neve: Bóday Gábor (1897-1989) bányamérnök. 1918-ban kezdte felsőfokú bányamérnöki tanulmányait az ausztriai Pribramban, majd Leobenben folytatta, a Berlin-Charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezte be. Két évig Németországban (Bitterfeld) barnaszén külfejtési és brikettgyári üzemben dolgozott, 1924-től az Ajkai Kőszénbánya Részvénytársaságnál gépészeti üzemvezető, majd 1928-1947-ig bányaigazgató volt. Az 1935-től az Egyesült Izzóhoz került, bánya-vezetőjeként nevéhez fűződik a bányák bővítése, rekonstrukciója, és a padragi új bányaüzem megnyitása. A II. világháború végén, a német csapatok visszavonulásakor megakadályozta az üzemek felrobbantását. 1949-től Komlón irányította a termelést, mint a bányatröszt koksz-szén termelésének főmérnöke.

90 éve született Farkas Miklós matematikus

Budapesten, 1932. június 15-én született Farkas Miklós (1932-2007) matematikus, műegyetemi tanár. Az ELTE-n szerzett matematikus diplomát, Hajós György (1912-1972) egyetemi tanár tanítványaként differenciálgeometria témából lett kandidátus. Ötven évig volt a BME oktatója. Húsz éven át vezette a Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszékét, amelynek jogutódján, a BME TTK Matematika Intézete Differenciálegyenletek Tanszékén volt egészen haláláig professor emeritus. Strukturális stabilitásról, bifurkációkról, katasztrófaelméletről a hazai matematikusok közül elsőként beszélt a katedrán és írt nemzetközi rangú szakfolyóiratokban. A nagyközönség Farkas Miklóst leginkább mint a Matematikai Kislexikon főszerkesztőjét ismerheti, amely fontos szerepet játszott a magyar nyelvű matematikai kultúra ápolásában. Béda Gyula akkori dékánnal együtt 1974/1975-ben létrehozta a Gépészmérnöki Kar matematikus-mérnök szakát, amely az egyetemi öt év folyamán végig külön, kiscsoportos képzésként szerveződött. Dolgozatokat írt a differenciálegyenletek közgazdasági és biológiai alkalmazásairól is. Idős korában ez utóbbiakkal foglalkozott a legtöbbet. Tanszékvezető tanárként iskolateremtő egyéniség volt.

110 éve született Harsányi Szabolcs mérnök

Budapesten, 1912. június 24-én született Harsányi Szabolcs (1912-1989) mérnök, feltaláló. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése után Sávoly Pál mérnök irodájában részt vett a budapesti Duna-hidak tervezésében. 1948-tól az Országos Vízgazdálkodási Hivatal vízellátási és csatornázási osztályát vezette, majd építési-mélyépítési szakértő volt. 1956-ban a Bányászati Tervező Vállalatnál Bakoss Géza mérnöktársával az alábányászott lakótelepek víztorony építésére keresett megoldást és megkonstruálták az ivó-, ipari- vagy öntözővíz tárolására alkalmas Hidroglobus elnevezésű gömbcsuklón álló, sodronykötelekkel ellátott víztornyot. ~ a sorozatgyártás teljes előkészítéséig vezette a kísérleti gyártást, majd bel- és külföldön Hidroglobus szakértőként működött. 1962-től a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél dolgozott, ahol az ENSZ termálhasznosítási programját kidolgozó Termál Project Központ Tervező Osztályának vezetője volt.

140 éve született Szikla Géza mérnök

Szolnokon, 1882. június 24-én született Szikla Géza (1882-1963) gépészmérnök (1904), a műszaki tudományok doktora (1952). 1905-től a MÁV-nál szolgált. 1913-ban a Fővárosi Elektromos Művek kötelékébe lépett, mint az akkor épülő kelenföldi erőmű üzemvezetője, később annak igazgatója lett. Jelentős szerepe volt a Mátravidéki Erőmű tervezésében és építésében is. Később az Erőmű Tervező Irodába került, mint különleges feladatokkal megbízott tervezőmérnök. Tudományos kutatómunkája során kidolgozta a gázmentes kazánvíz táplálási rendszerét, mellyel az erőművek korrózió-védelmét oldotta meg. Legjelentősebb találmánya a Rozinek Artúr (1884-1965) mérnökkel közösen kidolgozott Szikla-Rozinek-féle tüzelési eljárás, mely apró szemű, őröletlen porszén lebegő állapotban való elgázosítását és elégetését teszi lehetővé. Emlékére az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) 1964-ben évenként kiosztásra kerülő Szikla Géza Díjat alapított.

90 éve született Félszerfalvi János fizikus

Szombathelyen, 1932. június 25-én született Félszerfalvi János (1932-1994) kísérleti fizikus, fizika- és matematikatanár. A debreceni egyetem elvégzése után a Kísérleti Fizikai Intézetben lett demonstrátor, majd tanársegéd. Az épülő Van de Graaff generátornál a vákuumrendszer összeállításában is részt vett. 1956-tól az Alkalmazott Fizika, illetve a Szilárdtest-fizika tanszék munkatársaként a röntgenfizika, majd a termolumineszcens dozimetria területén dolgozott, de a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kötelékében lévő Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) és az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) is szívesen foglalkoztatta. A Budapest és Debrecen között ingázó egyetemi oktatóként jó kapcsolatot épített ki mind munkatársaival, mind a hallgatókkal, gyakran kérték fel szakdolgozatok, diplomamunkák témavezetésére. Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi szakcsoportjának tagjaként és a társulat debreceni csoportjának titkáraként sikeresen szervezte a debreceni vándorgyűléseket és tanári ankétokat.

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997 – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990 – Akadémiai Kiadó

Fejér László szerk.: Vizeink krónikája
2001. VMLK Budapest

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal kiadványai
Internet: sztnh.gov.hu

Millenáris Tudástár: „Álmok Álmodói 20” kiállítás digitalizált dokumentumai
Internet: tudastar.almokalmodoi.hu

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
 Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja