A jogszabályok egyértelműen megkövetelik a fenntarthatósági követelmények figyelembevételét az uniós forrásokból támogatott beruházások megvalósítása során, míg a tisztán költségvetési forrásokból támogatott beruházásokra vonatkozó szabályozások előírnak ugyan a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó elvárásokat, de a részletszabályozások további kidolgozásra, finomításra szorulnak – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Az állami beruházások hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez című elemzésében. 

Az MTI-hez május 12-én eljuttatott ismertető ugyanakkor előremutatónak ítéli, hogy a vonatkozó rendelet alapján június 30-tól csak olyan új épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyeknek az energiaigénye közel nulla. Az elfogadott célok eléréséhez szükséges lenne, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű állami beruházások tervezése és megvalósítása során megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Az ilyen beruházások kivitelezése és üzemeltetése nagy mértékben hozzájárulhat az élhető, jó életminőségű jövőnk biztosításához, ráadásul mintaadók a gazdaság többi szereplője számára – hangsúlyozza az ÁSZ elemzése.

A szabályozás mellett szemléletformálásra is szükség van annak érdekében – hívták fel a figyelmet az ÁSZ elemzői –, hogy az uniós és/vagy hazai költségvetési források kedvezményezettjei a nem közvetlenül klímavédelmi célú beruházások esetében is a klímatudatos megoldásokat válasszák a költségkímélőbb, ám a fenntarthatósági szempontokból kevésbé hatékony megoldások helyett. Mindezt jelentősen elősegítenék olyan anyagi ösztönzők, amelyek a klímatudatos megoldások alkalmazásakor keletkező többletköltségeket költségvetési forrásból kompenzálnák – javasolják a számvevőszék szakértői. (MTI)