A mindenkori kormány leginkább a közúti infrastruktúra fejlesztésével, a szolgáltatási színvonalának emelésével segíti a biztonságos közlekedést – hangsúlyozta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára május 11-én a Közlekedési Kultúra Napja nyitórendezvényén, ahol a mérnöki kamarát Kassai Ferenc BPMK-elnök képviselte.

Az ITM államtitkára elmondta, Magyarországon a rendszerváltás idején még évente több mint 2400-an haltak meg a hazai utakon. Ez a mutató kevesebb mint a negyedére csökkent, a halálos áldozatok száma tartósan évi 600 körül alakul. Részben a járványhelyzet miatti korlátozások is hozzájárultak ahhoz, hogy 2020-ban félezernél kevesebben veszítették életüket közúti balesetben – tette hozzá. Mosóczi László kiemelte, Magyarország az európai célokkal összhangban 2030-ra a felére csökkentené, 2050-re pedig nullához közelítené a közúti balesetben elhunytak számát.

Az államtitkár ismertette, hogy Magyarországon a gyorsforgalmi hálózat teljes hosszát 2010 óta 1300 kilométerről 2000 kilométer közelébe növelték, 2019 óta minden évben száz kilométernél több új autópályát és autóutat adtak át. A településeket átszelő főutak forgalmát elvezetve csökkentik a baleseti kockázatokat a városokban és a falvakban is. Hozzátette, hogy a hálózatbővítés mellett a meglévő utak műszaki állapotának javításáért is sokat tettek az elmúlt időszakban. Az előző évtizedben a Magyar Közút beruházásaiban mintegy 6000 kilométeren újultak meg jellemzően alsóbbrendű utak. Nem kis részben a Magyar Falu Program forrásainak köszönhetően tavaly több mint 1250 kilométernyi szakaszt tettek rendbe a kivitelezők. Várakozások szerint ezt az évtizedes rekordot idén sikerülhet felülmúlni, 2022-ben 1500 kilométer hosszban terveznek beavatkozásokat – mondta az államtitkár. Mosóczi László kiért arra, hogy folyamatosan gyarapodik a kiépített és kijelölt kerékpárutak hálózata is. Példaként említette, hogy megépítik az EuroVelo6 Duna-menti kerékpárút Rajka és Százhalombatta közötti szakaszát, a Budapest-Balaton összeköttetést, valamint teljes hosszban korszerűsítik a balatoni bringakört. A közutak tehermentesítését, és ezzel a közlekedésbiztonsági helyzet javítását szolgálja a közösségi közlekedési kínálat versenyképességének erősítése is – jelentette ki az államtitkár. Az infrastruktúra és szolgáltatások egyre magasabb minősége fontos összetevője a biztonságos közlekedésnek, de általában tíz közúti balesetből kilencet emberi mulasztás okoz. Az idei év különösen lesújtóan kezdődött a vasúti átjárós balesetek szempontjából – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Fónagy János, a Közlekedési Kultúra Napja rendezvénysorozatot koordináló Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) elnöke a megnyitó rendezvényen a közlekedési kultúra fejlesztésének fontosságát, az ehhez szükséges szemléletváltás jelentőségét emelte ki. Az először 7 évvel ezelőtt meghirdetett Közlekedési Kultúra Napja rendezvénysorozathoz egyre többen csatlakoznak, az idén már 85 szervezet több mint 160 programot hirdetett meg, a célzott programokkal valamennyi korosztályt el kívánják érni – mondta. 

Haris Hajrulahovic, a WHO magyarországi irodájának vezetője arról beszélt, hogy közlekedési balesetekben a világon évente 1,3 millióan halnak meg, és mintegy 50 millióan sérülnek meg. A közlekedési balesetben sérültek ellátása az egészségügy számára egyre több feladatot jelent. A világszervezet rendszeresen elkészíti globális helyzetjelentését a közúti közlekedés biztonságáról, amelynek megállapításait a későbbi tervekben figyelembe szoktak venni.

Sebastian Belz, az Európai Közlekedéstudományi Platform főtitkára méltatta az egyik legnagyobb és legaktívabb tagjuk, a Közlekedéstudományi Egyesület tevékenységét, amelyet a közlekedési kultúra fejlesztéséért tesz.

Bíró József, a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozat elnöke ismertette, hogy az idén 8 pályázat jelent meg közlekedési kultúra értékeinek megmutatására. Az elismeréséket a Közlekedési Kultúra Napja nyitórendezvényen adták át.

Az év hídja díjat a Városligeti Zielinski híd kapta. Az év körforgalma elismerést a Tiszaföldváron a 4633-4628-as összekötő utak csomópontjában lévő körforgalom nyerte. Az év KRESZ parkja díjat megosztva a Ferencvárosi Csicsergő Óvoda és a Rákosmenti Napsugár Óvoda, az év kerékpárútja pályázatot a Kaposvár-Deseda-tó kerékpárút nyerte. Díjazták a közlekedésbiztonsági fotópályázatra beérkezett legjobb pályaműveket, valamint az év közlekedési kiadványait, az év példaértékű közlekedésbiztonsági társadalmi felelősségvállalóit, az általános iskolásoknak rajzait is. (MTI)