14° C
Ma 2025. április 18., péntek, Andrea és Ilma napja van.
14° C
Ma 2025. április 18., péntek, Andrea és Ilma napja van.
[the_ad id="33201"]
Év háza – az építészeti pályázat

Év háza – az építészeti pályázat

Május 19-ig családi ház, középület és társasház kategóriában ajánlhatják műveiket építészek a legismertebb és elismertebb, független építészeti pályázat neves zsűrijének figyelmébe. Az Év háza pályázat célja, hogy számba vegye és mind a szakmával, mind a...

Konzultáció a villamosenergia-ellátási készültségi tervről

Konzultáció a villamosenergia-ellátási készültségi tervről

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a négyévente esedékes felülvizsgálati eljárás keretében iparági konzultációra bocsátja a magyar villamosenergia-ellátási kockázati készültségi tervét. A MEKH 2025. május 14-ig várja az érintettek észrevételeit...

Együttműködés energetikai tanúsítványok készítésében

Együttműködés energetikai tanúsítványok készítésében

Az Országos Tanúsító Központ egy mérnöki hálózat, amely energetikai tanúsítványok készítésével foglalkozó mérnököket köt össze. Fő feladata, hogy tanúsító szakembereknek szerezzen megbízásokat, és segítse a szolgáltatás gyors és zökkenőmentes lebonyolítását. Az...

Az éghajlatváltozás okozhatja a következő világjárványt

máj 9, 2022 | kitekintő

Ahogy a Föld éghajlata tovább melegszik, a kutatók szerint a vadon élő állatok kénytelenek lesznek áttelepíteni élőhelyeiket – valószínűleg olyan régiókba, ahol nagy az emberi populáció –, ami drámaian megnöveli a vírus emberre való átterjedésének kockázatát, ami a következő világjárványhoz vezethet. A Georgetown Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport az éghajlatváltozás és a vírusok terjedése közötti kapcsolatot írja le, és a Nature című folyóiratban április 28-án tették közzé.

 

Tanulmányukban a tudósok az első átfogó felmérést végezték el arról, hogy az éghajlatváltozás hogyan fogja átstrukturálni a globális emlősök viromját. A munka középpontjában a földrajzi elterjedési területváltozások állnak – azok az utazások, amelyeket a fajok tesznek majd meg, amikor élőhelyeiket követve új területekre jutnak el. Ahogy először találkoznak más emlősökkel, a tanulmány szerint több ezer vírust fognak megosztani egymással. Ezek az eltolódások nagyobb lehetőséget jelentenek az olyan vírusok, mint az ebola vagy a koronavírusok számára; új területeken jelenjenek meg, így nehezebb lesz őket nyomon követni. Új állatfajokba kerülnek át, így a vírusok könnyebben átugorhatnak egy „ugródeszkaként funkcionáló” fajon keresztül az emberbe.

„A legközelebbi analógia valójában a vadon élő állatok kereskedelmében tapasztalható kockázatok” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Colin Carlson, PhD, a Georgetown Egyetem Orvosi Központ Globális Egészségtudományi és Biztonsági Központjának adjunktusa. „Azért aggódunk a piacok miatt, mert az egészségtelen állatok természetellenes kombinációkban való összehozása lehetőséget teremt a fokozatos megjelenési folyamatra – mint ahogy a SARS a denevérekről a cibetfélékre, majd a cibetfélékről az emberekre ugrott át. A gondot az jelenti, hogy egy változó éghajlaton ez a fajta folyamat szinte mindenhol valósággá válik – nem kell hozzá piac.”

Aggodalomra ad okot, hogy az állatok élőhelyei aránytalanul nagy arányban mozdulnak majd el az emberi településekkel azonos helyekre, ami a tovább terjedési kockázat új gócpontjait hozza létre. E folyamat nagy része már a mai, 1,2 fokkal melegebb világban is zajlik, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítések nem biztos, hogy meg tudják akadályozni ezen események kibontakozását.

További fontos megállapítás az emelkedő hőmérsékletnek a denevérekre gyakorolt hatása, amelyek az új vírusmegosztás nagy részét teszik ki. Repülő képességük lehetővé teszi számukra, hogy nagy távolságokat tegyenek meg, és a legtöbb vírust osszák meg. A vírusok megjelenésében játszott központi szerepük miatt a legnagyobb hatás Délkelet-Ázsiában várható, amely a denevérek sokféleségének globális gócpontja.

„A szimulációk megleptek bennünket” – mondta Carlson. Éveken át duplán ellenőriztük ezeket az eredményeket, különböző adatokkal és feltételezésekkel, de a modellek mindig ezekre a következtetésekre vezettek minket. Ez egy igazán lenyűgöző példa arra, hogy valójában milyen jól meg tudjuk jósolni a jövőt, ha megpróbáljuk.”

Mivel a vírusok soha nem látott sebességgel kezdenek el ugrálni a gazdafajok között, a szerzők szerint a természetvédelemre és az emberi egészségre gyakorolt hatások elképesztőek lehetnek. Összességében a tanulmány azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás lesz a betegségek megjelenésének legnagyobb kockázati tényezője – megelőzve az olyan nagyobb figyelmet érdemlő kérdéseket, mint az erdőirtás, a vadon élő állatok kereskedelme és az ipari mezőgazdaság. A szerzők szerint a megoldás az, ha a vadon élő állatok megbetegedéseinek megfigyelését a környezeti változások valós idejű vizsgálatával párosítjuk. „Amikor egy brazil szabadfarkú denevér eljut egészen Appalachiáig, akkor nekünk is tudnunk kell, hogy milyen vírusok kísérik” – mondja Carlson. „Ha megpróbáljuk valós időben kiszúrni ezeket a gazdaszervezet-ugrásokat, talán van esélyünk arra, hogy ez a folyamat ne vezessen további átterjedésekhez és világjárványokhoz.”

„Közelebb vagyunk a következő világjárvány előrejelzéséhez és megelőzéséhez, mint valaha” – mondja Carlson. „Ez egy nagy lépés az előrejelzés felé – most már a probléma nehezebbik felén kell dolgozni. A COVID-19 világjárvány, valamint a SARS, az Ebola és a Zika korábbi terjedése azt mutatja, hogy egy állatról emberre átugró vírus milyen hatalmas hatásokkal járhat. Ahhoz, hogy megjósolhassuk az emberre való átugrásukat, ismernünk kell a más állatok közötti terjedésüket” – mondta Sam Scheiner, a kutatást finanszírozó amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) programigazgatója. „Ez a kutatás megmutatja, hogy a melegedő éghajlat miatti állatmozgások és kölcsönhatások hogyan növelhetik a fajok között átugró vírusok számát.”

 

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2022/04/220428085820.htm

Év háza – az építészeti pályázat

Év háza – az építészeti pályázat

Május 19-ig családi ház, középület és társasház kategóriában ajánlhatják műveiket építészek a legismertebb és elismertebb, független építészeti pályázat neves zsűrijének figyelmébe. Az Év háza pályázat célja, hogy számba vegye és mind a szakmával, mind a...

Konzultáció a villamosenergia-ellátási készültségi tervről

Konzultáció a villamosenergia-ellátási készültségi tervről

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a négyévente esedékes felülvizsgálati eljárás keretében iparági konzultációra bocsátja a magyar villamosenergia-ellátási kockázati készültségi tervét. A MEKH 2025. május 14-ig várja az érintettek észrevételeit...

Együttműködés energetikai tanúsítványok készítésében

Együttműködés energetikai tanúsítványok készítésében

Az Országos Tanúsító Központ egy mérnöki hálózat, amely energetikai tanúsítványok készítésével foglalkozó mérnököket köt össze. Fő feladata, hogy tanúsító szakembereknek szerezzen megbízásokat, és segítse a szolgáltatás gyors és zökkenőmentes lebonyolítását. Az...