13° C
Ma 2024. november 08., péntek, Zsombor napja van.
13° C
Ma 2024. november 08., péntek, Zsombor napja van.
Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben

Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben

Több fejlesztést is bejelentett Lázár János építési és közlekedési miniszter november 7-én Egerben, miután munkaértekezleten tárgyalt a város új polgármesterével, Vágner Ákossal. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón beszélt az M3-as autópálya...

Budapesten találkoztak az uniós építésgazdasági szakemberek

Budapesten találkoztak az uniós építésgazdasági szakemberek

A Building Information Modeling (BIM) európai uniós szakemberek kétnapos szakmai találkozójának hazánk ad otthont. A KTI és az ÉMI szervezésében megvalósuló EU BIM Task Group workshop résztvevői a BIM nemzeti szintű bevezetésének tapasztalatait, valamint a BIM...

A Tisza és a Maros alsó szakaszának gátrendszerét vizsgálják az SZTE kutatói

ápr 23, 2022 | egyetemes

A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, 80 kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

 

A közlemény szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végzett vizsgálatok során a szakemberek földradart, elektromos ellenállás tomográfiát és GPS-t is használnak, amelyekkel a nem ritkán 100 évnél is régebben emelt gátak magasságában, szerkezetében és összetételében bekövetkező változásokat lehet kimutatni. A georadar elektromágneses hullámokat bocsát ki a felszín alá, melyek visszaverődnek a réteghatárokról és különféle anyagokban különböző sebességgel terjednek. A visszaérkező hullámok tulajdonságaiból lehet következtetni arra, hogy mi van a felszín alatt.

Sipos György, az SZTE Geoinformatikai Természeti és Környezetföldrajzi Tanszék, valamint a kutatás vezetője kifejtette, a jórészt a 19. században emelt, majd többször is magasított földművek szerkezete nagyon összetett, hagymahéjszerűen épülnek egymásra a rétegek. Mivel nagyon régi építményekről van szó, az építésük dokumentációja hiányos. A töltések állapotának megismeréséhez tudni kell, milyen anyagokból állnak, hol vannak a réteghatárok, szerkezeti eltérések. A közvetlen – fúrásokkal vagy szelvények feltárásával járó – vizsgálatok nagyon időigényesek, és az árvízbiztonság szempontjából sem előnyösek, ezért egyre inkább a roncsolásmentes sekély geofizikai módszerek kerülnek előtérbe.

A klímaváltozás és a térségünkben tapasztalható általános szárazodás következtében az árvízi kockázat általánosságban csökken ugyan, de az extrém időjárási jelenségek, mint például a hirtelen lehulló nagy mennyiségű eső és az emiatt kialakuló nagyon magas árvizek lehetősége számottevő marad. Továbbra is előfordulhatnak rekordméretű árvizek, melyekkel a vízügyi hatóságoknak és a gátaknak is meg kell küzdeniük. A kutatók három fontos dolgot vizsgálnak: a szerkezeti változásokat, az anyagösszetételt és az esetleges üregek jelenlétét. A töltések felépítésére jellemző, hogy belül egy vizet nem áteresztő agyagmagot építettek a készítők, és erre terítették az újabb és újabb rétegeket. Fontos a vízzárómag mérete, minősége, illetve az ezt borító rétegek száma, szerkezete. A töltéseken átszivárgó víz a réteghatárok mentén könnyebben utat talál, a hosszirányú szerkezetváltozások miatt pedig árvízvédelmi szempontból kritikus területek alakulhatnak ki. Az építkezések során a helyben elérhető anyagokra támaszkodtak, így előfordulhatnak homokosabb összetételű gátszakaszok, ahol a víz könnyebben szivárog.

A szakemberek a terepen végzett mérések adatait számítógépen elemzik, majd összevetik a kontrollfúrások, a korábbi mérések, valamint a vízügy által dokumentált árvízi jelenségek, például szivárgások helyével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mérésekkel azonosított eltérések sűrűsödése egybeesik az árvízi jelenségek megjelenésével. A kutatási eredmények szerint a radaros és elektromos mérésekkel előre lehet jelezni, hol van nagyobb esély az árvízi jelenségekre, így könnyebb megtervezni a gátak fenntartásához szükséges beavatkozásokat, illetve megszervezni a védekezést. (MTI)

Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben

Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben

Több fejlesztést is bejelentett Lázár János építési és közlekedési miniszter november 7-én Egerben, miután munkaértekezleten tárgyalt a város új polgármesterével, Vágner Ákossal. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón beszélt az M3-as autópálya...

Budapesten találkoztak az uniós építésgazdasági szakemberek

Budapesten találkoztak az uniós építésgazdasági szakemberek

A Building Information Modeling (BIM) európai uniós szakemberek kétnapos szakmai találkozójának hazánk ad otthont. A KTI és az ÉMI szervezésében megvalósuló EU BIM Task Group workshop résztvevői a BIM nemzeti szintű bevezetésének tapasztalatait, valamint a BIM...