A Csendes-óceánba zuhan 2030 után a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a többi leselejtezett műhold és űrszemét mellé – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
 

 

Az ISS folytatja működését 2030-ig, mielőtt elindul vízi temetőjébe, a Csendes-óceán civilizációtól legtávolabb eső pontjára – idézte a The Guardian online kiadása a NASA közleményét. Több mint 30 évvel 1998-as fellövése után az űrállomást 2031 januárjában letérítik pályájáról. Ahogy a pályáját elhagyta, megkezdődik látványos zuhanása, melynek végén vízbe csapódik a Nemo-pontnál, amely nagyjából 2700 kilométerre van a szárazföldtől, és kiszolgált űrállomások, régi szatellitek és más ember alkotta űrszemét temetőhelyeként ismert.

Az űrtemetőt környező, „a megközelíthetetlenség óceáni végpontja” vagy a „dél-csendes-óceáni lakatlan terület” néven is emlegetett régiót az emberi tevékenység teljes hiánya jellemzi. „A lehető legtávolabbi hely az emberi civilizációtól” – írta a NASA. A hivatal a jövőben az űrkutatást úgy tervezi, hogy kereskedelmi űrhajókon vásárolnak teret és időt tudós űrhajósaiknak.

 

A tudományos eredmények ünneplése mellett az ISS igazgatója, Robyn Gatens hangsúlyozta, hogy az űrállomás jelenleg „a Föld közeli pályán folyó kereskedelmi jövő megalapozásával foglalkozik”. A NASA becslése szerint az űrkutatás áthelyezésével űrállomásokról kereskedelmi űrjárműveken bérelt helyekre egyedül a 2031-es évben 1,3 milliárd dollárt (405 milliárd forintot) takarítanának meg. Az összeget a NASA távoli űrbe irányuló projektjeire lehetne fordítani, ami távolabbi és gyorsabb kutatást tenne lehetővé az űrügynökség szerint.

A nagyjából amerikaifutballpálya-méretű ISS 90 percenként kerüli meg a Földet. 2000 novembere óta folyamatosan tartózkodnak rajta űrhajósok. Eredetileg 15 évre tervezték a működését, de a NASA egy jelentése szerint „erősen bíznak abban, hogy élettartama 2030 végéig” is meghosszabbítható.

1971 óta csaknem 300 darab űrhulladék, köztük legalább öt űrállomás zuhant a vízbe a Nemo-pont környékén, többségük amerikai vagy orosz eredetű volt – írta egy jogi szakfolyóirat, amely az űrhulladék-lerakó környezeti hatásait vizsgálta. (MTI, fotó: NASA, ESA)