19° C
Ma 2023. június 08., csütörtök, Medárd napja van.
19° C
Ma 2023. június 08., csütörtök, Medárd napja van.
Gátat szabnak a külterületek belterületbe vonásának

Gátat szabnak a külterületek belterületbe vonásának

Gátat szab a kormány a jövőben a külterületek belterületbe vonásának, különösen a balatoni térségben – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára június 8-án Balatonfüreden a Portfolio Balaton Business Forum 2023 rendezvényen.  ...

Nagy árat fizet az építőipar az utómunkákért

Nagy árat fizet az építőipar az utómunkákért

11 százalék. Az eredeti tervekhez képest átlagosan ekkora pluszköltséget jelent az ágazat szereplőinek az utómunkák elvégzése. Az építőipari szoftverét a magyar piacon is forgalmazó, bécsi székhelyű PlanRadar 15 európai országban* – köztük Magyarországon –, összesen...

Dinamika és egyensúly

febr 1, 2022 | interjú

Január 1-től dr. Rátkai Gábor tölti be a Magyar Mérnöki Kamara főtitkári posztját. Országos köztestületünk munkaszervezetének új irányítójával ambícióról, együttműködésről és a főtitkári feladatokról beszélgettünk.
 

 

Hogyan esett Önre a választás?
Ennek hátterét, a pontos okokat nem ismerem, hiszen a döntést a Magyar Mérnöki Kamara elnöksége hozta meg. A főtitkári pozíció betöltésére – másokkal együtt – pályázatot nyújtottam be, az elnökség tagjai pedig mellettem tettem le a voksukat. Igyekszem megszolgálni a bizalmukat.

Dolgozott korábban mérnökökkel?
Igen, több alkalommal is, sőt építészekkel is dolgoztam együtt. Az az ügyvédi iroda, ahol korábban magam is ügyvédként praktizáltam, a Magyar Építész Kamara tanácsadója volt, úgyhogy nem áll távol tőlem a mérnökök világa.

Egy éppen elindult ügyvédi praxist cserélt fel a kamara főtitkári pozíciójára. Mi ambicionálta?
Jogi pályafutásom elején az államigazgatási szférában, az Igazságügyi Minisztériumban, illetve a Igazságügyi Hivatalban dolgoztam. Ez a terület valahogy mindig közelebb állt hozzám, de mert meg akartam ismerni a jogászi pálya másik oldalát is, az utóbbi években kipróbáltam az ügyvédkedést. Szerettem ezt a fajta munkát is, a szívemhez azonban a közigazgatás áll közelebb.

És az írás? Rendszeresen publikál szaklapok szerzőjeként…
Valóban lehetőségem volt rá, hogy korábbi munkahelyemen rendszeresen publikáljak. 2018-ban kezdtem és szerettem bele ebbe a tevékenységbe. A kezdetekben, mint az ügyvédi iroda egyik munkatársa társszerzőként, később pedig már önálló szerzőként publikáltam a Műszaki Ellenőr és az Építési Hibák szaklapokban. 2020-tól kezdődően ez kiegészült a Kivitelezők Lapjával is. Egy évben átlagosan, olyan 20-30 cikket készítettem építésügyi jogi kérdésekben. Néha egy-egy végrehajtással kapcsolatos cikket is beiktattam.

Nagyjából tíz napja állt munkába. Látja már a feladat nagyságát?
Tíz nap alatt még nyilván nem látszik a teljes kép, annyit mindenesetre már most érzékelek, hogy ez egy nagyon összetett és komoly feladat. Amikor az első munkanapomon beléptem, egyből az az érzésem volt, hogy a főtitkárság minden munkatársa támogat, és támogatni is fog a jövőben. Ha ez így lesz, úgy gondolom képes leszek feladataim maradéktalan ellátására.

Mit gondol, mely – főtitkári hatáskörbe tartozó – területeken lesz szükség a szakmai, köztestületi munka megerősítésére?
Érdekes kérdés, de hozzá kell tennem: a főtitkárság és a főtitkár hatáskörébe nem tartozik szakmai, köztestületi munka, ez a megválasztott tisztségviselők reszortja. A főtitkárság feladata, hogy jogi, adminisztratív és egyéb támogatást nyújtson az országos köztestület működéséhez. A kamarai tagok, az MMK küldöttei részéről egyébként felmerültek olyan kérdések, reformok, amelyek a jelenleg működő rendszerek újragondolását célozzák. Érdemes, sőt szükségszerű lenne módosítani például a kamara jogi továbbképzését, átdolgozni, aktualizálni az oktatási anyagokat, egyszerűsíteni az egész rendszert. Ami nagyon fontos: a főtitkárságon belül is megindult egy fiatalítási folyamat, mostantól egy dinamikusabb, jobban együttműködő csapat szolgálja ki a kamarai tagokat és a szakmai önkormányzat választott tisztségviselőit.

A kormányzati együttműködésben, a köztestületi mozgástér szélesítésében hol lát előre lépési lehetőségeket?
Hogy a politika mennyire, vagy hogyan támogatja az önigazgatási szervezetek működését, inkább politikai kérdéskör, és én nem szeretek politizálni. A sokat emlegetett 266-os szakmagyakorlási rendelet, vagy más hasonló szabályozás kapcsán lényeges, hogy ezeket a szakmai kamarák, a tagok, a mérnökök – vagyis az érintettek – véleményezhessék, és az észrevételeket a döntéshozók el is fogadják. Azt nem tudom megítélni, hogy a mérnöki kamara tekintetében a múltban ez mennyire valósult meg. Az igazságügyi szakértők egyébként 2016-ban kaptak új kamarai törvényt, a tervezőmérnökök 1996-os törvénye pedig már több mint 25 éves, és nagyon érdekesen szabályozza több kérdést, amit érdemes lenne felülvizsgálni. A kamarai működés önmagában is egy nagyon nehézterület, és mind a mai napig nincs teljes mértékben kiforrva. Az önigazgatási rendszerek, a szakmai, hivatásrendi önkormányzatiságon alapuló köztestületek ugyanis mindig bonyolultabb működést jelentenek, mint az olyan centralizált, hierarchikus felépítésű szervezetek, amiket az államigazgatásban láthatunk.

Mi lehet a záloga annak, hogy a jövőben a mainál dinamikusabb, egységesebb és erősebb kamarát építsünk tovább?
A leglényegesebb az együttműködés. Ha a kamara szervezeti egységei képesek lesznek a horizontális együttműködésre, a legszebb eredmények születhetnek. A „hogyan” kérdése a kulcs, és ezt az egyes szervezeteknek önállóan kell megoldaniuk, ellenkező esetben pont az önkormányzatiság veszik el a kamara rendszeréből. Mindenütt vannak lövészárkok, nemcsak nálunk és nemcsak Magyarországon, a fő kérdés mindig az, hogy ezt hogyan tudjuk kezelni. Főtitkárként a legfőbb célom, hogy egy gyorsan, hatékonyan működő szervezetet üzemeltessünk, azonnal reagáljunk minden problémára, és a szervezeti egységen belül kialakuljon egy békés egyensúly. Azt szeretném, ha az itt dolgozók motiváltak lennének, és a főtitkárságról nap végén minden munkatársunk úgy térne haza, hogy ma is tettünk valamit a mérnöki kamaráért.

Dr. Rátkai Gábor

Az ELTE Állam és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát cum ladue (dicsérettel) minősítéssel. Pályáját az Igazságügyi Hivatalban kezdte, ahol az önálló bírósági végrehajtók, valamint a kamara, később pedig 2015-ben végrehajtott változás keretében a Kar törvényességi felügyeletével foglakozott. Az Igazságügyi Hivatalban számtalan jogszabály, szabályzat véleményezében vett részt. Ezt követően az Igazságügyi Minisztériumban folytatta jogi pályafutását, ahol a végrehajtók mellett tevékenysége kibővült az igazságügyi szakértők nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárásokkal, az igazságügyi szakértői kamara szabályzatait érintő törvényességi felügyelettel. A terület kapcsán számtalan törvény, jogszabály véleményezésében vett részt. Az Igazságügyi Minisztériumot követően ügyvédjelöltként, majd később ügyvédként folytatta tevékenységét. Az ügyvédi iroda kifejezetten építésügyi területre specializálódott, így a mérnöki tevékenységet is megismerhette. Közigazgatási szakvizsgával és jogi szakvizsgával is rendelkezik.

Gátat szabnak a külterületek belterületbe vonásának

Gátat szabnak a külterületek belterületbe vonásának

Gátat szab a kormány a jövőben a külterületek belterületbe vonásának, különösen a balatoni térségben – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára június 8-án Balatonfüreden a Portfolio Balaton Business Forum 2023 rendezvényen.  ...

Nagy árat fizet az építőipar az utómunkákért

Nagy árat fizet az építőipar az utómunkákért

11 százalék. Az eredeti tervekhez képest átlagosan ekkora pluszköltséget jelent az ágazat szereplőinek az utómunkák elvégzése. Az építőipari szoftverét a magyar piacon is forgalmazó, bécsi székhelyű PlanRadar 15 európai országban* – köztük Magyarországon –, összesen...