11° C
Ma 2024. október 07., hétfő, Amália napja van.
11° C
Ma 2024. október 07., hétfő, Amália napja van.
2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

A földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található. A jövő a zöldenergiáé, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az...

Indul a 2022-es OTKA pályázat, egyre több forrás jut az egyéni felfedező kutatásokra is

dec 29, 2021 | fókusz

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kiírta a 2022. évi OTKA pályázatokat – jelentette be Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára december 29-én.
 

 

Az államtitkár hozzátette: az ismét megemelt, így már 13,5 milliárd forintos keretösszeg mintegy 350-400 alapkutatási projekt megvalósítását, kimagasló tudományos eredmények elérését, új módszerek és eljárások kidolgozását, a természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megismerését segítheti. A program elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a tudomány fejlődéséhez, erősítse a magyar tudósok és kutatási intézmények nemzetközi elismertségét, versenyképességét.

Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló pályázat az előző évekhez hasonlóan ezúttal is öt alprogrammal indul útjára. A Posztdoktori kiválósági program pályafutásuk korai szakaszában támogatja azokat a fiatalokat, akik tudományos fokozatukat öt évnél nem régebben szerezték meg. A Fiatal kutatói kiválósági program már a saját kutatási téma elindításában és az önálló kutatócsoport létrehozásában nyújt segítséget. A tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a több mint 30 éves múltra visszatekintő Kutatási témapályázat mintájára indított alprogramban igényelhetnek támogatást. A két további alprogram pedig ismét a magyar-osztrák és magyar-szlovén együttműködésekben tervezett projektek megvalósításához járulhat hozzá.

 

Schanda Tamás kifejtette: „a kormány az eddigi eredményekre építve 2030-ra a jelentős európai innovátorok közé léptetné előre hazánkat. A következő évtized elejére a GDP három százaléka hasznosulhat a kutatás-fejlesztésben és innovációs célokban. Tavaly minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottunk e tudásalapú területekre. Az állami költségvetésből származó összeget 2010 óta lényegében megdupláztuk. Az OTKA pályázatban rendelkezésre álló forrás is évről-évre nő: a tavalyi 11,5 milliárd forinthoz képest jövőre kétmilliárd forinttal több támogatás igényelhető. A folyamatosan bővülő keretösszeg könnyen talál gazdára, hiszen 2010 óta európai összevetésben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma.”

A kiírások folyamatos korszerűsítésével a rendszer egyre inkább megfelel az igényeknek. Az elmúlt években jelentősen csökkentek a támogatások felhasználásával járó és a költségelszámoláshoz kapcsolódó adminisztratív terhek. A most megjelent felhívásban növekedett a támogatás közvetlen kutatási célokra fordítható hányada. A posztdoktori rendszert a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének megteremtése tette még rugalmasabbá. A közfinanszírozású projektekben kiemelt követelmény a színvonalas publikálás, így a kutatási eredmények a nemzetközi tudományos közösség és a széles nyilvánosság számára is láthatóvá válnak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat a nyílt hozzáférés (Open Access) jegyében térítésmentesen elérhetővé tegyék. Az OTKA támogatási rendszer ennek költségeire is projektenként elkülönített fedezetet biztosít.

A részletes pályázati kiírás az NKFIH honlapján érhető el. A benyújtási határidő – alprogramtól függően – jövő februári vagy márciusi lehet. Az eredményhirdetés 2022 nyarán várható, a nyertes projektek szeptembertől indulhatnak el – olvasható az ITM közleményében. (MTI)

2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

A földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található. A jövő a zöldenergiáé, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az...