Nyolcmilliárdos keretösszeggel nyílt meg újra a Gyorsítósáv

Ismét elérhetővé vált a hazai egyetemek és vállalkozások tudáskapacitásából, szellemi tulajdonából magas hozzáadott értékű új termékek és eljárások előállítására ösztönző pályázat – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a minisztérium december 7-i közleményében hozzátette: a tavaly sikeresen bemutatkozott Gyorsítósáv második köre több mint két és félszeres keretösszeggel bátorítja a magyar ötletek gyakorlati hasznosítását.

A Gyorsítósáv pályázat első fordulóját tavaly szeptemberben írta ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a kiemelkedő növekedésre és jelentős hozzáadott értékek felmutatására képes hazai cégek számára. Az akkori hárommilliárdos keretből húsz spin-off vállalkozás hajthat végre piacorientált egészségipari fejlesztéseket egyebek mellett az intelligens sejtdiagnosztika és a bőrrák innovatív kezelése területén. Támogatást nyert egy mesterséges intelligenciára épülő, a gyógyszerkutatást támogató kvantumkémiai szimulációs szoftver megalkotása is – emlékeztetett az ITM közleménye.

Az új pályázati felhívás az NKFI Hivatal honlapján érhető el. Változatlanul a jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező, piacképes prototípus, termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése a cél. A pályázati részvétel további feltétele egy kutató foglalkoztatása. Egy projekthez 50-200 millió forint támogatás ítélhető meg. A kiírás így 40-160 innovatív kezdeményezés valóra váltását, és ugyanennyi magasan képzett szakember elhelyezkedését teheti lehetővé. A pályázati lehetőség iránt érdeklődők elsőként szakmai vélemény iránti kérelmeket nyújthatnak be online felületen keresztül.

Schanda Tamás kiemelte: a kormány 2030-ra a jelentős európai innovátorok közé léptetné előre hazánkat. Magyarországon tavaly minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. Az állami költségvetési ráfordítások összegét 2010 óta lényegében megduplázták. A legtöbb új munkahely a vírusválságban is a tartós versenyképességet megalapozó ágazatokban, az IT szektorban és a tudományos, szakmai tevékenységekben jött létre. Míg 2010-ben csak 31 ezer kutató dolgozott Magyarországon, addig tavaly már több mint 62 ezer – hangsúlyozta az államtitkár. (MTI)