Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók decemberben.

90 éve született Jánosi Marcell mérnök

Budapesten, 1931. december 5-én született Jánosi Marcell (1931-2011) Állami-díjas mérnök. 1954-ben a budapesti Műegyetem Gépészmérnöki karán végzett, ahol 1951-től az egyetem matematika tanszékén óraadó demonstrátorként esti tagozatos hallgatókat oktatott. 1954-től a Telefongyár technológia fejlesztési osztályán dolgozott, 1955-ben a Kohó és Gépipari Minisztériumban a Híradástechnikai Igazgatóságon csoportvezető mérnökként új technológiai eljárások célkitűzéseivel és bevezetésével foglalkozott. 1957-ben a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) főtechnológusa lett. Közben különböző tervezéseket vállalt; felépített egy saját tervezésű automatákkal berendezett gyémánt fúrására szolgáló üzemet, ahol dróthúzáshoz alkalmazott gyémántokat készítettek 10-15 mikron furattal. A BRG-nél és korábbi munkahelyein megalkotta az automatikus hidraulikus fröccsöntő-gépet, részt vett az első modern, háromsebességes orsós magnó, a Calypso megtervezésében is és dolgozott az adattárolásra is alkalmas magnetofontechnikán is. Ő volt a 3,5”-os, kazettás, cserélhető hajlékony mágneslemez ősének, az MCD típusú mikro-flopi feltalálója. A magyar hardveripar Rubik Ernőjének nevezett Jánosi Marcell a korát évtizedekkel megelőző, 3 hüvelykes flopilemezével beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe.

130 éve született Császár Elemér fizikus

Gigén, 1891. december 6-án született Császár Elemér (1891-1970) fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, a sugárzásokkal kapcsolatos fizikai kísérletek kutatója, szakírója. 1924-ben a budapesti Tudományegyetem, 1935-ben a Műegyetem magántanára volt. Főként a sugárzások kérdéseivel foglalkozott; e témakörből bel- és külföldi szakfolyóiratokban több tanulmánya jelent meg. A röntgensugárzás energiájának mérésére új készüléket szerkesztett. A Természettudományi Társulatnak huzamos időn át volt a titkára.

120 éve született Harnik István mérnök

Nagyváradon, 1921. december 7-én született Harnik István (1901-1960), a Pécsi Bőrgyár főmérnöke, a finombőr (juh) gyártásának, európai hírű szakembere. A háború után munkatársaival a sertésbőrgyártás fejlesztésére találmányokat dolgozott ki, melyeket tíz év alatt szinte egész Európa bőripara átvette.

100 éve született Tamás Ferenc mérnök

Szentendrén, 1921. december 9-én született Tamás Ferenc (1921-1979) földmérő mérnök, főiskolai tanár. Mérnöki tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Pályájának első jelentősebb állomása a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda volt, ahol a mérnökgeodéziai feladatokban szerzett gyakorlatot, és a fotogrammetria mérnökgeodéziai alkalmazásában töltött be kezdeményező szerepet. Szakírói munkásságának jelentős része erre az időszakra esik. 1963-ban került Székesfehérvárra, mint a Felsőfokú Földmérési Technikum tanára. Az intézménynek az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Karává történt átszervezésétől (1965) kezdve a fotógrammetriai és topográfiai tanszék vezető tanára volt. 1977-78-ban Algírban, mint geodéziai-fotogrammetriai szaktanácsadó dolgozott, és tanított az orani egyetemen is. Több főiskolai jegyzetet írt.

20 éve alapították a győri Széchenyi István Egyetemet

1968-ban alapították a győri Széchenyi István Egyetem (SZIE) közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. A KTMF a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett üzemmérnököket. Az intézmény 1986-tól viseli a „legnagyobb magyar” nevét, majd 2001. december 11-én a magyar Országgyűlés – a győri főiskola bázisán – megalapította a Széchenyi István Egyetemet.

150 éve született Becsey Antal mérnök

Pozsonyban, 1871. december 18-án született Becsey Antal (1871-1939) gépészmérnök, tervező és építési vállalkozó, kormányfőtanácsos, több város víz- és csatornaművének építője. Ö volt a budapesti Lukács fürdő vízutánpótlását megoldó fúrás irányítója (1920). Becsey Antal a főváros szolgálatában is állt, 1931-ben a Törvényhatósági bizottság örökös tagjává választották.

70 éve megvalósított első hazai atommag–átalakítás

Az első, eredeti gyorsító építésében és hazánkban elsőként megvalósított mesterséges atommag átalakítási kísérletben (protonnal bombázott lítium atommagok berilliummá alakultak át) 1951. december 22-én a Soproni Egyetem Fizika tanszék laboratóriumában prof. dr. Simonyi Károly (1916-2001) Állami-díjas mérnök, fizikus segítői voltak: Erő János és Schmidt György aspiráns, Karlovits József és Lux András tanársegéd, Karlovitsné Linka Erzsébet és Széchenyi Beáta laboráns, valamint Horváth István műszerész, lakatos. Figyelemre méltó, máig tanulságos a következő, Simonyi Károly, A fizika kultúrtörténete címet viselő világhírnevet szerzett mű írójától származó idézet:

„Minden testvérem, édesanyámról nem is szólva, egyenrangú félként vitatkozott velem olyan kérdésekben, mint a nagyon bonyolult rendszereknek a megítélése, az emberi társadalomé, az emberi erkölcsé, az emberi kapcsolatrendszereké. Hiába voltam tanult ember, soha nem találtam olyan érveket, melyekkel lehengereltem volna testvéreimet. Egyszerűen azért, mert ilyen érvek nincsenek. Ez két dologra kell, hogy figyelmeztessen: szerénységre és a józanész megbecsülésére. A nagyon bonyolult dolgok iránti alázatra, és a többi embertársammal való teljes egyenjogúság elfogadására. Mert a szakma az szakma. Van, aki szalámit árul, van, aki elméleti villamosságtant. Ezek nem lényeges dolgok. A lényeges az, amiről nem beszélünk. Mégis ez a kultúra végső, legfontosabb tartópillére. A tartás, az etika.”

130 éve született Bródy Imre feltaláló

Gyulán, 1891. december 23-án született Bródy Imre (1891-1944) fizikus, feltaláló és tudós. 1909-1913 között a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója volt, itt középiskolai tanári oklevelet kapott. Doktori értekezésében – korát megelőzve – kvantumelméleti módszerekkel elsőként számította ki az egyatomos ideális gázok kémiai állandóját. 1920-ban Németországba emigrált, ahol a göttingeni egyetemre kapott meghívást. Itt a későbbi fizikai Nobel-díjas Max Born tanársegédje lett. Alig két év alatt hét tanulmánya jelent meg, a négy legfontosabbat Bornnal közösen írta. Ezekben annak a munkának a folytatásáról van szó, amit Born 1912-ben Kármán Tódorral kezdett el a kristályok dinamikájának Born-Kármán elméletéről, amely a rácspontok körüli kis amplitúdójú atomi rezgéseket, mint kölcsönhatás nélküli fononokat tárgyalja. Born és Bródy 1921-ben a fononok kölcsönhatását vizsgálták a perturbáció-számítás módszerével. Ezzel lett a kristályok dinamikájának alapvető elméleti eszköze a Born-Kármán-modell, ezen elnevezéséhez Bródy nevét is odailleszthetnénk. A kristályrácsok vizsgálata, a szimmetriahibák, az úgynevezett diszlokációk természetének leírása később, a félvezető-egykristályok előállítása kapcsán komoly gyakorlati jelentőségűvé vált. 1923-ban hazatért, és élete végéig az Egyesült Izzó kutató-laboratóriumának mérnökeként dolgozott. Legfontosabb találmánya 1930-ból származik. Argon helyett kripton-gázzal töltötte fel a lámpákat. A hővezetési veszteségek csökkentésén kívül még egy másik előnyös tulajdonsága van a kriptonnak, a lámpa élettartamát megrövidítő Soret-effektust (termikus diffúzió) lehet vele csökkenteni. Ennek különösen a duplaspirálú lámpáknál volt nagy jelentősége, mert ezeknél a hővezetési veszteségek már olyan kicsinyek, hogy további csökkenésük jelentősége már nem nagy, ellenben a kripton termikus diffúziót csökkentő hatása teljes mértékben megmarad a lámpa javára. Mivel az új töltőgáz nagyon drága volt, munkatársaival (Kőrösy Ferenc, Selényi Pál) eljárást dolgozott ki a kripton levegőből történő előállítására. Nehéz feladat volt 1.000 köbméter levegőből 1,5 liter kripton kinyerése úgy, hogy a kriptonlámpa ne kerüljön sokkal többe az argontöltésűnél. A kripton-gyártást termodinamikai meggondolások alapján, Polányi Mihály közreműködésével oldotta meg. A megoldás: a levegőnek csak mintegy 10%-át cseppfolyósítják, és ezen átfúvatják az előhűtött maradékot, így kimosva belőle a kripton többségét. Frakcionálni csak ezt a 10%-ot kellett. Fontos szerepet játszott az eljárás kidolgozásában, majd később a külföldi tárgyalásokban Orowán Egon is. Erre a technológiára alapozva az Egyesült Izzó felépítette és üzembe helyezte a világ első kripton-gyárát Ajkán. A kriptonégőt az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Ez volt a vásár egyik szenzációja. Még ebben az évben megjelent a kripton-izzó a külföldi piacon is. Az ajkai gyár 1937-ben kezdte meg a kripton ipari volumenű termelését. A gyár létesítési költségei 1.847.000 pengőre rúgtak, viszont sikerült előállítani kriptont 1 pengő 26 filléres literenkénti áron. Bródy egyik munkatársával, Theisz Emillel hosszas kísérleteket végzett a kriptonlámpa optimális formájának kialakítására. Végül a bura méretének csökkentésével sikerült jelentős nemesgáz-megtakarítást elérni. Az ajkai kripton-gyár az Egyesült Izzó tulajdona volt, azonban külföldi szabadalmak használata miatt Bródynak évekig kellett küzdenie az ellentétes érdekekkel. 1941-re Bródy Imre és Mihálovits Tibor új kripton-gyártási eljárást dolgozott ki, és a gyár vezetése komolyan fontolóra vette új kripton-gyárak létesítését, csupán a háborús bizonytalanságok miatt mondott le róla. A rácsdinamika és a kriptonlámpa Bródy nagy és látványos eredményei, de foglalkozott az izzószálak hosszúságának és súlyának hatásával, a volfrámporok lerakódásával, a vasdrótok üveghez illeszthetőségével, a különféle lámpatípusok élettartamával, az izzólámpák ingadozó feszültség melletti égésével is, Neumann Mihállyal közösen túlnyomásos lámpák előállításának lehetőségét kutatták. 1944-es német megszállástól kezdődően Bródy életében is tragikus események sora következett. Egyre fokozódó zsidóüldözésektől kormányzói mentesség ugyan óvta, de ez családjára nem vonatkozott. Ő viszont ragaszkodott ahhoz, hogy közvetlen hozzátartozóival azonos sorsot vállaljon. Így elfogták és deportálták, majd 1944 végén a mühldorfi lágerben SS-katonák halálra verték

120 éve született Janáky István építészmérnök

Hódmezővásárhelyen, 1901. december 27-én született Janáky István (1901-1966) Ybl-díjas építészmérnök. Budapesten tanult. 1929-ben az Arvé és Gerstenberger, 1930-tól a Tőry és Pogány irodának dolgozott. A tervezésre önálló irodát szervezett, amely 1948-ig működött.  A margitszigeti Palatínusz strandfürdő tervét 1937-ben készítette. Tervezői tevékenysége közé tartozik a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületcsoportja, Benedek Frigyessel és Kiss Lászlóval közös (1951) a Veszprémi Egyetem fő épülete, a Kecskeméti Arany Homok Szálló terve. Az 1953-ban alakult Mesteriskola alapítója, 1956 után igazgatója. Munkáira nagy hatással voltak a nemzetközileg is erősödő romantikus tendenciák és a beinduló falukutatási programok; a modernizmussal szembehelyezkedett. Más megbízatás mellett megkapta a budai Várpalota helyreállításának tervezési munkálatait (a rekonstrukciós munkákat Gerő Lászlóval végezte).

170 éve született Gonda Béla mérnök

Szőllőskén, 1851. december 28-án született Gonda Béla (1851-1933) mérnök, vízügyi szakíró, technika-történész, a mezőgazdasági vízgazdálkodás úttörője. A Felső Torontáli Ármentesítő Társulatnál kezdte munkásságát, majd a Magyaróvári Gazdasági Akadémián, a Műegyetemen, és a Külkereskedelmi Akadémián tanított. 1893-tól a hajózási, Vaskapu-szabályozási és kikötő-építési osztály vezetője volt.

130 éve született Tomcsányi István mérnök

Alsókálosán, 1891. december 29-én született Tomcsányi István (1891-1974) gépészmérnök, a rádióstúdió építkezéseinek egyik tervezője és vezetője. 1924-ben helyezték a Posta Kísérleti Állomásra és ott a hazai rádiózás kihívó feladataival foglalkozott. 1925-ben főmérnöki kinevezést kapott és megbízzák a rádióosztály vezetésével. Elsősorban a stúdió műszaki részével foglalkozott, azt vezette. A rádió-műsorszóró szolgálatunk megindulásától kezdve részt vett annak üzemvezetésében és fejlesztésében is.

210 éve született Nendtvich Károly kémikus

Pécsett, 1811. december 31-én született Nendtvich Károly (1811-1892) kémikus, akadémikus. Fő kutatási te­rületei a kőszenek és aszfaltok tanulmá­nyozása volt, de bekapcsolódott a hazai ásványvizekkel kapcsolatos analitikai kémiai munkákba is. 1843-47 között népszerű kémiai és technológiai előadásokat tartott. 1847-től a József Ipartanoda kémia és technológia tanszékének tanára. 1857-ben az Ipartanodából alakult Műegyetem kémiai tanszékére nevezték ki. 1873-74-ben az egyetem rektora volt.

Felhasznált irodalom:

• MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2021-ben
  Internet: mmk.hu/kamarai/historia
• Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
  MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
• História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
  Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
• Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
  1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
• Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
  1967-1990. – Akadémiai Kiadó
• Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
   Internet: mmk.hu/kamarai/historia
• Egyéb életrajzi és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök,
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja