Kritikus a jelenlegi évtized abból a szempontból, hogy sikerül-e megvalósítani a hosszú távú globális klímavédelmi célokat – áll az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülése (COP26) elé terjesztett, november 10-én ismertetett megállapodás-tervezetben.

A hatoldalas szövegtervezet szerint – amelyről a tíz napja zajló, november 12-én véget érő COP26-értekezlet csaknem kétszáz delegációjának még tárgyalnia kell – megállapítja: a jelenlegi évtized végéig a 2010-ben mért mennyiséghez képest 45 százalékkal kell csökkenteni a világ széndioxid-kibocsátását ahhoz, hogy 2100-ig a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot. A tervezet szerint ugyanennek a célnak az eléréséhez az is szükséges, hogy az évszázad közepéig az egész világ nettó karbonsemlegessé váljon. A megállapodás javasolt szövege kiemeli: ha sikerül 1,5 fokra korlátozni a felmelegedést mértékét, a klímaváltozás globális hatása sokkal kisebb lenne, mint abban az esetben, ha a felmelegedés mértéke elérné a 2 fokot. Éppen ezért tényleges és hatékony, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretekre alapuló cselekvésre van szükség minden ország részéről „a jelenlegi kritikus évtizedben” – áll a tervezetben.

A határozati javaslat felszólítja a COP26-egyezményben részes országokat arra is, hogy szüntessék be a szén használatát energiatermelésre, és hagyjanak fel a fosszilis üzemanyagok kitermelésének támogatásával. A skóciai nagyvárosban zajló COP26-értekezlet eddigi legnagyobb horderejű vállalásai közé tartozik az a 105 ország által aláírt megállapodás, amelynek alapján 2030-ig meg kell állítani, sőt, vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka. Az egyezményhez csatlakozó országok listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Az Európai Unió nevében aláírta az erdővédelmi egyezményt az Európai Bizottság is. A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához. Ugyancsak széleskörű megállapodás jött létre a résztvevők között a széndioxidnál jóval erőteljesebb üvegházhatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig.

A Climate Action Tracker nevű, több független klímakutató tudományos intézmény által készített és folyamatosan frissített, modellszámításokra alapuló elemzéssorozat szerdán ismertetett legfrissebb kiadása szerint azonban a világ a COP26-értekezleten tett eddigi klímavédelmi vállalások ellenére is legalább 2,4 fokos átlagos felmelegedés felé tart. Az elemzés szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok globális kibocsátása a jelenlegi folyamatok alapján még 2030-ban is a kétszerese lesz annak a mennyiségnek, amellyel teljesíthető lenne a felmelegedés 1,5 fokos korlátozásának célkitűzése. (MTI)