Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban – értékelte a skóciai nagyvárosban zajló ENSZ-klímakonferenciát Áder János köztársasági elnök november 3-án a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
 

 

Áder János felidézte: a 6 évvel ezelőtti párizsi klímaegyezmény önkéntes volt, ahhoz a Föld valamennyi állama csatlakozott. Abban egyeztek meg, hogy 5 év múlva újra áttekintik, mit teljesítettek a vállalásokból, például, hogy miként alakult a szén-dioxid-kibocsátás. (A Covid járvány miatt csúszott 2021-re a következő konferencia.) A részes államok vállalták, hogy energiatermelésüket és -felhasználásukat úgy alakítják át, hogy a globális hőmérséklet-növekedés legfeljebb 2 fok legyen. De már Párizsban világos volt, hogy még a minimális cél elérése sem reális, nemhogy a vágyott 1,5 fok – mondta az államfő. Áder János szerint egyre többet beszélünk a 1,5 fokos célról, miközben egyre távolodunk még a 2 foktól is. Ha ez így folytatódik, akár 2,7 százalékos is lehet a globális hőmérséklet-emelkedés.

Az is kedvezőtlen előjel volt, hogy a glasgow-i konferencia előtt, Rómában a legfejlettebb – s többnyire egyben a legnagyobb károsanyag-kibocsátó – országok, a G20-ak találkozóján sem történt jelentős előrelépés – értékelt az államfő, hozzátéve: Glasgow-ban pedig már ott sem volt a nagy kibocsátó országok közül Kína, Brazília, Oroszország és Törökország. Igaz, Kína a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen váratlanul bejelentette, hogy 2060-ra klímasemleges lesz. Ez egy jelentős vállalás – jegyezte meg. Áder János azt mondta, sokan azt várták, hogy Glasgow-ban megállapodás születik a fosszilis energia termelésére és felhasználására fordított sok száz milliárd dolláros állami támogatások fokozatos csökkentéséről vagy arról, hogy nem épülnek újabb szénerőművek, vagy, hogy végre teljesül az a több mint egy évtizeddel ezelőtti vállalás, amely szerint a fejlett országok évi százmilliárd dollárt adnak össze a fejlődő országoknak a klímacélok teljesülése érdekében. Ebből eddig mintegy 80 milliárd jött össze, az EU 27 tagállama mindenesetre befizette a rá eső részt – jelezte.

Áder János a Glasgow-i konferencia pozitívumai közé sorolta ugyanakkor, hogy az indiai miniszterelnök vállalta: országa 2070-re klímasemleges lesz és 2030-ra áramtermelésük fele megújuló energiából fog származni. Továbbá az is előrelépésnek tekinthető, hogy létrejött egy koalíció az erdők megvédése érdekében: mintegy 100 ország vállalta, hogy 2030-ra beszünteti az erődirtást, és növeli erdőterületeit – hívta fel a figyelmet.

Közölte, Magyarországnak semmi oka a szégyenkezésre. A világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, de az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Továbbá 2030-ra a városi buszok elektromos meghajtással működnek, és évről évre jelentősen nő a naperőmű-kapacitás. Magyarország nem most kezdte a zöldítést; miután 100 éve Trianonban elvesztette erdőinek több mint 90 százalékát, politikai kurzusoktól függetlenül folyamatosan növelte erdeit, s jelenleg 22 százaléknál tart. Magyarország nem gazdag, mégis sikerült ilyen döntéseket hoznia és egy ilyen folyamatot tartósan továbbvinnie – fűzte hozzá a köztársasági elnök.

Az államfő a november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóról szólva elmondta, hogy a fenntarthatóság, a klíma- és a vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expó is lesz, ahol számos részproblémában kínálnak majd jó megoldásokat. (MTI)