Október 4-én emelték be a Déli összekötő vasúti Duna-híd új, középső híd acélszerkezetének zárótagját. Ezzel ismét nagyot lépett előre a hídkorszerűsítési projekt. Tervezetten december közepétől már két új felszerkezeten közlekedhetnek a szerelvények a Duna felett.

Az északi, új hídszerkezeten a forgalom zavartalanul bonyolódik 2021. április 25. óta. Az azóta eltelt időben a régi, középső felszerkezetet több, nagyméretű elemre darabolva elbontották, majd vízi úton elszállították, a helyükre pedig beemelték az új elemeket.

Az új acél felszerkezet építésével párhuzamosan a csatlakozó szakaszokon elkészült a vasúti alépítmény. A decemberi forgalomba helyezésig még el kell készíteni a vasúti felépítményt a hídon és a hídhoz csatlakozó, hozzávetőlegesen 250 méter hosszú szakaszon mind a budai, mind a pesti oldalon. Az újonnan épülő síneket pedig be kell kötni a jelenlegi vágányhálózatba annak érdekében, hogy a decemberi próbaterheléseket követően a forgalom a két új hídszerkezeten bonyolódhasson.

Mindeközben megkezdődött a déli, régi hídszerkezet bontása. Mivel a forgalom a középső hídszerkezet decemberi forgalomba helyezéséig még ezen a hídon bonyolódik, egyelőre csak a kezelőjárda bontása zajlik, azonban még ebben az évben megindul a felszerkezet bontása is.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság beruházásában valósul meg. A kivitelezést a Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Korlátolt Felelősségű Társaság végzi nettó 35 921 393 827 Ft értékben. A Déli összekötő vasúti Duna-hidat a Déli Körvasút fejlesztésének részeként korszerűsítik.

A Déli Körvasút – a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködésében megvalósuló – fejlesztésének célja, hogy több elővárosi vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút pedig az új megállók és kapcsolatok révén versenyképessé válhasson, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. Ilyen nagyságú és jelentőségű vasútfejlesztés Budapest belső területén több mint 100 éve nem történt. Hosszú évtizedek óta ez az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatkövetéssel az ingázók mellett a városban közlekedők hasznát is szolgálja. A fejlesztés eredményeként a szakaszon az elővárosi vonatok 8-10 percenként járhatnak majd, összekötve az érdi, a budaörsi és a környező budai agglomerációt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Népligetet Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval. A projekt révén Budapest jelentős közúti forgalomtól és ennek révén légszennyezéstől mentesülhet.