A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kiírta a kivitelezési tendert az új vasúti Gubacsi híd építésére, a tervek elkészültek, jöhet az építkezés – közölte közösségi oldalán a Budapest Fejlesztési Központ vezetője. Az elmúlt évtizedekben teljesen elhasználódott a Gubacsi híd, a vasúti forgalom lebonyolítására már alig alkalmas, sebességkorlátozást (5 km/h) és súlykorlátozást (18/20 tonnás tengelynyomás) kellett bevezetni. A következő biztonsági lépés már csak a vasúti forgalom leállítása lehetne, ami óriási veszteség lenne, hiszen a csepeli térségnek ez az egyetlen tehervasúti kapcsolata.

Vitézy Dávid azt írta: jelenleg a két hídszerkezet közül az északin haladó iparvágány a csepeli oldalon szétágazva három telephelyet is kiszolgál, egy nagyon fontos intermodális átrakópont alakult itt ki a vasúti, vízi és közúti áruszállítás között. A Budapestre érkező teherszállítások jelentős hányada érinti a Gubacsi hidat. A Csepeli Szabadkikötő az ország legnagyobb teherforgalmú kikötője, de tehervonatokról teherautóra is sok árut raknak itt át. Ugyancsak ez az iparvágány szolgálja ki a Metrans forgalmas konténerterminálját, illetve a Mol telepét.

A vasúti teherszállítás feltétlenül szükséges az uniós klímacélok és a magyar környezetvédelmi kormányzati tervek eléréséhez is. Egyetlen átlagos tehervonat annyi árut képes elszállítani, mint 60-70 kamion! A vasút az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mindössze 0,4 százalékáért felel (a közlekedés a teljes kibocsátás 25 százalékáért). A vasút a legbiztonságosabb szárazföldi közlekedési mód is, közúton huszonötször akkora az esélye a balesetnek. Az Európai Bizottság adatgyűjteménye, a Közlekedés externális költségeinek kézikönyve szerint, ha pénzre számoljuk át például a légszennyezés kárait, egy tonna áru ezer kilométerre fuvarozása benzines furgonnal 1720, dízelessel 4860, kamionnal 760, dízelmozdonnyal 680, villanymozdonnyal viszont csak 4 cent kárt okoz! A vasúti teherszállítás zöme Magyarországon is villamos vontatással zajlik, távlatban érdemes lehet az olyan rövidebb szakaszokat is villamosítani, mint a csepeli – húzta alá Vitézy.

A Gubacsi híd esetében a régi híd megerősítése nem járható út, mert ehhez új pillért kellene építeni a Soroksári-Dunába, de az akadályozná a hajózást. Az előzetes vizsgálatok szerint egy új hidat kell építeni, mégpedig ez nem készülhet a régi helyére, hiszen folyamatosan fenn kell tartani a vasúti forgalmat. A megtervezett új híd egy alsópályás acél ívhíd a meglévő hídszerkezettől északra 15 méterre 145 méter nyílással. A két parti nyílás merev tartóbetétes vasbeton gerendahíd, mindkettő 22 méteres lenne. Közúti forgalomra azonban a régi híd még alkalmas lesz hosszú ideig, a kerékpárút is maradhat a jelenlegi helyén – ezt a hídszerkezetet ezért terveink és a korábbi megállapodás szerint a vasúti forgalom megszűnése után átadjuk a Fővárosi Önkormányzatnak kezelésre – írta posztjában Vitézy Dávid.

A projekt keretében a híd után egy forgalmi kitérő is épülne, mielőtt az említett három telephelyre szétágazik a vágány. Így a szemben közlekedő vonatok itt ki tudják kerülni egymást, ezzel mérséklődhet a közúti forgalom zavarása a Corvin csomópontban.