Sok a tennivaló és kevés az idő a klímaváltozás, a vízválság és más fenntarthatósági problémák ügyében – erről beszélt Áder János köztársasági elnök a Budapest Klímacsúcshoz intézett videóüzenetében október 7-én.
 

 

Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre csak nő a szén-dioxid-szint a légkörben, „ma már a másfél fokos felmelegedési pálya csak álom”, sokkal inkább a háromfokos válhat valóra. Ha így folytatjuk, egy évtized múlva a hőhullámos napok száma ötszörösére, az aszályos időszakoké két és félszeresére nő egy szeptemberi belga-német kutatói elemzés szerint. Ha nem cselekszünk, 2030-ban közel 60 százalékkal lesz magasabb a szén-dioxid-kibocsátás mint 1990-ben. „Tennivaló van bőven” – mondta az államfő. Hozzátette: a klímaváltozás problémája mellett más hasonló súlyú kérdések is felmerülnek, így például a vízválság, a biodiverzitás hanyatlása, az urbanizáció, a körforgásos gazdaság.

Az államfő ugyanakkor kiemelte: Magyarországnak sok európai országhoz képest jobb a startpozíciója, 1990 óta 32 százalékkal csökkentette a kibocsátást, míg 12 uniós országban ennél kisebb mértékű volt a csökkenés, 5 országban pedig nőtt az emisszió. Jó hír, hogy Magyarországon fél évtizede minden évben megduplázódott a naperőművi kapacitás, idén nyáron pedig már több áramot termeltünk napenergiával, mint szén égetésével. Szeptember elején az Eucharisztikus Kongresszuson bemutatkoztak azok az elektromos meghajtású buszok, amelyekből az évtized végéig 1300 forgalomba ál, lecserélve a városi közlekedésben használt járműveket. És jó hír az is, hogy új lendületet vett az erdőtelepítés – mondta a köztársasági elnök. „Kevesebb mint 30 évünk van arra, hogy átálljunk a körforgásos gazdaságra. Hogy Magyarország klímasemleges legyen. Hogy átalakítsuk energiarendszerünket. Hogy megteremtsük az okos városok építésének és a fenntartható közlekedésnek a feltételeit. Hogy megállítsuk a biodiverzitás hanyatlását. És hogy kialakítsuk mindennek az úgynevezett zöld finanszírozási feltételeit” – figyelmeztetett Áder János a Budapest Klímacsúcshoz intézett videóüzenetében. (MTI)

 

Kimutatták kutatók, mely országok felelősek a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért

 

1850-től napjainkig az Egyesült államok a felelős a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért – mutatta ki a Carbon Brief brit elemző csoport legújabb kutatása, amely szerint az emberiség mintegy 2500 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint 500 gigatonna szén-dioxid bocsátható ki a jövőben a légkörbe ahhoz, hogy megvalósuljon a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott fő célkitűzés, a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása – olvasható a kutatócsoport honlapján. Elemzésük nemcsak a fosszilis üzemanyagok és a cementgyártás szén-dioxid-kibocsátását, hanem idén először az erdőirtás és a földhasználat változásaiból eredő szén-dioxid-kibocsátást is magában foglalja.

Az elmúlt több mint 170 évben a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó az Egyesült Államok volt: 509 gigatonnával, ami a globális kibocsátás 20 százalékát teszi ki. Kína áll a második helyen 282 gigatonnával (11 százalék), Oroszország a harmadik 172 gigatonnával (6,9 százalék). A negyedik Brazília 113 gigatonna (4,5 százalék), az ötödik Indonézia 103 gigatonna szén-dioxidot (4,1 százalék) bocsátott ki. Utóbbi kettő az erdőirtásból és a földhasználat megváltozásából eredő nagymértékű kibocsátás miatt került az első tíz ország közé. India a hatodik 85 gigatonnával (3,4 százalék), őt követi az Egyesült Királyság 74,9 gigatonna (3 százalék) kibocsátással. Az első tíz között van Japán 66,7 gigatonna (2,7 százalék) és Kanada 65 gigatonna (2,6 százalék) kibocsátással.  

Az elemzők megvizsgálták országonként az egy főre jutó kibocsátást is, ami által Kína és India visszaesett a rangsorban. „Közvetlen kapcsolat van a légkörbe 1850 óta kibocsátott 2500 milliárd tonna szén-dioxid és a már most tapasztalt 1,2 Celsius-fokos felmelegedés között. Új elemezésünk fontos fénybe helyezi a bolygónk felmelegedéséért leginkább felelős embereket és nemzeteket” – mondta Simon Evans, a Carbon Brief elemzője.

„Nem lehet figyelmen kívül hagyni az erdőirtásból és a földhasználat megváltozásából származó szén-dioxidot, mivel az az 1850 óta kibocsátott teljes mennyiség mintegy egy harmadát teszi ki” – tette hozzá. (MTI)