28° C
Ma 2024. július 25., csütörtök, Kristóf és Jakab napja van.
28° C
Ma 2024. július 25., csütörtök, Kristóf és Jakab napja van.
2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...

Októberi mérnök-kalauz

szept 30, 2021 | história

Technikatörténeti érdekességek, műszaki-és mérnöki évfordulók októberben.
 

 

120 éve született Sályi István mérnök

Budapesten született Sályi (eredetileg és 1936-ig Springer) István (1901-1974) gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1958), Kossuth-díjas (1953), az Elnöki Tanács tagja (1963). (Apja Springer Ferenc ügyvéd, az FTC alapító elnöke.) Mérnöki oklevelét a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen szerezte (1923). 1924-1928. között a Ganz Vagon- és Gépgyár műhelymérnöke, majd a Műegyetem tanársegédje (1928-37) volt. 1937-től 1949-ig a Szabadalmi Bíróság bírája, emellett 1945-49-ben az Iparügyi Minisztérium munkatársa volt. 1948-50-ben a budapesti Állami Műszaki Főiskolán tanított. 1949-től 1971-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (MNME) mechanikai tanszékének vezetője, 1950-1961 között az egyetem rektora volt. 1953-ban az MNME díszdoktorává avatták.

 

Több akadémiai bizottság és tudományos társaság munkájában vett részt. Tudományos kutatásaiban főként a mechanika és szilárdságtan általános elveit, rendszerét tanulmányozta. Műszaki doktori értekezésében a beton lassú alakváltozásával foglalkozott, vizsgálta a folytatólagos tartók elméletét, a plaszticitáselméletet és a korszerű gépméretezés alapjait. Eljárást dolgozott ki a csillapított rendszerek gerjesztett lengéseinek elemzésére. Tankönyveket írt és tevékenyen részt vett a közéletben is. 

160 éve született Kövessy Győző mérnök

Csongrádon született Kövessy Győző (1861-1938) mérnök, aki tevékenységét 1881-ben Szegeden kezdte a városi főgyűjtő csatorna építésénél, helyi építésvezetőként. 1885-1887. között a Pancsova-Kubini ármentesítő és belvízszabályozó társulat ártérfejlesztési munkálataiban tevékenykedett. Állami vízügyi szolgálatát 1890. augusztus 1-én, Szatmárnémetiben, a Folyammérnöki Hivatalnál kezdte. A Tisza Vásárosnamény-Máramarossziget, továbbá a Szamos torkolat és Sülelmed közötti mederszakaszok szabályozási, partbiztosítási munkáival és kisebb ármentesítésekkel foglalkozott. Nagyobb kiviteli munkája a cégény-matolcsi Szamos átvágás volt. 1892-ben Kvassay Jenő, az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője megbízta az Ecsediláp lecsapolásának, valamint a Szamos balparti árvízvédelmi töltés terveinek és költségvetéseinek elkészítésével. A felméréseket személyesen végezte. A mérési eredmények alapján 1894. elejére elkészítette a 164.486 kat. hold ármentesítését és lecsapolását lehetővé tevő terveket.

Megindította az érdekeltek között a társulat megalakításához szükséges felvilágosító munkát. 1894-ben az érdekeltség kimondta az Ecsediláp Lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat megalakulását. Ezután beindította a Társulat fő műveinek építését. Megbízást kapott a Szamos hajózhatóvá tételét célzó munkálatok tanulmányozására azzal, hogy tapasztalatai alapján készítsen tanulmányt és javaslatot a Szatmárnémeti vasúti híd alatti Szamos-szakasz medrének kis- és középvizi szabályozására, ill. a hajózhatóvá tételére. A tanulmányterve 1900-ban készült el, melyet az Országos Vízépítési Igazgatóság el is fogadta. Az első párhuzamműveket 1902-ben kezdte építeni, mely folyószabályozási munkát 1914-ig, az I. Világháború kitöréséig folytatta. Kvassay Jenőtől megbízást kapott a Tisza-Szamosköz árvizeitől és belvizeitől sokat szenvedett területének vízrendezésére vonatkozó terv készítésére. A nagy körültekintést kívánó első terv 1907-ben készült el. Végrehajtására társulat kialakítását szorgalmazta, azonban erre – az érdekeltek ellenkezése miatt – nem került sor. A tervet – újabb szempontok szerint – 1911-ben átdolgozta. 1913-ban a Tiszán, Szamoson, de különösen a Túron közel egy időben levonult rendkívüli árvíz katasztrofális helyzetet teremtett a Tisza-Szamos-közben. Ez adott lökést a társulat megalakulására és 1914-ben az alakuló közgyűlés kimondta a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat megalakulását. 1913-ban nevezték ki a Szatmári Folyammérnöki Hivatal főnökévé és az Ecsediláp Társulathoz miniszteri megbízottként kirendelték. Hivatalfőnöki beosztásában a Folyammérnöki Hivatalt 1920 novemberéig vezette. Bár magas állást kínáltak fel neki román részről, elhárította, mert tapasztalatait, munkáját hazájának kívánta felajánlani. Az Országos Vízépítési Igazgatóságon belül 1920-tól a sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal kerületi felügyelője lett, majd megszervezte a Nyíregyházi Folyammérnöki Hivatalt. E két Hivatal tevékenységének ellenőrzésén kívül hat vízi-társulat ügyeit segítette intézni. A trianoni békediktátum következtében az Ecsediláp Lecsapoló és Szamos-balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat közel fele román fennhatóság alá, a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 45,5%-a pedig csehszlovák, illetve román uralom alá került. A megmaradt Társulat autonómiáját a földművelésügyi miniszter felfüggesztette és az ügyek vezetésére miniszteri biztosokat nevezett ki. Az Ecsediláp Társulat miniszteri biztosa mellé műszaki tanácsadóként a földművelésügyi miniszter őt rendelte ki. E megbízatás alapján készítette el a vízrendezés és ármentesítés új terveit, amelyek szerint a magyar társulat a vízszabályozást saját területén végrehajtja. A Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat miniszteri biztosa, dr. Gaál Endre 1924-ben lemondott. A földművelésügyi miniszter a Társulathoz miniszteri biztosként Kövessy Győzőt nevezte ki. Miniszteri biztosi minőségében kidolgoztatta a társulati vízrendezés kiviteli terveit és a munkák költségvetését. Több alkalommal személyesen egyeztetett a trianoni diktátum „eredményeként” három részre szakadt ártér problémáinak megoldása érdekében a csehszlovák és a román féllel. A Túr csatorna földmunkáit 1926 végén, 1927-ben pedig a nagy műtárgyak építését indította be. 1929. augusztus 4.-én adták át a Társulat legjelentékenyebb és gazdaságilag legfontosabb viziművét, a Báró Kende Zsigmond Csatornát, amelyet a Társulat első nagyérdemű elnökéről neveztek el. A csatornát a Társulat a Túr folyó árvizeinek kártétel nélkül való elvezetésére, illetőleg mintegy 70.000 kat. hold árterületnek vízmentesítése érdekében létesítette. A csatorna méreteinél és szép, műszakilag is kiválón tökéletes hídjaival és műtárgyaival a magyar vízszabályozás egyik legnagyobb és legszebb alkotása volt a maga korában.

125 éve született Marchhart József mérnök

Debrecenben született Marchhart József (1896-1964) mérnök. Gyakorlati működését az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulatnál kezdte, előbb mint gátfelügyelő, majd gépészmérnöki diplomájának megszerzése (1933) után mint szakaszmérnök. Korszerűsítette a társulat ármentesítő műveit és fejlesztette belvízlevezető hálózatát. Utóbb részt vett a tiszalöki öntözőrendszer tervezésében is. 1956-tól 1960-ig a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője volt.

160 éve született Dvorák Hubert mérnök

Oravicán született Dvorák (más írásmód szerint: Dworák) Hubert (1861-1927) mozdonyszerkesztő, mérnök, aki az I. világháború után a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) vezérigazgatója volt. Középiskoláit Pécsett végezte, mérnöki diplomáját a bécsi műszaki egyetemen szerezte. 1883-ban lépett az akkor még MÁV Gépgyárnak hívott üzem szolgálatába, a gyár mozdony-szerkesztési osztályán. Főnöke a neves mozdonykonstruktőr, Kordina Zsigmond (1848-1894) mérnök volt, akinek irányítása alatt önálló mozdonyszerkesztővé vált. Kordina korai halála után Dvorák Hubert főmérnökként a mozdonyszerkesztési osztály főnöke lett. Vezetése alatt készült el Atlantic típusú mozdony, melyet 1900-ban a párizsi világkiállításon Grand Prix-vel tüntettek ki. 1903-ban, amikor Róth Pál a gyár vezetőjévé lépett elő, Dvorák Hubert főfelügyelői rangban a mozdonygyártás szakosztály főnöke lett. Vezetése alatt fénykorát élte a magyar mozdonygyártás – ez nem csak mennyiségét (ebben az időben havonta akár húsz új mozdony is elhagyta a gyárat!), de minőségét tekintve sem túlzó állítás.

Az ekkor a MÁVAG termékei semmilyen tekintetben nem maradtak el Európa élvonalától. A gyár tervezte és gyártotta a kor Európájának legnagyobb méretű és teljesítményű mozdonyát, a 601 sorozatot. Külsőleg is elegáns, jellegzetesen „magyar stílusú” mozdonyok készültek ebben az időszakban. A teljesség igénye nélkül néhány további mozdonytípus: 375, 324, 301, 327, 342 és 442 sorozat. Az új mozdonytípusokon kívül a gyár több korszerű berendezésekkel felszerelt üzemcsarnokkal is gazdagodott. A világháború alatt a gyár gyakorlatilag éjjel-nappal termelt, a mozdonyok mellett hadianyagot is gyártva. Dvorák Hubertre a háború mind nehezebb viszonyai súlyosbította addig sem csekély feladatai mellé a háború harmadik évétől – Róth Pál halála miatt – igazgató-helyettesként az egész gyár vezetésének gondja is rászakadt. A világháború után a viszonyok valamelyes konszolidálásával Dvorák Hubertet nevezték ki a gyár vezérigazgatójává. Ekkortól nyugalomba vonulásáig a gyár helyzetének stabilizálásán és nyereségessé tételén dolgozott. Az iránta megnyilvánuló bizalom jeleként munkájára a nyugdíjkorhatár elérése után is számítottak. Végül összesen 43 évet töltött a gyárban. Nyugalomba vonulása után néhány hónappal hashártyagyulladás következtében elhunyt.

90 éves Tihanyi Kálmán találmánya, az ikonoszkóp

Nevet is kapott Tihanyi Kálmán (1897-1947) fizikus, villamosmérnök, feltaláló szabadalmai alapján a töltéstárolás elvét megvalósító eszköze. Megszületett a XX. század egyik legnagyobb találmányaként nyilvántartott televízió-rendszer kivirágzását lehetővé tevő eszköz, a képfelvevő kamerák legfontosabb eleme, az ikonoszkóp. Működésének lényege, hogy az optikai képet egy vákuumcsőben levő mozaikkatódra vetítik, amely mozaikszerűen elhelyezkedő, nagyszámú apró fotocellákból áll; ezek a cellák- a rájuk eső fénnyel arányos mennyiségű elektront emittálnak, s így rajtuk az optikai képnek megfelelő töltéskép alakul ki. A feltöltődött mozaikelemeket az elektronágyúáltal létrehozott, fókuszolt elektronsugár a képfelbontás elvének megfelelően végigsöpri, aminek hatására az egyes cellák kisülnek. A kisülő áram a közös elektródon és a munkaellenálláson átfolyva a képet reprezentáló elektromos jelet állít elő.

A Magyar UNESCO Bizottság 2000 decemberében felterjesztette az UNESCO Memory of the World (A Világ Emlékezete) elnevezésű program nemzetközi bizottságához Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi hivatali aktáját, melyben a modern TV ma is érvényes alapvető elméletét és a gyakorlati kivitelére vonatkozó javaslatait fogalmazta meg. A Radioskop szabadalmi leírása – Magyarországról elsőként – szeptember 4-én belekerült a Világ Emlékezete Listába, amely a nemzeti közösségek tulajdonában lévő egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett dokumentumokat regisztrálja.

125 éves az Iparművészeti Múzeum jelenlegi épülete

Az Iparművészeti Múzeumot Európában harmadikként, 1872. szeptember 1-én Budapesten alapították. Ezt követően 1896. október 25-én a király jelenlétében ünnepélyes keretek között átadták a múzeum – ma is működő – épületét, amely Lechner Ödön (1845-1914) és Pártos Gyula (1845-1916) építészek tervei szerint készült. Az Iparművészeti Múzeum a magyar és nemzetközi, régi és kortárs iparművészet, illetve design első számú gyűjtőintézménye és bemutatóhelye Magyarországon. Gazdag kollekciója Európában is a legfontosabb ilyen profilú múzeumok közé emeli, egyes gyűjteményrészei, így a szecessziós üveg- és kerámiatárgyak, vagy az iszlám-török szőnyeggyűjtemény, világszínvonalúak.

160 éve született Neustadt Lipót mérnök

Budapesten született Neustadt Lipót (1861-1925) gépészmérnök, aki Zipernowsky, Déri és Kandó munkatársaként, a kísérletek dokumentálójaként, a magyar elektrotechnikai ipar egyik megteremtőjeként vált ismertté. Nevéhez fűződik az akkori nagy villamos telepeknél (Róma, Bécs stb.) az egyfázisú koncentrikus kábelek üzemeltetéséhez a tapasztalatok alapján kidolgozott szabály. 1898-tól, mint a laboratórium vezetője, elsősorban transzformátor-szerkesztéssel foglalkozott, de tevékenyen részt vett a napi operatív munkában is. Később cégvezetőként, majd igazgatóhelyettesként dolgozott.

130 éve született Mazalán Pál mérnök

Iglón született Mazalán Pál (1891-1959) bányamérnök, geofizikus, hidrogeológus. Számos ivó- és ipari-vízkutat létesített, 1932-ben pedig megteremtette a hazai mélyfúró-ipar munkaeszközei gyártásárak alapjait, a „Mazalán Pál Mélyfúrási Vállalata és Gépgyára” elnevezésű vállalattal. Intenzíven kapcsolódott be a hazai nyersanyagok és az ivóvíz feltárási munkálataiba. 1938-tól mint meghívott, később mint rendes előadó a Mérnöki és Építészmérnöki Karon, a geológia tanszék keretében „A mélyfúrású kutak építése” tanszék oktatója lett, haláláig. A második világháború alatt olyannyira kibővíti gyára profilját, hogy a már kifejlődött, hazai olajkutató és -termelő ipar eszközeinek javarészét az ő gyára állítja elő. Az államosítás után tulajdon üzemében, új néven a Mélyfúró Berendezések Gyárában, mint szakértő dolgozik 1949 közepéig, ahonnan a Bányászati Kutató Intézetbe kerül. Rendkívül tevékeny tagja volt a különböző szakmai-tudományos egyesületeknek, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek, a Magyar Hidrológiai Társaságnak és a Magyar Földtani Társulatnak.

170 éve született Ilosvay Lajos vegyész

Désen született Ilosvay Lajos (1851-1936) vegyész, műegyetemi tanár, akadémikus, a kémiai oktatás fejlesztésének kiemelkedő alakja, aki kimutatta, hogy a levegőben a villámlás hatására nitrogén-oxidok keletkeznek. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1875-76-ban Lengyel Béla mellett, 1876-80 között tanársegédként Than Károly intézetében működött. 1880-82-ben magyar állami ösztöndíjjal Bunsen, Baeyer és Berthelot mellett külföldön dolgozott. 1882-től a budapesti Műegyetemen a kémia tanára lett, 1901-1903. között pedig rektor volt. 1910-től kormánypárti országgyűlési képviselő, 1914-1917 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. A Természettudományi Társulat titkára (1906-14), majd elnöke (1914-36) volt. Az MTA másodelnöke (1916-19, és 1925-28. között) volt. Szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot (1897-től), majd a Természettudományi Közlönyt (1906-tól). Kutatásai főleg az analitika és a szervetlen kémia körében mozogtak. A levegő oxidáló alkatrészeivel foglalkozva a salétromossav kimutatására szolgáló Griess-féle kémlőszert rendkívül érzékennyé tette (Griess–Ilosvay-reagens). Irodalmi tevékenysége szakmájának tudományos művelésén és népszerűsítésén kívül közművelődési téren is kiterjedt. 1927-től a felsőház tagja volt.

Felhasznált irodalom:

    • MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2021-ben
      Internet: mmk.hu/kamarai/historia
    • Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
      MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
    • História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
      Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
    • Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
      1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
    • Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
      1967-1990. – Akadémiai Kiadó
    • Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
      Internet: mmk.hu/kamarai/historia
    • Egyéb életrajzi és műszaki források

     

     

    Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

    Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

    2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

    2025-re készen lesznek az új algyői Tisza-híd tervei

    Tavaly eldőlt, hogy az algyői Tisza-híd 2x2 sávosítása zöld utat kap. Ma pedig már ott tartunk, hogy megvan a tervező, akinek az a feladata, hogy a meglévő híd mellé egy új, 500 méter hosszú, 2X1 sávos szerkezetet és hozzá kapcsolódóan 1,2 km utat tervezzen 2025-ig –...

    Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

    Az MVM Mobiliti átadta első nagy teljesítményű töltőállomását

    Az MVM Mobiliti Törökbálinton átadta első 600 kilowatt összteljesítményű töltőállomását, amelyet európai uniós támogatásból valósított meg – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető MVM Mobiliti Kft. július 15-én.   A fejlesztés az MVM Ultra...