MEKH: a következő két évtizedben is szükség lesz a földgáztüzelésű erőművekre

A megújulók ingadozó teljesítményének kiszabályozásához a következő két évtizedben is szükség lesz a földgáztüzelésű erőművekre, ám azoknak meg kell felelniük a fenntarthatósági és klímapolitikai feltételeknek – mondta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a GasNaturally vezetőivel folytatott tárgyalás után.

A GasNaturally 2011-ben alakult, brüsszeli székhelyű iparági szervezet. Tagsága magában foglalja a földgáz-kitermelés, -szállítás, -elosztás, -tárolás, -értékesítés olyan neves iparági szervezeteit, mint az EUROGAS, a Gas Infrastructure Europe, az Olaj- és Gázkitermelők Nemzetközi Egyesülete (IOGP), valamint a Nemzetközi Gáz Unió (IGU).

Mivel az eddig elfogadott európai uniós jogszabályok üvegházhatást okozó gázkibocsátásra vonatkozó szigorú kritériumait a földgáztüzelésű erőművek nem tudják teljesíteni egyik napról a másikra, ezért a követelmények fokozatos bevezetéséről a GasNaturally javaslatcsomagot dolgozott ki.

Az egyeztetésen napirendre vett javaslatcsomaggal kapcsolatban Ságvári Pál, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta, hogy az ellátásbiztonságot jelentő földgáztüzelésű erőművekre a következő évtizedekben is szükség lesz, különösen a megújuló, többségében időjárásfüggő szél- és naperőművek rendszerbe állítása miatt jelentkező hálózati és rendszer-egyensúlytalanságok kiszabályozásában.

A földgázra és a földgáztüzelésű villamosenergia-termelésre ezért olyan áthidaló technológiaként kell tekinteni, ami alapvetően járul hozzá a megújulók rendszerbe illesztéséhez, és a klímaátmenet megvalósításához – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a fokozatosan szigorodó követelmények előírása megvalósítható időkeretet, és megfelelő ösztönzést is nyújthat a földgáz erőművek részére, ami a biztonságos átálláshoz szükséges.

Ságvári Pál elmondta, a földgáztüzelésű erőművek jelentős szerepet töltenek be a magyar villamosenergia-rendszerben. 2020-ban Magyarországon a megtermelt villamos energia tekintetében a második helyen állt a földgáz, 28,1 százaléknyi részesedéssel. A MEKH elnökhelyettese rámutatott, hogy az erőművek egy része életciklusa végéhez közeledik, így különösen fontos, hogy legyen elég rugalmas kapacitás, ami részt vesz az évtized végéig várhatóan háromszorosára növekedő naperőművi termelés kiegyensúlyozásában.

A hivatal ezért kiemelt feladatának tekinti a rugalmas források – így az energiatárolás vagy a keresletoldali részvétel – bevonását elősegítő szabályozási keret kialakítását és fejlesztését – hangsúlyozta Ságvári Pál.