Helyére került az új vasúti híd a Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos fölött, itt épül a 80a-120a vasútvonalak, tehát a Budapestről Hatvanon át Miskolc felé és Újszászon át Szolnok felé vezető vonalakon az új harmadik vasúti vágány a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között.
 

 

A harmadik vágány megépítésének célja, hogy több elővárosi és távolsági vonat közlekedjen ezekről a vonalakról a Keleti pályaudvarra. A vasút a leginkább környezetbarát közlekedési eszköz, fejlesztése elengedhetetlen a központi régió fenntartható közlekedésfejlesztése keretében. Ehhez szükség van a kapacitás bővítésére. A Rákoson egyesülő hatvani és újszászi vonalak együttesen az ország egyik legforgalmasabb vasúti folyosóját jelentik ma is naponta 42 ezer ingázóval.

A most átépülő belső szakaszon, amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházásában valósul meg, a leendő Közlekedési Múzeum mellett új megállót is terveznek: a Közlekedési Múzeum nevű új megálló a Hungária körútnál az új vasúti hídtól és a Könyves Kálmán körúttól keletre, a volt Északi Járműjavító mellett kapna helyet. Az új vasúti megálló terveit a Közlekedési Múzeum építészeti tervpályázatának eredményeként megkötött tervezési szerződés keretében készítteti el a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a Diller Scofidio + Renfro építésziroda segítségével.

Az új megállóban a hatvani és újszászi-szolnoki vonalról érkező elővárosi vonatok (S60, Z60, S80, Z80) kapnak majd új átszállási kapcsolatot az 1-es villamosra, a megállót a forgalmi modellezéseink szerint akár tízezer utas is igénybe veheti naponta, tehát forgalma Zuglóéhoz lesz mérhető. Az új megálló a vonatok jelentős része esetében kiváltja a rákosi megállást.

Összetett fejlesztésről van szó, ráadásul igazán csak a hozzá kapcsolódó projektekkel együtt érdemes vizsgálni, hiszen az elővárosi vonatok száma csak úgy növelhető kellő mértékben, ha a vonalak kapacitását végig bővíteni tudjuk. Rákos és Hatvan között évek óta zajlik és lassan véget ér a hatvani vonal teljes felújítása egy jelentős vasútfejlesztési beruházás keretében – most a kimaradt és a hatvani és újszászi vonal járatainak sűrítéséhez nélkülözhetetlen budapesti szakasz fejlesztése jutott látványos szakaszába. A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között az építkezés indult meg idén, Kőbánya felsőtől Rákosig (és tovább Rákosligetig) pedig már megkezdték a következő fejlesztés előkészítését a BFK-ban.

 

A fejlesztés összesen 4 elemből áll:

  • új, harmadik vágány Keleti pu. és Kőbánya felső között – épül a NIF beruházásában;
  • új megálló a Hungária körútnál, Közlekedési Múzeum néven – tervezése zajlik a BFK előkészítésében, építési engedélyezés folyamatban, kivitelezés jövő évtől várható;
  • új, harmadik vágány és átfogó kapacitásbővítés Kőbánya felső és Rákosliget között, Élessarokhoz áthelyezett megállással Kőbánya felsőnél és több új megállóval a X., XVII. kerületben – tervezését a BFK megkezdte;
  • átfogó felújítás Rákos és Hatvan között, új megálló a XVII. kerületben Akadémiaújtelep néven – előrehaladott kivitelezési állapotban, rövidesen záruló fejlesztés a NIF beruházásban.

Ehhez kapcsolódik a Déli Körvasút és a külső körvasút fejlesztése, melyek tervezett új megállói (Közvágóhíd, Nádorliget és Népliget a Déli Körvasúton, illetve Egyenes utcai lakótelep, Rákosszentmihály, Újpalota és Pestújhely a külső körvasúton) további irányokba teszik majd lehetővé járatok indítását a hatvani és újszászi vonal felől a jövőben, a Keleti pályaudvar mellett.

Többszáz milliárd forintos, átfogó megújuláson esik át tehát Budapest egyik első számú vasúti vonalcsoportja, mely a Miskolc és Szolnok felől érkező távolsági, a kelet-magyarországi teher és a Hatvan-Gödöllő-Pécel, illetve Újszász-Sülysáp-Gyömrő-Maglód felőli elővárosi forgalom számára rendelkezésre álló kapacitásokat is egyaránt bővíti. A beruházásokat az Európai Unió támogatásával a Kormány döntése alapján végzi a NIF és a BFK.

 

(Forrás: Budapesti Fejlesztési Központ, fotó: NIF)