A Bős-Nagymarosi szindróma óta a vízenergiát a sátán művével azonosítja Magyarországon a hazug propagandával manipulált közvélekedés, és sajnos a döntéshozó szféra nem kis része is. A műszaki társadalom, mindig is élenjáró volt a természet és környezet tiszteletében, és kollégáink tudják – tudták, hogyan kell és lehet igazodni a valós környezethez, persze az adott kor technikai – tudományos eszközeinek és társadalmi elvárásainak a függvényében. Így a mérnökség mindig is igyekezett ezt a „szindrómát” korrekt irányba terelni, hogy „win – win” megoldások szülessenek. Ehhez kapott a vízenergia hasznosítás ügye új muníciót! Végre megjelent magyarul is a Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) iránymutató dokumentuma „Fenntartható vízenergia-fejlesztés a Duna-medencében” címmel.

A megújuló energia arányának növelésére irányuló uniós irányelv ugyanis jelentős hajtóerőt generált a vízenergia fejlesztéséhez a Duna vízgyűjtő országaiban. Ezt felismerve a Duna menti országok miniszterei 2010-ben kezdeményezték, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat a környezetvédelmi szempontok integrálására a vízenergia-felhasználás fejlesztése során.  A terjedelmes dokumentum alaposan tárgyalja a vízenergia hasznosítás és az ökológiai követelmények összhangba hozását.  A legfontosabb szempontokat egy tényszerű, nagyon világos összefoglalásban adja közre. Azért, hogy a részrehajlás leghalványabb árnyéka se vetülhessen ránk, az összefoglalás hivatalos magyar fordítása szó szerint, változtatás nélkül olvasható az alábbiakban. (A teljes anyag letölthető a www.ovf.hu sajtószoba c. menüpontjából.)

A fenntartható vízenergia-fejlesztés általános elvei

1 A vízenergia-fejlesztésnél tiszteletben kell tartani a fenntarthatóság elveit, kiegyensúlyozott módon figyelembe véve a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket.

2 A megújuló energiatermelés, így a vízenergia-termelés részét kell képezze az energiapolitikák holisztikus megközelítésének (Nemzeti Energiaterv, ideértve a megújuló energiára vonatkozó cselekvési terveket) is A kiaknázatlan megújuló energiapotenciál, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság növelése olyan fontos elemek, amelyeket ebben a megközelítésben szükséges figyelembe venni.

3 A fenntartható vízenergia-fejlesztés biztosítása és a különféle közérdekek kiegyensúlyozott mérlegelése érdekében nemzeti / regionális vízenergia-stratégiákat kell kidolgozni ezen teljes medencére kiterjedő iránymutatások alapján. Ezeknek a stratégiáknak figyelembe kell venniük a vízenergia-infrastruktúra többfunkciós felhasználását (pl. árvízvédelem, vízellátás stb.) és a környezetre gyakorolt hatásokat (ideértve a kumulatív hatásokat is).

4 A közérdekek nemzeti / regionális szintű mérlegelését átlátható, strukturált és reprodukálható módon, kritériumok és releváns információk alapján kell elvégezni a nyilvánosság részvételével a döntéshozatali folyamat korai szakaszában.

5 A megújuló energiatermelés, mint olyan, más közérdekhez viszonyítva általában nem tekinthető elsődleges közérdeknek. A vízenergia-projekt automatikusan nem minősül elsődleges közérdeknek annak okán, hogy megújuló energiát fog előállítani A nemzeti jogszabályoknak megfelelően minden esetet külön-külön szükséges értékelni.

6 Azon állampolgárok, állampolgári csoportok, érdekeltek és nem kormányzati szervezetek, amelyek érdekeit egy adott vízenergia-projekt befolyásolja, döntő szerepet töltenek be a tervezési folyamatok optimalizálása, valamint a közös megértés és elfogadás biztosítása szempontjából az új vízenergia-projektek gyakorlati megvalósítása során.

7 A vízenergia-fejlesztésnél figyelembe kell venni az éghajlatváltozásnak a vízi ökoszisztémákra és a vízkészletekre gyakorolt hatásait.

A meglévő vízerőművek műszaki korszerűsítése és ökológiai helyreállítása

8 Az energiatermelés fokozása érdekében ösztönözni kell a meglévő vízerőművek műszaki korszerűsítését. Az ilyen típusú fejlesztések jelentik a környezetvédelmi célkitűzésekkel összefüggésben a leginkább környezetbarát intézkedéseket (EU Víz Keretirányelv stb.).

9 A meglévő vízerőművek műszaki korszerűsítését össze kell kapcsolni a víz állapotának védelmét és javítását célzó ökológiai kritériumokkal, valamint ösztönzők és ökocímkék útján biztosítani kell azok nemzeti stratégiák és eszközök keretében történő ösztönzését és pénzügyi támogatását.

10 A műszaki korszerűsítés és a meglévő vízenergia-létesítmények ökológiai helyreállításának kombinációja mind az energiatermelés, mind a környezeti feltételek javítása szempontjából előnyös helyzetet teremt.

Az új vízenergia-fejlesztések stratégiai tervezési megközelítése

11 Az új vízerőmű-fejlesztésekhez stratégiai tervezési megközelítés alkalmazása javasolt (a megújulóenergia-cselekvési tervhez és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódva); ennek a megközelítésnek kétszintű a nemzeti / regionális értékelésen kell alapulnia (ideértve az ajánlott kritériumok listáját), amelyet a projekt-specifikus értékelés követ. Ez a megközelítés a megelőzés és az elővigyázatosság elvével, valamint a „szennyező fizet” elvével van összhangban.

12 Első lépésként azok a folyószakaszok kerülnek azonosításra, ahol a vízenergia-fejlesztést a nemzeti vagy regionális jogszabályok / megállapodások tiltják (tilalmi övezetek). A második lépésben az értékelési mátrix és az osztályozási rendszer felhasználásával az összes többi szakasz kiértékelését végezzük el.

13 A nemzeti / regionális értékelés az adminisztráció számára használható eszköz az új vízerőművek azon területekre történő irányítása során, ahol a környezetre gyakorolt minimális hatás várható. Ez a vízenergia-termelés és az ökoszisztéma-igények integrálásával, valamint a világos és átlátható kritériumokon alapuló döntéshozatal támogatásával érhető el, ideértve az energiagazdálkodás, valamint a környezet és a táj szempontjait. A Duna-medencére kiterjedő vagy határokon átnyúló szempontokat adott esetben figyelembe kell venni.

14 A nemzeti / regionális értékelés hasznos és előnyös mind a környezetvédelem, mind a vízügyi ágazat, de emellett a vízenergia-ágazat számára is, mivel növeli a döntéshozatali folyamat kiszámíthatóságát, és lehetővé teszi az új projektek engedélyezésének átláthatóságát.

15 Míg a nemzeti / regionális szintű értékelés inkább általános jellegű, és a folyószakaszok megfelelőségét a potenciális vízenergia-felhasználás szempontjából osztályozza, a projektspecifikus értékelés részletesebb és mélyrehatóbb értékelést nyújt valamely konkrét projekt előnyeinek és hatásainak felmérésével a tekintetben, hogy a projekt az adott helyszínhez megfelelően igazodik-e. A projektszintű értékelés az új vízerőmű-engedélyezés iránti kérelemre kerül elvégzésre, így különösen az adott projekttervtől függ.

16 Ennek megfelelően a jelenlegi és az újabb szakpolitikai fejleményeket, különösen az EU jogszabályainak és az EU Duna-stratégiájának végrehajtását kell tükröznie.

17 A legfenntarthatóbb, amikor a vízenergia-támogatás érdekében az új vízenergia-projektek ösztönző rendszereinek a stratégiai tervezési megközelítés és a megfelelő mérséklő intézkedések eredményeit kell figyelembe venniük.

A vízenergia negatív hatásainak minimalizálása

18 Enyhítő intézkedéseket kell hozni a vízenergia-létesítmények vízi ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása érdekében. Ha a nemzeti jogszabályok előírják, a meglévő erőművekből az enyhítő intézkedések végrehajtása miatt adódó vízenergia-termelési veszteségek kompenzálhatók.

19 A halvándorlás és az ökológiai vízhozam biztosítása a vizek ökológiai állapotának fenntartását és javítását célzó prioritás.

20 Más enyhítő intézkedések, mint az üledékkezelés javítása, a mesterséges vízszint-ingadozások negatív hatásainak minimalizálása (hydropeaking), a felszín alatti vizek állapotának fenntartása vagy a típusspecifikus élőhelyek és part menti övezetek helyreállítása lényegesek a folyóvízi ökológia és a vizes élőhelyek szempontjából közvetlenül a vízi ökoszisztémától függően, ezért ezeket figyelembe kell venni a projekttervezés során, megfontolva a leginkább költséghatékony intézkedéseket és az áramszolgáltatás biztonságát.

Fotó: Ybbs-Persenbeug