A tervek szerinti ütemben halad, 87 százalékos készültségi fokon áll a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációját végző műtárgy kivitelezése – hangzott el azon a június 18-i helyszíni bejáráson, ahol Palkovics László innovációs és technológiai miniszter végezte el az egyik szegmenstábla mozgatási próbáját.

A miniszter elmondta, a kis- és közepes vízszintek visszaállításával lehetővé válik a vizes élőhelyek rehabilitációja, valamint a beruházás hozzájárul ahhoz, hogy kihasználhassák a Dunában rejlő szállítási lehetőségeket. A beruházás járulékos eredményeként a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő medencés kikötővé válik.

Kara Ákos, a projekt miniszteri biztosa kiemelte, hogy az árvízkapuként is funkcionáló torkolati műtárgy megépítésével a vízszint rehabilitáció hatásterületén javul az árvízvédelmi biztonság. A közel 30 milliárd forintba kerülő beruházás 2022 tavaszára készül el, a próbaüzem várhatóan 2022 májusára fejeződik be. A miniszteri biztos elmondta, a hajózás biztosítására a vízszintszabályozó mű mellé hajózsilip létesül, amelyhez mólók és alvízi-, valamint felvízi várakozótér kapcsolódik, valamint hallépcsőt alakítanak ki, illetve a vízi turisták számára csónakátemelő rámpát létesítenek.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint a mederáttöltést követően a Mosoni-Duna érkező vízhozamát már a műtárgyon fogják átvezetni. Ennek tervezett időpontja 2021 augusztusa. Emlékeztetett arra, hogy a Dunán jelentős medersüllyedés alakult ki. A torkolatnál a kisvízszintek közel két métert süllyedtek, a vízszintsüllyedés még Győrnél, sőt a Rába alsó szakaszán is érzékelhető, ugyanakkor egyre hevesebb árhullámok sújtják a térséget.

Simon Róbert Balázs, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, a vízgazdálkodást és az árvízvédelmet pozitívan befolyásoló beruházás turisztikailag is vonzóvá teszi a térséget, és hozzájárul Győr megszokott, folyókban gazdag városképének fenntartásához. Hozzátette, 2012-ben népi kezdeményezés indult, hogy több víz legyen a Mosoni-Dunában. Az aláírásgyűjtő íveket több mint 82 ezer ember írta alá és a parlament is foglalkozott a kérdéssel. (MTI)