A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon, ezért paradigmaváltásra van szükség – állapítják meg a szerzők a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon június 14-én közzétett cikkükben.

„Komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét” – összegzik a szerzők (Kis Anna, Szabó Amanda Imola, Pieczka Ildikó, Lehoczky Annamária, Vigh Péter) az éghajlatváltozás hatásait elemezve. Helyzetkértékelésük szerint a Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is jelenti. Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az elkövetkező évtizedekben a csapadék éven belüli eloszlása módosulni fog: a nyár egyre szárazabbá, a tél pedig egyre nedvesebbé válik, egyre több „nagycsapadékú” esemény várható.

„A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét” – figyelmeztetnek a kutatók.

A szerzők rámutatnak arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért nagy mennyiségű vizet veszít évente az ország, azaz egyre szárazabbá válik. Javaslatuk szerint a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.

A cikkben a természetalapú megoldások mellett érvelve kiemelik, hogy azok az eddig elterjedt szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal szemben költséghatékonyabbak és számos járulékos hasznot is hordoznak. „A szürke-infrastruktúra beruházások rendszerint nagyléptékű földmunkát és technológiai alapú megoldásokat igényelnek, amik drágák. Emellett üzemeltetésük és karbantartásuk is költséges és szakértelmet követel, illetve tervezésükhöz, előkészítésükhöz sok idő szükséges, továbbá rendszerint csak egy feladatot képesek ellátni és járulékos hasznaik nincsenek” – írják. Ezzel szemben a természetes alapú megoldások előnye, hogy egyszerre több problémát képesek kezelni és számos járulékos hasznuk van, mint például a talajvíz pótlása, a vizek helyben tartása, a mikroklíma szabályozása, a vízminőség javítása, élőhelyteremtés, biológiai sokféleség támogatása, rekreáció, állattartás haszna – olvasható a szerzők összegzésében.

A masfelfok.hu oldalon olvasható cikkben bemutatnak öt, az éghajlatváltozás hatásaival szemben különösen sérülékeny magyarországi kistelepülést, ahol természetes vízmegtartó megoldásokat alkalmaztak egy projektben. (MTI)

Nyitókép: A rákócziújfalui belvíztározó elképzelt jövőképe magas vízállás idején, készítette: Csaba Kinga, Ruzics Csilla; forrás: https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu