Esztergom fölött bújik meg az a szlovákiai, zömében magyarok lakta kis falu, melynek borait a világ legjobb éttermeiben kínálják. A vidék egyik borászata, azonban nemcsak emiatt vált érdekessé az utóbbi időben, hanem mert a pincészet épületei szinte világítanak a...
Nyáron elkészültek a tervek, most pedig újabb fontos lépést tett a BKK azért, hogy szebb és élhetőbb Duna-partja legyen Budapestnek. A társaság benyújtotta pályázatait az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére. A kivitelezés mindkét...
Hol tart jelenleg az elektromobilitás folyamata, kik diktálják a járműfejlesztés trendjeit, a technológiai versenyben jelenleg milyen fejlesztési irányokat preferálnak a gyártók, illetve napjainkban milyen új megoldásokon dolgoznak a mérnökök? – ezekről a kérdésekről...
100 éve született Bátor Béla mérnök
Budapesten született Bátor Béla (1921-1990) mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Budapesten érettségizett. 1945-1946. között a Duna-hidak építésvezetőségén volt műhelyfőnök. Közben technikusi képesítést szerzett a Felső-ipariskolában. 1947-1954 között a Magyar Optikai Művekben dolgozott. A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után az egyetemen az energetikát oktatta, mint meghívott előadó. 1969-től 1981-ig az Energiafelügyelet igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik az első Heller-Forgó berendezés gépészeti tervezése. Kutatásaiban az égés és gázosítás elméletével foglalkozott. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának. MTESZ-díjjal és Segner-díjjal tüntették ki.
50 éves a budapesti egyetemi tanreaktor
1971. június 9-én avatták fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legnagyobb értéket képviselő oktatási-kutatási célú nagyberendezését, az egyetem területén létesített medence típusú oktató- és kutatóreaktort. A nukleáris reaktort, melynek hűtőközege és moderátora könnyűvíz, reflektora víz és grafit, elsősorban a reaktorhoz – mint sugárforráshoz – kapcsolódó laboratóriumi, és reaktor-üzemeltetési gyakorlatok tartására, továbbá kutatási célra neutron- és gamma-forrásként használják. A komplex nukleáris berendezéshez radiokémiai, neutron- és reaktorfizikai, és sugárvédelmi laboratóriumok sora tartozik. „A BME Oktatóreaktora, eredeti nevén a Tanreaktor 1971. május 22-én vált először kritikussá, önfenntartó lett a szabályozott láncreakció. A felépülése már önmagában is komoly eredménynek tekintendő, hiszen ez a létesítmény volt az első és mind a mai napig egyetlen teljes egészében hazai tervezésű és kivitelezésű atomreaktor hazánkban. Később a paksi atomerőmű létesítésekor, illetve az erőmű kezelése, üzemeltetése során nagyon fontos tényező volt, hogy hazánkban ekkorra egy széles körű és kiválóan felkészült szakemberréteg alakult ki, köszönhetően többek között a tanreaktor létesítésének, üzemeltetésének, illetve a tanreaktor szakemberei által folytatott komplex oktató munkának. Az elmúlt ötven évben sok száz mérnök, fizikus, vegyész, tanár illetve szakmérnök nukleáris szakirányú képzésében nyújtottunk kísérleti és elméleti bázist. A berendezés üzemeltetését a következő húsz évben is folytatni szeretnénk. Ennek – jelen tudásunk szerint – műszaki akadálya nincsen” – tájékoztatott dr. Czifrus Szabolcs, a BME Nukleáris Technikai Intézet (NTI) igazgatója. Egy, a Műegyetem területén létesítendő tanreaktor története még annak beindítása előtt tíz évvel kezdődött, ugyanis műszaki, tudományos körökben a gondolata a 60-as évek elején fogalmazódott meg. A világ számos országa, köztük hazánk szakemberei is komolyan foglalkoztak a gondolattal, hogy a villamosenergia-termelés területén szerephez juttassák az atomenergetikát. A felpezsdülést bizonyítja: 1959-ben üzembe lépett az első budapesti atomreaktor, a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) területén. Ez kis teljesítményű kutató reaktorként indult, a tervezését teljes egészében szovjet szakemberek végezték és nagyrészt ők irányították az építési munkálatokat. A berendezések zömét is a Szovjetunióban készítették. A reaktor üzemeltetése során a KFKI-ban kialakult egy szakembergárda. A hatvanas években már égető problémát jelentett, hogy hazánk energiahordozókban szegény ország. Szakmai körökben elfogadott vélemény volt, hogy atomerőművet kell létesíteni, így elkezdődött a személyi feltételek megteremtése. Számos egyetemi hallgatót küldtek külföldi tanulmányokra, elsősorban a Moszkvai Energetikai Egyetemre. Emellett néhány hazai egyetemen is elkezdődött hasonló képzés mind graduális, mind posztgraduális szinten. Ebben a munkában vett részt többek között Simonyi Károly és Lévai András professzor is. Történelmi tény: az első atomenergetikai szakmérnöki képzés a Műegyetemen indult. 1961-ben felmerült a gondolat, hogy szükséges lenne egy egyetemi reaktor felépítése is. Már ekkor a BME-t tartották a legalkalmasabbnak a tanreaktor fogadására, fenntartására. 1961-ben készült egy elemző tanulmány a KFKI-ban, melyben a szóba jöhető típusokat vizsgálták. 1962 elején Kökény Mihály, az OAB akkori titkára és Lévai András, a Nehézipari Minisztérium villamos energetikáért felelős miniszterhelyettese megállapodást kötött, hogy egy egyetemi atomreaktor épül. Az OAB 18,5 millió forintos keretet biztosított a létesítmény felépítésére. A döntés után is nagy gyorsaságról tettek tanúbizonyságot a magyar szakemberek, már abban az évben elkészültek az elvi tervek. Ettől kezdődően a tervezési munkálatokban az egyetemi koordinátori szerepet, illetve a BME képviseletét Lévai professzor irányítása mellett Csom Gyula professzor látta el. Az elkészült terveket kiküldték a moszkvai Kurcsatov Intézetbe, és a tervzsűrire 1963 márciusában került sor. A szovjet szakemberek a tervezeteket megfelelőnek találták. 1963-1966 között zajlottak – a Kurcsatov Intézetből kapott tanácsokat figyelembe véve – a részletes tervezési és engedélyezési munkálatok. A tervezési munkát az ERŐTERV vezette, továbbá részt vállaltak a KFKI, az Izotópintézet, illetve a BME szakemberei is. 1966-ban az engedélyezési munkálatok is befejeződtek, így a tényleges munkálatok 1967-ben kezdődtek. Ez év végén Csom Gyulát nevezték ki a leendő atomreaktor vezető főmérnökévé. Figyelembe véve a leendő létesítmény oktatási szerepét, hogy hallgatók, vagyis kiképzetlen emberek jelenlétét is számításba kell venni, továbbá a tényt, hogy a reaktort gyakorlatilag Budapest közepére tervezték, a legfontosabb tervezési szempont a biztonság volt. Ennek érdekében a reaktor teljesítményét nagyon alacsonyra tervezték, és KFKI reaktorában már jól kitapasztalt EK-10-es fűtőelemeket alkalmazták. Jelentős energiát fordítottak arra, hogy a tanreaktort alkalmassá tegyék magas szintű oktatási és kutatási feladatokra is, így az üzembe lépés után azonnal elkezdődhetett a képzés. Csom Gyula már a főmérnöki pályázatában hangsúlyozta, hogy a tanreaktort nem „egy kazánház szerű szolgáltatónak” kell majd tekinteni, hanem hasonlóan más tanszékekhez komoly oktatási és kutatási szereppel kell rendelkeznie. 1973-ban a tanreaktort egyetemi intézetté (NTI) nyilvánították, melynek élén Csom Gyula állott 1993-ig. A tanreaktorban folyó képzésben részt vehetett valamennyi olyan felsőoktatási intézmény, amelynek erre igénye volt, így az indulás utáni első tanévtől itt tanulhattak az ELTE TTK, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a BME gépész-, villamos- és vegyészmérnök hallgatói is. Bővebb információ a reak.bme.hu linken található.
110 éve született M. Zemplén Jolán fizikus
Budapesten született Mátrainé Zemplén Jolán (1911-1974) fizikus, tudománytörténész, az első hazai női egyetemi fizikaprofesszor. Jelentős szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémia keretén belül a Tudomány- és Technikatörténeti Kutatócsoport megalakításában. Neki köszönhető, hogy idehaza a diszciplínák sorába emelték a tudománytörténetet, s megkezdődtek azok főiskolai-egyetemi előadásai.
30 éves a Magyar Minőség Társaság
1989-1990-ben nagyon sok magyar szervezet, világot látott vezetője fáradozott azon, hogy hazánkban létrehozzanak egy nem nyereségérdekeltségű (nonprofit) tudományos, társadalmi szervezetet, amelynek céljául a magyar minőségügy szolgálatát, fejlesztését határozták meg. Az 1991. június 12.-én Budapesten, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) székház konferenciatermében a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Minőségügyi Szakosztályának több lelkes vezetőségi tagjának kezdeményezése alapján megalakult Magyar Minőség Társaság (MMT). A Társaság megszervezésének alapgondolata az volt, hogy Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és kiemelten Japánban a minőség oktatása és a tudatformálása nemzeti üggyé vált. A világgazdaság folyamatos fejlődése, a piaci verseny és a társadalmi igények kielégítése megkövetelte a termékek és a szolgáltatások minőségének, biztonságának, megbízhatóságának, versenyképességének, fokozatos fejlesztését, amelyek meghatározó tényezőkké váltak a hosszú távú gazdasági sikerek elérésében. Még 1991 decemberében a Társaság megjelentetett egy egylapos Hírlevelet, melyben az akkori vezetőség beszámolt az addig elvégzett munkáról. Ezt követően minden hónapban folyamatosan növelve az oldalszámot, míg végül kezdett kialakulni a havi folyóirat, a Magyar Minőség. E szaklap 2007 decemberéig nyomtatásban jelent meg, de a nyomdai előkészítés „elektronikus résztermékeként” 2001 júliusától először DOC, majd 2003 májusától PDF formátumban felkerült a Társaság internetes portáljára is. A Magyar Minőség 2008 januárjától elektronikus kiadványként jelenik meg.
90 éve született Róna Péter mérnök
Budapesten született Róna Péter (1931-1989) Állami-díjas (1980.) villamosmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett tanulmányok után, 1953-ban a Távközlési Kutatóintézet (TKI) munkatársa lett, 1972-től pedig tudományos osztályvezető volt. Részt vett a mikrohullámú rendszertechnika kidolgozásában. A mikrohullámú rádióhírközlés kutatásában és fejlesztésében végzett kiemelkedő munkásságot. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Távközlési Bizottságának is.
125 éves a Szabadalmi Közlöny
1896. június 20-án a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjaként megjelent a Szabadalmi Közlöny első száma. A jogutód Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő elektronikus formában, díjmentes hozzáféréssel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (sztnh.gov.hu) honlapján is elérhető.
150 éve született Ray Rezső Vilmos építész
Budapesten született Ray Rezső Vilmos (1876-1938) építész. Münchenben tanult, 1900-ban átvette apja, Ray Rezső Lajos (1845-1899) svájci származású magyar építész irodáját. Ray Rezső Vilmos alkotásait a késői eklektika bizonytalan stílusa jellemzi, ám a budafoki Törley-gyár, kastély és mauzóleum esetében keleties elemekből szecessziós épületeket hozott létre. Ő tervezte a margitszigeti víztornyot, a kolozsvári postapalotát, a fiumei kivándorlók házát és a józsefvárosi telefonközpont épületét is.
Felhasznált irodalom:
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Esztergom fölött bújik meg az a szlovákiai, zömében magyarok lakta kis falu, melynek borait a világ legjobb éttermeiben kínálják. A vidék egyik borászata, azonban nemcsak emiatt vált érdekessé az utóbbi időben, hanem mert a pincészet épületei szinte világítanak a...
Nyáron elkészültek a tervek, most pedig újabb fontos lépést tett a BKK azért, hogy szebb és élhetőbb Duna-partja legyen Budapestnek. A társaság benyújtotta pályázatait az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére. A kivitelezés mindkét...
Hol tart jelenleg az elektromobilitás folyamata, kik diktálják a járműfejlesztés trendjeit, a technológiai versenyben jelenleg milyen fejlesztési irányokat preferálnak a gyártók, illetve napjainkban milyen új megoldásokon dolgoznak a mérnökök? – ezekről a kérdésekről...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
