Az április 19-i éjszakai sikeres statikus próbaterhelést követően április 25-én végrehajtották a Déli összekötő vasúti Duna-híd dinamikus próbaterhelését is. Ezt követően 20:35-kor áthaladt az első menetrend szerinti szerelvény az új hídon.

 

A dinamikus mérések során két összekapcsolt és párban hajtott M62 mozdony különböző sebességgel haladt végig a hídon, 5, 20, 40, 60 és 80 km/h-val. A folyamat egyik látványos része volt, amikor a jármű a híd közepéig elérhető maximális sebességnél hirtelen fékezett, majd teljes sebességgel indult újra. A BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei mérték a hídszerkezet különböző részein bekövetkező alakváltozásokat.

 

A héten végrehajtott próbaterhelések sikeresen zárultak, így vasárnap este megindult a menetrend szerinti vonatforgalom az új hídon. A korábban tervezett 21:30 helyett már 20 órakor feloldották a vágányzárat.

A forgalom felvételének időpontjára az új hídon korszerű távfelügyeleti (monitoring) rendszert építettek ki, melynek alkalmazása lehetővé teszi a hídszerkezetek állapotváltozásának folyamatos nyomon követését. A rendszer célja, hogy a felügyelet során időben tervezhetők legyenek az esetlegesen szükséges beavatkozások, ezzel segítve a fenntartási tevékenységet.

Mindeközben megkezdődött a középső hídszerkezet bontása, hogy annak helyére is megépülhessen az új szerkezet.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság beruházásában valósul meg. A kivitelezést a Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Korlátolt Felelősségű Társaság végzi nettó 35 921 393 827 Ft értékben. A Déli összekötő vasúti Duna-hidat a Déli Körvasút fejlesztésének részeként korszerűsítik.

A Déli Körvasút – a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködésében megvalósuló – fejlesztésének célja, hogy több elővárosi vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút pedig az új megállók és kapcsolatok révén versenyképessé válhasson, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. Ilyen nagyságú és jelentőségű vasútfejlesztés Budapest belső területén több mint 100 éve nem történt. Hosszú évtizedek óta ez az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatkövetéssel az ingázók mellett a városban közlekedők hasznát is szolgálja. A fejlesztés eredményeként a szakaszon az elővárosi vonatok 8-10 percenként járhatnak majd, összekötve az érdi, a budaörsi és a környező budai agglomerációt, Budafok-Nagytétényt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Népligetet Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval. A projekt révén Budapest jelentős közúti forgalomtól és ennek révén légszennyezéstől mentesülhet. A beruházás részeként bővül kettőről három vágányosra a Déli összekötő vasúti híd. Az új hídszerkezet megépítése után következik a meglévő két hídszerkezet újra cserélésére.

 

Forrás: NIF