Újabb mérföldkőhöz érkezett a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése. A BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének irányításával ezen a héten két ütemben elvégzik az új hídszerkezet próbaterhelését.
 

 

Február végén az utolsó elem beemelésével átjárhatóvá vált a harmadik hídszerkezet, amely a Déli Körvasút fejlesztésének első állomása. A szerkezetépítést követően a szakemberek elvégezték a szükséges vasúti szakági munkákat, így a híd immáron alkalmas a vasúti forgalom lebonyolítására.

 

Annak érdekében, hogy vasárnap estétől kezdve a vasúti forgalom a harmadik szerkezeten menetrend szerint bonyolódhasson, két ütemben – statikus és dinamikus – próbaterhelés szükséges, mely a BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke irányításával valósul meg.

Április 19-én éjszaka a statikus próbaterhelés egy 17,5 méter hosszú, 116,3 tonna tömegű mozdonnyal, valamint 14 db, zúzottkővel megrakott, egyenként 12,74 méter hosszú, 70 tonna tömegű vagonnal történt. Ez összességében 1100 tonnát jelentett, melyet a vizsgálat során 16 különböző teherállásban helyeztek el és közben mérték a híd alakváltozásait.

A dinamikus próbaterhelés során többször, különböző sebességgel halad végig a hídon a próbaterhelő szerelvény (5, 20, 40, 60, 80 km/h). Ezt követően megindulhat a menetrend szerinti vonatforgalom az új hídszerkezeten, miközben megkezdődik a középső hídszerkezet bontása, hogy annak helyére is megépülhessen az új szerkezet. Ezzel közel hetven év után először új vasúti vágányon nyílik majd átkelési lehetőség a Duna felett.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság beruházásában valósul meg. A kivitelezést a Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Korlátolt Felelősségű Társaság végzi nettó 35 921 393 827 Ft értékben. Az Összekötő vasúti hidat a Déli Körvasút fejlesztésének részeként korszerűsítik.

A Déli Körvasút – a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködésében megvalósuló – fejlesztésének célja, hogy több elővárosi vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút pedig az új megállók és kapcsolatok révén versenyképessé válhasson, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. Ilyen nagyságú és jelentőségű vasútfejlesztés Budapest belső területén több mint 100 éve nem történt. Hosszú évtizedek óta ez az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatkövetéssel az ingázók mellett a városban közlekedők hasznát is szolgálja. A fejlesztés eredményeként a szakaszon az elővárosi vonatok 8-10 percenként járhatnak majd, összekötve az érdi, a budaörsi és a környező budai agglomerációt, Budafok-Nagytétényt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Népligetet Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval. A projekt révén Budapest jelentős közúti forgalomtól és ennek révén légszennyezéstől mentesülhet. A beruházás részeként bővül kettőről három vágányosra a Déli összekötő vasúti híd. Az új hídszerkezet megépítése után következik a meglévő két hídszerkezet újra cserélésére.

 

Forrás: NIF