Az ÉTDR – építésügyi hatósági engedélyeztetési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer – működését szabályozó jogszabálytervezet az építési szabályok szigorítását szolgálja – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium április 24-én. A...
Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása. A Digital Energy Twint a Mercedes...
A hétvégén láttak hozzá az ötödik kút fúrásához a Nyékpuszta lelőhelyen – jelentette be április 24-én közölt legfrissebb Facebook-bejegyzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM). A Sarkad térségében feltárt szénhidrogénmezőn tavaly február óta üzemel az első...
2020-ban a világban 3,24 millió (tisztán) elektromos autót és hibridet adtak el, ezen belül Európa tavaly a legnagyobb piaccá avanzsált; a koronavírus-válság idején az eladások itt 137%-kal, 1,395 millió autóra nőttek, megelőzve Kínát, ahol 1,337 millió új elektromos autót regisztráltak, ami csak 12%-os növekedést jelent. Igaz, hogy ebben a különböző vásárlásösztönző programoknak is szerepe volt, de szakemberek szerint Európa az elkövetkező években megtartja vezető pozícióját, Németország pedig a legfontosabb szerepet töltheti be: 398 ezer eladott elektromos autóval és hibriddel vezeti az európai mezőnyt, megelőzve Franciaországot (194 ezer) és Nagy-Britanniát (181 ezer), sőt az USA-t is (328 ezer).
Az akkumulátorok többségét még Ázsiában gyártják
Németországban és Európában már most is vannak olyan autógyártók, amelyek versenyre kelhetnek az USA (Tesla) és Kína (BYD) úttörőivel. A Volkswagen például mintegy 73 milliárd eurót fektet elektromos flottájának további fejlesztésébe az elkövetkező években. A BMW, a Daimler, a Porsche, a Renault-Nissan, a Volvo és az új óriás Stellantis (amely a Fiat, a Citroen és a Peugeot egyesülésével jött létre) is rendelkezik elektromos autókkal a portfóliójában. Európa még a világ többi részénél is jobban függ attól, hogy ezt az irányt kövesse. Mivel az EU egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási határértékeket határoz meg, ezeket gyártószinten csak az elektromos autók számának emelésével lehet betartani. Az USA-ban ez az ösztönzés eddig hiányzott.
De az csak az érem egyik oldala: bár az (elektromos) autók gyártói jelen vannak Európában, ám az akkumulátorok még mindig külföldről érkeztek. A kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) és a dél-koreai LG Energy Solution uralja a szegmenst, míg a japán Panasonic és az amerikai Tesla a piac következő legnagyobb vállalatai. Ezt a helyzetet sok európai kormány már nem akarja elfogadni, és évek óta azon dolgoznak, hogy megtörjék az ázsiai dominanciát az akkumulátorok piacán.
Európa óriási lépésekkel zárkózik fel
Európában 6,1 milliárd eurónyi támogatás áll rendelkezésre a helyi vállalatok támogatására, és ennek meg is van a hatása: Svédországban terjeszkedik a Northvolt AB, Nagy-Britanniában a Britishvolt, Franciaországban az Automotive Cells és még az amerikai Tesla is profitál európai üzemeinek támogatásából. Németországban a Volkswagen alaposan felkavarta az állóvizet, amikor bejelentette, hogy 2030-ig hat saját akkumulátorgyárat épít.
A BloombergNEF elemzői arra számítanak, hogy az évtized végére a kontinens a jelenlegi 7-ről 31%-ra növeli részesedését a globális akkumulátorgyártásból, és az említett állami támogatásnak ebben csak mérsékelt szerepe lesz. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke a közelmúltban kijelentette, hogy a magánberuházások 2019-ben már 60 milliárd euró körüli értéket értek el – háromszor akkorát, mint a jelenlegi piacvezető Kínában.
Az öreg kontinensen jelenleg 27 akkumulátorgyár épül, vagy van tervezési szakaszban. Az európai vállalatok mellett a Tesla, a CATL és az LG Energy is befektet a földrészen lévő üzemeibe. Ha valamennyi elkészül, évente 500 gigawattóra teljesítményű akkumulátort gyártanak majd itt. Ez a 2025-re becsült globális kereslet körülbelül 77%-ának, illetve a 2030-ra becsült globális kereslet 26%-ának felel meg. Az európai akkumulátorgyártásnak akkorra elegendőnek kell lennie az EU-ban gyártott elektromos autók 90%-ához.
A Volkswagen válhat az új akkumulátoróriássá
Elemzői szempontból a Volkswagen válhat az „akkumulátorok égboltjának új csillagává”. Ha 2030-ig következetesen megvalósítják a hat akkumulátorgyár 15 milliárd eurós tervét, akkor a VW a világ második legnagyobb, elektromos autókba beépítendő akkumulátorgyártójává válik. Az első helyet megtartja a kínai CATL; a távol-keleti óriás mintegy 10 milliárd eurónak megfelelő összeget fektet be új üzemekbe 2025-ig.
A legnagyobb európai versenytárs valószínűleg a Northvolt lesz. A svéd cég jelenleg is beszállít a VW-nek, és hasonló szerződése van a BMW-vel. A Skelleftea-i csoport 2030-ra az európai akkumulátorok piacának 25 százalékát szeretné irányítani. A terv azonban még abból az időből származik, mielőtt a VW bejelentette volna akkumulátor offenzíváját. Az Egyesült Királyságban a Britishvolt ebben az évben kezdi meg egy új, 2,8 milliárd eurós akkumulátorgyár építését, amely Norvégiából származó zöld villamos energiával működik majd. A negyedik legnagyobb gyártóvá az ACC válhat. A francia vállalat a Stellantis autógyártó és a Total olajóriás közös vállalkozása.
Az ÉTDR – építésügyi hatósági engedélyeztetési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer – működését szabályozó jogszabálytervezet az építési szabályok szigorítását szolgálja – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium április 24-én. A...
Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása. A Digital Energy Twint a Mercedes...
A hétvégén láttak hozzá az ötödik kút fúrásához a Nyékpuszta lelőhelyen – jelentette be április 24-én közölt legfrissebb Facebook-bejegyzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM). A Sarkad térségében feltárt szénhidrogénmezőn tavaly február óta üzemel az első...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
