Közzétette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hazai háztartások végső energiafelhasználási értékeit. 2019-ben a legtöbb energiát fűtésre, a használati meleg víz előállítására, valamint világításra és az elektromos készülékek üzemeltetésére fordították a háztartások.
 

 

2019-ben a háztartások végső energiafelhasználása 237,7 PJ volt, amely a teljes végső energiafelhasználás közel egyharmadát jelentette (31,6%). A háztartások energiafelhasználásának legnagyobb részét, közel felét (49%) a földgáz, 23%-át a megújuló energiaforrások, 18%-át a villamos energia, 8%-át pedig a távhő tette ki. A kőolajtermékek, valamint a szén és széntermékek fedezték a felhasználás 1-1%-át.

A háztartások fűtésre fordították a felhasznált energia közel háromnegyed részét (71%), ezt követte a használati meleg víz (13%), a világítás és elektromos készülékek (11%), végül a főzés (5%). A villamos energia több mint 60%-át világításra és elektromos készülék üzemeltetésére használták fel, egyharmada pedig a használati melegvíz előállítását fedezte. A távhő, földgáz és megújuló energiaforrások felhasználása jellemzően fűtési és meleg víz előállítására szolgált, a kőolajtermékek (PB-gáz) közel háromnegyed részét főzésre fordították.

A fűtési célú felhasználás 2019-ben 168 PJ volt, amely a fűtési időszak átlaghőmérséklet-növekedése miatt 4%-kal csökkent a megelőző évhez képest. 2019-ben a háztartások használati melegvíz előállítására fordított energiafelhasználása 31,2 PJ volt, amely közel azonos az előző évi értékkel és a teljes háztartási energiafelhasználás 13%-át tette ki. A világítás és az elektromos készülékek villamosenergia-felhasználása 2019-ben 26 PJ volt, amely 3%-kal haladta meg a 2018-ban megfigyelt értéket. A világítás és az elektromos készülékek felhasználása 2015 óta minden évben növekedett, a kumulált növekedés mértéke 11%. 2019-ben a háztartások főzési célú energiafelhasználása 11,8 PJ volt, amely kis mértékben, 0,6%-kal csökkent az előző évhez képest. A hűtési célú villamosenergia-felhasználás 2019-ben 0,6 PJ volt, amely a teljes energiafogyasztás 1%-ánál kisebb méretékű, azonban jelentősen, 110%-kal emelkedett a 2015-ös értékhez képest, köszönhetően a légkondicionáló berendezések elterjedésének.

Az országos energiamérlegben a háztartások – hasonlóan az iparhoz, a kereskedelemhez, a közszolgáltatásokhoz vagy a mezőgazdasághoz – a végső felhasználói ágazatok közé tartoznak. A végső energiafelhasználás a fogyasztó saját tevékenysége során felmerülő felhasználását jelent, és jellemzően nem jár együtt energiaátalakítással. Az egyes termékekre vonatkozó teljes felhasználási adatok összhangban vannak az energiamérleg értékeivel, a felhasználási célok szerinti bontások az ellátási szereplők adatai és a KSH-val együttműködésben lefolytatott mintavételes háztartási felmérés eredményei, illetve becslések útján (pl. hőmérséklet-korrekció) kerülnek előállításra. A háztartási energiastatisztika közzétételére az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK parlamenti és tanácsi rendelet B mellékletének 7.4. előírása alapján a tárgyévet követő második év március 31-én kerül sor.