Januárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 11,0 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, mindkét építményfőcsoport termelése bővült, az épületeké 10,0, az egyéb építményeké 12,8 százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március 16-án.

 

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a decemberihez mérten 7,4 százalékkal nőtt, januárban 32,8 százalékkal haladta meg a tavaly májusi mélypontot. A megkötött új szerződések volumene 8,0 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké viszont 326,9 százalékkal nagyobb volt a tavaly januári, alacsony bázisnál. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 11,5 százalékkal magasabb volt a tavaly január véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 27,0, az egyéb építményeké 2,2 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

Mindhárom építőipari ágazat termelése emelkedett, az épületek építésében 21,4, az egyéb építmények építésében 15,3, a speciális szaképítésben 3,1 százalékos volt a növekedés januárban az előző év azonos hónapjához képest. (MTI)

 

Erős kezdés

 

Erősen kezdte az évet az építőipar, mind a havi, mind az éves teljesítmény bíztató képet mutat – jelezték az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.

 

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozások és a piaci szereplők véleménye alapján az idei harmadik negyedév végére stabilan helyreállhat a korábban látott építőipari konjunktúra, de ebben szerepet játszik a járványügyi korlátozások mértéke és hossza, ami jelentős bizonytalansági faktor továbbra is.

A szakértő kommentárjában felidézte, hogy tavaly a megkezdett kivitelezések értéke minimálisan újra 2000 milliárd forint alá csökkent négy év után először, elsősorban a lakásépítések visszaesése miatt. Ezen, ettől az évtől, az 5 százalékos újlakás-áfa javíthat, és több más tényező alapján is jóval pozitívabbak a kilátások jelenleg, így 15 százalékot elérő visszapattanás jöhet idén az iparágban – jelezte.

A korlátozások esetleges elhúzódása és a vásárlóerő látható csökkenése miatt keresleti oldalról érhetné visszaesés az iparágat, ami elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza. Ugyanakkor januártól elindult a 3 millió forintos kormányzati támogatási program ennek megelőzésére, valamint a visszavezetett 5 százalékos újlakás-áfa, illetve az illetékmentesség is érdemi segítséget jelent. Összességében az iparág kilátásai jelenleg láthatóan kedvezőbbek, mint a tavalyi év közepén a karantén bevezetése után – közölte a Takarékbank elemzője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kifejtette: az építőipar túl van a tavalyi hullámvölgyön, sőt, az uniós források beindulása, illetve a lakásfelújításhoz kapcsolódó állami támogatások nyomán akár ismét előtérbe kerülhetnek a kapacitásproblémák az ágazatban, ami az árak további emelkedéséhez vezethet. Összegzése szerint idén az építőipar teljesítménye érdemben javulhat, így az ágazat ismét pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez. A szakértő is kiemelte, hogy az építőipar termelése januárban kedvezően alakult mind havi, mind éves alapon, ebben a rendelésállomány alakulásának, illetve kisebb részben az alacsony bázisidőszaki adatnak van szerepe.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a járvány miatt még korai konkrét előrejelzést adni az építőipar idei teljesítményére, de a szerződésállományok alakulása alapján a szektor behozhatja múlt évi hátrányát, és van esély arra is, hogy többletnövekedést ér el az ágazat.

A szakértő szerint tavaly a járvány miatt 9 százalékos csökkenést könyvelhetett el az ágazat, ugyanakkor a megrendelések alakulásából lehetett arra számítani, hogy az idén növekedésbe vált a termelés. Kommentárjában kiemelte, hogy a rendelésállományok januárban is kedvezően alakultak. Az infrastrukturális beruházásokat, egyebek között az út-, vasút- és közműfejlesztéseket magában foglaló egyéb épületeknél az új szerződések volumene éves összevetésben csaknem 327 százalékkal nőtt. Hasonlóan magas havi növekedésre legutóbb 2017 szeptemberében volt példa. A K&H Bank elemzője szerint a kiugró eredmény részben az uniós forrásokon alapuló fejlesztések előkészítésének, valamint a jövő évi választásokig átadandó beruházások felpörgetésének köszönhető. (MTI)