A járványhelyzet miatt digitális megoldások használatával, a budapestiek aktív részvételével készült el a főváros 2027-ig tartó jövőképét tartalmazó városfejlesztési stratégiája, az Otthon Budapesten. Karácsony Gergely főpolgármester a dokumentumot a Trafó Kortárs Művészetek Házában mutatta be, amelyben szerepel, hogy megalakul a főváros lakásügynöksége, növekedni fog az egy főre jutó zöld területek száma, megtelhetnek élettel a rozsdaövezetek, csökkenek a halálos kimenetelű közlekedési balesetek.
 

 

Több módon fejthették ki a véleményüket 2020-ban a budapestiek arról, milyen városban szeretnének élni. Nem meglepő módon a válaszadók 90 százaléka ítélte fontos szempontnak a közügyek átláthatóságát, 88 százalékuk pedig azt is, hogy közölhesse véleményét a fővárosi ügyekről. A főpolgármester szerint a felülről elhatározott és irányított, sokszor grandiózus és öncélú, az emberek érdekeire fittyet hányó infrastrukturális fejlesztések ideje lejárt, a budapestiek bevonásának segítségével készült az Otthon Budapesten: a főváros 2027-ig szóló integrált településfejlesztési stratégiája.

„Az igazán jó várospolitika nem a presztízsberuházásokról szól, hanem az emberekről: arról, merre vezessen a sétány egy parkban, milyen legyen a csúszda egy játszótéren, hogyan mentsünk meg és milyen funkcióval ruházzunk fel egy menő raktárépületet a rozsdaövezetben” – emlékeztetett Karácsony Gergely, aki a Trafó Kortárs Művészetek Házában, a Liliom utcai egykori transzformátorházban mutatta be a főváros 2027-ig tartó időszakának városfejlesztési tervét.

A főváros középtávú jövőképére és az ahhoz elvezető útra is kiterjedő dokumentum Budapest számos akut problémájára szolgál megoldással. Ezek közé tartozik az agglomerációba irányuló kiköltözés, a nem csak a legszegényebbeket érintő lakhatási problémák, a gyakran rendkívül rossz levegőminőség, vagy az áldatlan közlekedési állapotok: az, hogy egy átlagos budapesti autós egy teljes hetet tölt el egy évben azzal, hogy dugóban vesztegel, vagy az, hogy hetente történik halálos kimenetelű közlekedési baleset a főváros útjain. Ezért is szerepel kiemelt célként az Otthon Budapesten programban a halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetek számának megfelezése, ahogyan a város zöldlábnyomának csökkentése is. A lakhatási problémák enyhítésére a főváros egyéb intézkedések mellett saját lakásügynökséget alapít: a cél az, hogy 2027-re legalább 2500 lakást kezeljen a használókat szociális alapon bérlakáshoz juttató intézmény. A főváros azt is szeretné elérni, hogy hét év alatt 50 ezer új lakás épüljön elsősorban a most nem használt barnamezős területeken, hogy megfelelő és megfizethető otthona legyen mindenkinek, aki itt akar élni.

A rozsdaövezetek új élettel megtöltése többször is visszaköszön a stratégiában, így például a pesti fonódó villamos esetében: ez ugyanis áthalad több barnamezős területen, összekapcsolva őket a város többi részével. Szintén része a terveknek a rakpartok megújítása, gyalogos- és kerékpáros-barátabbá tétele, és általánosan a zöldfelületek bővítése: az évtized végére fejenként plusz 1 négyzetméter zöldfelülettel lesz gazdagabb minden budapesti.

Jóllehet a Tabán megújulása ugyanúgy a közösség bevonásával zajlott, ahogyan a Római-parti közösségi tervezés, Karácsony Gergely szerint a 2027-ig szóló stratégia akkor tud igazán érvényesülni, ha nem csupán a tervezésben, de a megvalósításban is hallatják a szavukat a városlakók. A főpolgármester szerint 90 százalékban a budapestiek bevonásával fogják megvalósítani a dokumentum alapján megszülető projekteket, amelyeket – a stratégia egészéhez hasonlóan – az uniós költségvetési ciklushoz igazítanak.

A legszűkebb keresztmetszet ugyanis az anyagiak: még nem zárult le a következő hétéves uniós pénzügyi ciklus forrástervezése, a pandémiát kísérő válság összes hatása sem ismert egyelőre, és az uniós újjáépítési csomagban Magyarországnak megítélt 5472 milliárd forintos támogatásról sem indított még széleskörű egyeztetést a kormány, pedig ez alapfeltétele a rendelkezésre álló keret lehívásának.

 

Fotó: Pexels