Amikor a távoktatás és a távmunka a mindennapok része, a konferenciák, a vásárlás, sőt még a koncertek is online történnek, és nincs értékesebb vagyon az adatnál, akkor nélkülözhetetlen, hogy a magyar hírközlési hálózat egy áttekinthető, jól kezelhető adatbázisban legyen jelen. Ebben segít a tervezőknek, kivitelezőknek és a szolgáltatóknak az NMHH Hír-Közmű projektje.

 

Nyíri Zsolt, Cservenák Róbert

 

A hírközlési szektor gyorsuló fejlődése nap mint nap bizonyítja, hogy a dinamikusan változó hírközlő hálózat működéséhez nem elég a műszaki adatok ismerete: a szolgáltatások támogatásához azokat össze kell kapcsolni, elemezni és optimalizálni. A Hír-Közmű projekt célja, hogy létrejöjjön a magyar hírközlési infrastruktúra egységes, országos, hiteles és rendszerfüggetlen térinformatikai adatbázisa. Mindehhez az NMHH már 2017 nyarán bemutatta a rendszer alapját, közös szakmai nyelvét jelentő Egységes Hírközlési Objektummodellt (EHO), melynek bevezetését a piaci szereplőkkel folytatott széles körű egyeztetés előzte meg. Mindez előfeltétele volt annak, hogy a hírközlési hálózatok adatai kezelhetők legyenek egy egységes struktúrában, hiszen a korábbi gyakorlat – melyet a szolgáltatók és hálózatüzemeltetők egymástól elkülönült rendszerei jellemeztek – ezt nem tette volna lehetővé. Az EHO elemei az nmhh.hu/eho oldalon megtalálhatók, letölthetők.

 

Térinformatikai adatbázissal mindenki jobban jár

A Hír-Közmű-fejlesztések első üteméhez tartozik a hírközlési építményengedélyezés elektronikus ügyintézésének kialakítása, és ehhez kapcsolódóan egy tervezést támogató program fejlesztése, amely segítséget nyújt a tervezőknek az EHO elemeit felhasználó, meghatározott struktúrájú, adatbáziselven létrehozott tervek készítéséhez (.xml). Ez többet jelent egy újabb szoftvernél: szemléletváltást, amelyben a hírközlési hálózatok elemei nem egyszerű rajzi elemként, hanem többletinformáció-tartalmat hordozó adatbáziselemekként testesülnek meg. Mindez – az átállás folyamata után – megkönnyíti a tervezők mellett a kivitelezők, hosszú távon pedig a hírközlési szolgáltatók dolgát is: a tervek elektronikus benyújtásával egyszerűbb és hatékonyabb lesz az engedélyezési eljárás, a kivitelezők minden alkalommal ugyanazt a jelrendszert látják majd a terveken, így könnyebben áttekinthetik azokat. A hálózatok üzemeltetői egy-egy hálózat tervezésekor egy átlátható adatbázisból tudhatják meg, hogy az adott területen milyen infrastruktúrák vannak már jelen. Az adatbázis-szemléletű tervezés megkönnyíti a költségvetések, anyagkimutatások lehívását is. Hosszú távon pedig a Hír-Közmű rendkívül értékes adatvagyont alkot, amely egyszerre könnyíti meg az Európai Unió és az állam adatigényeinek kiszolgálását és a hírközlési infrastruktúra tulajdonosainak, üzemeltetőinek, felhasználóinak a mindennapi munkáját. Egyszerűvé teszi a hazai telekommunikációs hálózati infrastruktúra jól felépített adatbázisában az adatok keresését, szűrését, gyűjtését, rendszerezését, ezáltal felbecsülhetetlen értékű eszközt teremt a szolgáltatások és a hírközlési infrastruktúra működtetéséhez és optimalizálásához.

Első lépésben – a Hír-Közmű 1.0 fázisában – az újonnan létrejövő tervek már az új jelölőrendszerrel, elektronikusan, adatbázisszerűen keletkeznek, így kezdik el létrehozni a Hír-Közmű adatbázist. Második lépésben a korábbi rendszerek átkonvertálása történik az új szempontok szerint – ez a Hír-Közmű 2.0 fázisa, amelyben az NMHH és a szolgáltatók aktív együttműködése is szükséges.

Az első fázis egyik legfontosabb, fent már említett szereplője az EHO használatát megkönnyítő tervezéstámogató program, az Egységes szakági tervezéstámogató rendszer, az ESZTER.

 

Adatbázisalapon gyorsabb, hatékonyabb az engedélyezési eljárás

Az NMHH 2021-ben várhatóan átáll az xml formátumú tervek befogadására. A 2021. július 1.–szeptember 30. közötti párhuzamos működés után a papíralapú tervek befogadása megszűnik, és 2021. október 1-től várhatóan már csak elektronikusan lesz lehetőség a tervek benyújtására.

Ezt az átállást könnyíti meg a 2021 első negyedévében megjelenő, ingyenesen letölthető szoftver, ami az AutoCAD Map 3D kiegészítéseként fut majd. Ez a program egyszerűen képes létrehozni a Hír-Közmű által elvárt xml-formátumú adatbázist. Kialakításába bevonták a Magyar Mérnöki Kamara és a hatóságtól független, a piacon tevékenykedő hírközlési hálózat tervező és térinformatikai szakembereit is, így kialakítása létező tervezői munkamódszerekre, igényekre épül.

Alapvető elvárás, hogy a rendszer elindításával egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá váljon az együttműködés a hírközlési hálózatok és azok elemeinek kapcsán a tervezők, a hírközlési szolgáltatók és a hatóság között. A fejlesztők elsődleges célja volt a rajzalapú tervezésről objektumalapú tervezésre való átállás megkönnyítése, a tevékenységek egyszerűsítése, támogatása. A segédprogram kialakításakor a legjobb tervezői gyakorlatokat figyelembe véve törekedtek a gyári AutoCAD Map 3D funkciók minél szélesebb körű kihasználására.

 

Szakági modellek a könnyebb tervezésért

Az AutoCAD Map 3D-ben az úgynevezett szakági modellsablonok az adatmodellt a Szakági modell intézőben jelenítik meg. Megkülönböztetünk fájlalapú szakági modellrajzokat és vállalati szakági modelleket. A fájlalapú szakági modellrajzok DWT, DWG fájlok, amelyek egyetlen szakági modellt tartalmaznak. Az adatmodelleket egy beépített SQLite adatbázisban tárolják. A vállalati szakági modellek ezzel ellentétben egy külön MSSQL vagy Oracle adatbázist használnak. Az ESZTER fájlalapú szakági modellt használ. Ezek legfontosabb funkciói a következők:

– Témák, azaz olyan csoportok, melyek objektumosztályokat fognak össze logikus csoportosítás szerint. Például Nyomvonal téma alá tartozik minden olyan objektumosztály, űrlap, amely a nyomvonaltervezéshez szükséges.

– Objektumosztályok, amelyek a szabványos objektumok készletét határozzák meg. Amikor a tervező szabványos objektumok valamelyikét adja hozzá a rajzhoz, az objektum a megadott tulajdonságokkal jön létre, és „osztályozott” objektummá válik.

– Űrlapok, melyek a jellemzőkhöz tartozó attribútumokat jelenítik meg rendezett formában.

– Jelentések, amelyekhez térbeli kijelölést végezhetünk. Kiválaszthatjuk például az összes jellemzőt, ami egy adott területen belül található, vagy egy adott űrlapon leszűrt feltételnek megfelel.

– Megjelenítési modell, amely az adatbázisban tárolt objektumosztályok megjelenéséért, stílusáért felelős.

Az ESZTER olyan saját fejlesztésű szakági adatmodellre épül, ahol az EHO-ban meghatározott objektumok (például megszakító, oszlop, cső, védelem) számára külön-külön létrejön egy-egy objektumosztály. Ez lehet grafikus (pont, vonallánc vagy poligon, kivételes esetben összetett objektum) vagy alfanumerikus (attribútum, például tulajdonosok, anyagjegyzék, munkatétel).

 

ESZTER és a topológia, avagy minden összefügg

Az egyes objektumok között összefüggéseket is tárolni kell, például hogy a nyomvonal milyen megszakító létesítmények között helyezkedik el, milyen alépítménycsöveket, -kábeleket hordoz, ki a tulajdonosa, üzemeltetője és így tovább. Az ESZTER adatmodellen az egyes objektumosztályok között létrejövő kapcsolatok sora biztosítja, hogy az objektumok tudjanak a hozzájuk kapcsolódó egyéb objektumokról. Kapcsolattáblák nem csak különböző objektumosztályok között alakíthatók ki. Az EHO-ban és így az ESZTER-ben is számos tartománytábla célja, hogy a felhasználó egy értékkészletből gazdálkodva tölthesse fel az egyes mezők értékeit, biztosítva a hibamentes adatbevitelt, és megszüntetve a redundáns adatok kezelését. Mivel az EHO szigorú szabályokban határozza meg az egyes objektumok kapcsolatát, a topológiai kapcsolatok is létfontosságú szerepet töltenek be a helyes működés érdekében. Ilyen kapcsolat van például a megszakító létesítmény és nyomvonal között. Ha a megszakító létesítményt hagyományos AutoCAD paranccsal törlik, azzal a nyomvonal is törlődni fog, különben a topológia nem maradna helyes.

Az AutoCAD Map 3D-ben térképen megjeleníteni csak olyan objektumokat lehet, amelyeknek van geometriája (azaz GEOM mezővel rendelkeznek). A megjelenítéshez össze kell állítani egy olyan objektumképet, amely összeszedi a különböző táblákból a szükséges elemeket az ott megadott adatok alapján, és abból megalkotja a helyes ábrázolási módot.

Az összetett objektumok esetében (például megszakító létesítmény, oszlop) az ESZTER szakági adatmodelljében is több táblába kellett rendezni az adattároláshoz, számításhoz és megjelenítéshez szükséges alfanumerikus és geometriai adatokat. A palettán vagy űrlapon megadott adatok, beállítások segítségével a program számításokat végez, és kitölti a szükséges adatbázismezőket.

 

Harmadik dimenzió: az adat

Az átállás tehát minden felhasználótól nagyfokú rugalmasságot igényel, hiszen egy új eszköz, új munkarutin eleinte akkor is szokatlan, ha egyébként sokkal jobban működik, mint az elődje. Jelen esetben azonban az adatbázis-szemléletű, térinformatikai alapú tervezésre való átállásra hatékony segítséget kapunk, az ESZTER fent ismertetett új funkciói mellett megkönnyíti a riportok készítését (beépített funkciókkal az anyagjegyzék, munkadíj- és kábelriport létrehozására), a helyszínrajz generálását, az átnézeti térképek generálását, hibalisták létrehozását, szakági számítások elvégzését, és persze a legfontosabb, hogy az xml exportot és importot is. Mindemellett a legnagyobb váltás mégiscsak a rajzolásról a térinformatikai ábrázolásra való átállás, amely nemcsak rutint, de új szemléletmódot is követel. Ez a váltás azonban nem választás kérdése, hiszen a tervezés ebbe az irányba halad. Ha pedig csak egy irányba haladhatunk, nem érdemes lemaradni. Ezt segíti az NMHH az ESZTER-rel, amellyel a teljes hírközlési szakágnak megkönnyíti a térinformatikai váltást. Az ESZTER az AutoCAD Map 3D program kiegészítőjeként a szakág igényeire szabja annak alkalmazását – ezzel egy harmadik dimenziót emelve be a tervezésbe, amely nem egyszerűen térbeliséget jelent, a harmadik dimenzió itt: az adat.

 

Az NMHH Hír-Közmű projektjének lefrissebb információit az nmhh.hu/hirkozmu oldalon találják, itt adunk hírt az ESZTER bevezetéséről is. A projekttel kapcsolatos kérdéseiket a hirkozmu@nmhh.hu e-mail-címen várják a projekt vezetői.