13° C
Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van.
13° C
Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van.
Roszatom: kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok tapasztalatai

Roszatom: kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok tapasztalatai

Kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok (BN) tapasztalatai, biztonságosan, környezetbarát módon, gazdaságosan termelnek energiát – mondta Andrej Szmelov, a Roszatomhoz tartozó Belojarszki Atomerőmű technológiai csoportjának vezetője március 28-án az erőműben külföldi...

Virtuális Műegyetemi Épületgépész Napok

nov 23, 2020 | praxis

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara november 26-27-én – a járványhelyzet miatt idén az online térben – rendezi meg kétnapos konferenciáját és szakmai továbbképzését, a Műegyetemi Épületgépész Napokat.

 

November 26.

Használati melegvíztermelő rendszerek kialakítása és üzemeltetése

 

 8:20 – 9:00 Regisztráció

 9:00 – 9:10 Megnyitó, köszöntők (dr. Csoknyai Tamás, BME ÉPGET Tanszék vezetője)

9.10 – 10.40 Használati melegvíztermelő rendszerek kialakítása és méretezése (Dr. Szánthó Zoltán, BME ÉPGET Tanszék)

 10:40 – 11:10 Kávészünet

 11:10 – 12:40 A leggyakoribb kialakítási, méretezési és üzemeltetési hibák. Legionella baktériumok a HMV rendszerekben (dr. Szánthó Zoltán, BME ÉPGET Tanszék)

 12:40 – 13:00 Vízutántöltés! Biztonságos? (Vörös Szilárd műszaki és oktatási vezető, IMI International Kft.)

 13:10 – 13:20 Komfort és biztonság egy kézből (Parsch Ádám mérnök-tanácsadó, Schako Kft.)

 13:20 – 14:10 Ebédszünet

 14:10 – 14:30 Reflektorfényben a COVID – A légtechnikai higiénia aktuális kérdései (dr. Goda Róbert, BME ÉPGET Tanszék)

14:30 – 14:50 Az Aereco intelligens szellőzési rendszereivel a ma és a jövő épületeinek komfortjáért (Engel-Ziegler György kereskedelmi vezető, Aereco Légtechnika Kft.)

14:50 – 15:10 Speciális légszárítási megoldás a Rosenbergtől (Nyárády Győző értékesítési vezető, Rosenberg Hungária Kft.)

 

Jelentkezés: http://www.bpmk-oktatas.hu/tlcm_index.php?content=bpmko_ojellap&id=1143

 

November 27.

Biztonság és hatékonyság az épületgépészetben

 8:20 – 9:00 Regisztráció

 9:00 – 9:10 Megnyitó (Kassai Ferenc, a BPMK elnöke)

9:10 – 9:50 Légtechnikai rendszerek szerepe az atomerőművi integrált tervezési folyamatokban (Lenkei István vezérigazgató és Plásztán Bence főszakértő, Paks II. Zrt.)

 9:50 – 10:30 „Élő laboratóriumok” az okos épületekben (Prof. dr.-Ing. Sabine Hoffmann, Technische Universitat, Kaiserslautern)

 10:30 – 11:00 Kávészünet

 11:00 – 13:00 Módosult az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv: új kihívások és lehetőségek (dr. Csoknyai Tamás és dr. Szalay Zsuzsa, BME ÉPGET Tanszék)

 13:00 – 13:50 Ebédszünet

 13:50 – 14:10    ENSI, mint kivitelező kapcsolata a kereskedőkkel és tervezőkkel (ENSI kerekasztal, résztvevők: Németh László, Németh Norbert, Pauman Márk és a moderátor)

14:10 – 14:30    R32 hűtőközeges VRV rendszerek és a rájuk vonatkozó szabványok (Takarics László mérnök-üzletkötő, Daikin Kft.)

14:30 – 14:50    Egyszerűen okos! NEA SMART 2.0 felületfűtés-hűtés szabályzó (Lászlófi András épületgépész mérnök, mérnök tanácsadó, Rehau Kft.)

14:50 – 15:10    6 járatú szabályozócsapok alkalmazásának előnyei (Schmidt Ferenc értékesítési vezető, Belimo Kft.)

 

Jelentkezés: http://www.bpmk-oktatas.hu/tlcm_index.php?content=bpmko_ojellap&id=1141

 

A kétnapos rendezvényhez szakmai kiállítás is kapcsolódik, amely a https://talalkozzunk-muegyetem.hu/ oldalon érhető el.

 

Kassai Ferenc BPMK-elnök köszöntője:

Tisztelt Kollégák!

Ezekben a hosszú hónapokban megváltozott a természetes viselkedés, és a természetes beszéd módja; a világ és benne hazánk is soha nem látott veszélyhelyzettel nézett szembe, és ennek a veszélyhelyzetnek szenvedő alanya és foglya is volt.

De történjék bármi is: nem marad el, mert nem maradhat el a Műegyetemi Épületgépész Nap és nemcsak a rendezvény tradíciója, elevenen élő hagyománya miatt, hanem azért is mert a jövő egyik záloga, az újraindítás motorja is a mérnökök – kiemelten az épületgépészmérnökök – tudásában, innovatív képességében rejlik.

Az idei programsorozatunk, amelyet – mint az ismert — immár negyedszázada a főváros és az épületgépészeti szakterület emblematikus programjaként rendezzük meg, azért is különleges, mert a modern élet nagy vívmányát tudjuk segítségül hívni a megtartásához, az internetet.

Az elmúlt hónapok alatt az emberi élet védelme érdekében hozott intézkedések eredményeként lelassultak mindennapjaink és a világ, a környezetünk látszólagos mozdulatlanságba dermedt, többségünk otthoni távmunkára kényszerült, életmódbeli szokásaink megváltoztak. Ez szükséges rossz volt, hogy a még rosszabbat, a tömeges megfertőződést és járvány kiterjedését megakadályozzuk. Megtanultunk másképpen dolgozni, tanulni.

Sajátos kényszerhelyzetbe kerültünk: egy korábban soha nem látott, nem ismert vírust kellett – a rendelkezésre álló lehetőségek közepette – hatástalanítani, és föl kellett készíteni az embereket a különös körülmények elviselésére. A kényszerhelyzetek azonban nemcsak a korlátozásokat hordozzák magukban, de különös erőt is jelenthetnek, mert megoldások keresésére ösztökélnek tudósokat, az alkotói képességekre inspiráló erővel hatnak. Vagyis ez a vírushelyzet megmutatta, hogy az ember mire képes, hogy az emberi elme hogyan keresi a megoldásokat a fölmerülő problémákra.

Mi, magyarok is víruselleni védelembe fogtunk és kerestük a megoldásokat, a kivezető utakat. Ebben a folyamatban az elszántan munkálkodó egészségügyi dolgozók mellé fölsorakoztak a mérnökök, kutatók és tudósok is. Mert a mérnöki képességet megmozgatta az, hogy hogyan lehet – újfajta, több embert egyidejűleg ellátni képes – lélegeztető-készüléket gyártani a koronavírus kezelésére; siker kísérte a vírus elleni küzdelemben a vérplazma-vételen alapuló szérumterápiát; ezt ma már eredménnyel alkalmazzák a kórházainkban. Jó ütemben halad a vírus elleni vakcina létrehozása is; a világ tudománya, és benne a magyar „szürkeállomány” is nagy sebességre kapcsolt.

A lélegeztető-gép megalkotása, a vérplazma-szérumterápia, és a vakcina-kutatás egyetemi és vállalati együttműködés alapján történt és történik. Tudjuk, hogy nagy hatásfokkal csak ilyen módon van előrelépés, mert a kutatás és a gyártás kölcsönhatásban van, nem lehet meg egyik a másik nélkül.

És a közös kulcs az innováció, továbbá a magas minőségű mérnöki és más (orvosi, biológusi, fizikusi és egyéb) egyetemi képzés; láthattuk, hogy minőségi képzés nélkül nem számíthatna a társadalom egy-egy váratlan válságszituációban okos és mindenki számára hasznos, jelen esetben életmentő megoldásokra.

Úgy gondolom, hogy az innovációt nem lehet elégszer hangsúlyozni, mert innováció nélkül sem az iparágakban, sem a szolgáltatásokban nincs előrelépés.

 

Roszatom: kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok tapasztalatai

Roszatom: kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok tapasztalatai

Kedvezőek a gyorsneutronos reaktorok (BN) tapasztalatai, biztonságosan, környezetbarát módon, gazdaságosan termelnek energiát – mondta Andrej Szmelov, a Roszatomhoz tartozó Belojarszki Atomerőmű technológiai csoportjának vezetője március 28-án az erőműben külföldi...