Fenntartható, zöld megújulási programokkal megsokszorozhatják a gazdaság újraindítása érdekében tett lépések hatását a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), Magyarország pedig a régió nyertese lehetne, mindezek eléréséhez egy matematikai modellen alapuló zöld forgatókönyv négyféle intézkedést javasol – derült ki a Cambridge Econometrics (CE) kutatócég budapesti irodájának friss elemzéséből.

A tanulmány összefoglalója szerint zöld újjáépítési programok bevezetésével mindegyik visegrádi országban nagyobb mértékű gazdasági növekedés várható, mint azok nélkül. A régión belül azonban Magyarország tudna leginkább növekedni, ami összesen a GDP 4 százalékát kitevő többletet eredményezhet 2030-ig. Ugyanez a többlet Csehország esetében 1,5, Lengyelországban 1,3 és Szlovákiában 0,5 százalék lehet a modellszámítások szerint. A többletnek köszönhetően a V4 országok évekkel hamarabb érhetik el a járvány előtti időszak teljesítményét, Magyarország esetében például már 2025-ben – a jelenlegi állapotok alapján várható 2030 helyett.

A pandémia miatt mindenütt nő a munkanélküliség, és a V4 országokban a foglalkoztatottak száma csak 2030 körül állna vissza a járvány előtti szintre. A CE modellje szerint viszont a zöld intézkedések hatására ez minden vizsgált országban hamarabb elérhető lenne. A visszatérés Lengyelországban és Szlovákiában már 2022-re megtörténne, Csehországban 2023-ra, Magyarországon pedig 2025-re lesz ismét annyi foglalkoztatott, mint a koronavírus-válság előtt.

A visegrádi gazdaságok hosszú távon is fenntartható fellendítésére a CE tanulmányában elsőként tőketámogatást javasolnak a megújuló technológiák számára. Ehhez kapcsolódik a nemzeti villamosenergia-hálózatok megújítása és alkalmassá tétele a megújuló technológiák egyre nagyobb mértékű alkalmazására. Javasolják továbbá azt is, hogy csak új elektromos járművek vásárlására lehessen kedvezményt adni, hogy emelkedjen a részarányuk a közlekedési mixben. Így kibocsátás-csökkentés érhető el, az új járművek gyártása pedig a gazdaságot erősíti.

Az épületállomány utólagos energetikai korszerűsítésének állami támogatásával pedig jelentősen csökkenthető az épületek energiafelhasználása. A környezeti hatások mellett a felújítások új építőipari igényt támasztanak, elsősorban az alacsony képzettséget igénylő tevékenységekben, ahol a válság a legtöbb munkahelyet szünteti meg – írták. (MTI)

Kép: Napelempark Csurgón / MTI