Az Európai Bizottság szeptember 17-én bemutatta 2030-ig megvalósítandó új éghajlatvédelmi tervét, amely a korábbi elképzelésekben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban.

A tervet Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke vázolta fel az Európai Parlament plenáris ülésén, az EU helyzetét értékelő beszédében. A bizottság a javasolt klímavédelmi jogszabály módosítását irányozta elő a küszöb megemelésével 55 százalékra.  Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy terveik „nem a Földet hivatottak megmenteni, hanem az emberiség jövőjét a bolygón”.

„Új, élhető és hosszú távon fenntartható körülményeket, új munkahelyeket kell teremtenünk a következő nemzedék számára – hangsúlyozta. Hozzátette: az 55 százalékos károsgáz-kibocsátás csökkentése 2030-ig egyenes utat nyit az éghajlat-semlegesség – 2050-re kitűzött – eléréséhez, várhatóan csökkenti az energiaimporttal járó költségeket, javítja a levegő minőségét, valamint lecsökkenti az egészségügyi kiadásokat, és fellendíti a gazdaságot. Kadri Simson energiaügyi biztos szerint az energiaágazatnak kulcsszerepe lesz az 55 százalékos csökkentés elérésében, mivel ez adja az EU kibocsátásának 75 százalékát. Elmondta, hogy a terv szerint tíz éven belül a villamosításnak el kell érnie a 30 százalékot, az energiahatékony épületfelújításoknak és korszerűsítéseknek meg kell duplázódniuk, a közlekedésben a megújuló energiaforrások arányának el kell érnie a 24 százalékot, illetve az olajfogyasztásnak harmadával és a gázfogyasztásnak negyedével kell csökkennie az EU-ban. „Ez hatalmas változást jelent, de felméréseink szerint megvalósítható” – jelentette ki.

A biztososok bejelentették, hogy a jövő év júniusáig jogalkotási javaslatokat terjesztenek elő a tervvel kapcsolatban. Az Európai Parlamentnek és a tagállamok vezetőinek meg jóvá kell hagyni a bizottság javaslatait, amelyek valószínűleg szembenállnak a gazdaságilag szénkitermelésre támaszkodó tagországok érdekeivel. Prága bejelentette, hogy Csehország nem tudja teljesíteni a bizottság károsgáz-kibocsátási elvárásait, és Lengyelország is „nyugtalanítónak” nevezte ezt a célkitűzést.

A környezetvédelmi szervezetek azonban még ambiciózusabb tervet várnak a bizottságtól, mivel álláspontjuk szerint legalább 65 százalékos csökkentést kell elérni 2030-ig, a mielőbbi éghajlat-semlegességhez. (MTI)