A REHVA (Federation of European Heating, Ventilation and Air Conditioning Associations), az európai épületgépész szövetségek ernyőszervezete, melynek tagja a Magyar Mérnöki Kamara is. A szervezet a koronavírus európai elterjedésekor létrehozott egy munkacsoportot, amely a SARS-CoV-2 vírus terjedési módjait, valamint a védekezés lehetőségeit összegezte egy dokumentumban. A munkacsoport célja egy olyan útmutató létrehozása volt, amelyből az épülettulajdonosok és épületüzemeltetők megtudhatták, hogy hogyan kell működtetni és használni az épületgépészeti rendszereket a koronavírus (SARS-CoV-2) munkahelyi terjedésének megakadályozására.

 

Az első, rövid útmutatót március 17-én adták közre a szervezet honlapján. Azóta a munkacsoport tovább folytatta munkáját és július végére elkészültek az útmutató harmadik verziójával. Ezalatt a 4 hónap alatt rengeteg új vizsgálati eredmény került napvilágra, ami lehetővé tette az első dokumentumban foglalt információk pontosítását. Ebben az ismertetőben szeretném bemutatni az útmutató jelenlegi állapotát és tartalmát, leszögezve, hogy ez a mostani sem tekinthető véglegesnek, hiszen az ezzel kapcsolatos munka folyik tovább.

A koronavírussal kapcsolatos REHVA útmutatók két fő témakörre bonthatók. Az első témakör tekintetében a vírus lehetséges terjedési módjait tekintették át és elemezték a munkacsoport tagjai, míg a másodikban gyakorlati javaslatokkal éltek az egyes épületgépészeti berendezések üzemeltetésével kapcsolatban a vírusfertőzés terjedés kockázatának minél kisebbre való csökkentéséért.

 

A koronavírus lehetséges terjedési útvonalai

Az útmutató első változatában két fő terjedési útvonalat feltételeztek a rendelkezésre álló információk (korábbi SARS vírusok) és tapasztalatok alapján. Ezek a cseppek formájában való terjedés, valamint a felületekről érintés útján való terjedés. Harmadik terjedési formának a fekáliás terjedési útvonalat jelölték meg, amelyet március elején a WHO műszaki tájékoztató dokumentumában tett közzé a 2003-as, 2004-es SARS tapasztalatok alapján.

Az első változathoz képest a dokumentum mostani változatában már sokkal részletesebb a terjedési útvonalakkal kapcsolatos elemzés. A következőkben az REHVA dokumentum azon részeinek fordítása olvasható a legfontosabb információkkal, amely a terjedési útvonalakhoz kapcsolódik:

„Minden járvány esetében fontos megérteni/megismerni a fertőző kórokozó terjedési útvonalait. A COVID-19 és sok más légúti vírus esetében három út dominál: (1) együttes cseppekkel és levegővel való terjedés a kibocsátás helyszínéhez közeli 1-2 m-es régióban, amelyet tüsszentés, köhögés, éneklés, kiabálás, beszélgetés és légzés során kibocsátott cseppek és aeroszolok okoznak, (2) nagy hatótávolságú légi (aeroszol alapú) átvitel; és (3) felületi érintkezésen keresztüli terjedés: kéz-kézzel, kéz-felülettel stb. Ezen terjedési lehetőségek kivédésének eszközei a fizikai távolságtartás a szoros érintkezés elkerülése érdekében, a szellőztetés a levegőben történő terjedés elkerülése érdekében, valamint a kézhigiénia a felületi érintkezés útján való terjedés elkerülésének érdekében. Ez a dokumentum elsősorban a levegőben történő átvitel csökkentésére irányul, miközben az egyéni védőeszközök, például maszkok viselése a dokumentum hatályán kívül esnek. További átviteli útvonalak, amelyek figyelmet kaptak, a fekáliás-orális út és a SARS-CoV-2 újraszuszpenziója (resuspension).

A koronavírus-részecske mérete 80-160 nanométer, és a felületeken több órán át vagy akár néhány napig is aktív marad, kivéve, ha speciális tisztítás történik. Beltéri levegőben a SARS-CoV-2 3 órán keresztül és a helyiség felületein 2-3 napig is aktív maradhat általános beltéri körülmények között. A levegőben lévő vírus nem „meztelen”, hanem a kilélegzett légzőszervi folyadékcseppekben található. A nagy cseppek leesnek, de a kis cseppek a levegőben maradnak, és nagy távolságokat tehetnek meg a légáramok által a helyiségekben és a szellőztető berendezések elszívó légcsatornáiban, és újra a befúvó légcsatorna ágakban is, amennyiben visszakeveréses a rendszer.

A kilégzéskor levegőbe kerülő cseppek, amelyek a levegővel szuszpenziót képeznek 1 μm-nél kisebb (mikrométer = mikron) és akár 100 μm-nél nagyobb átmérőjűek is lehetnek, ami a legnagyobb belélegezhető részecskeméret. Ezeket aeroszoloknak nevezik…”

„A levegőben történő terjedés függ a részecskemérettől és általában két régió határozható meg: közeli érintkezési, illetve nagy hatótávolságú régiók.

  1. A közeli érintkezéssel járó cselekvések miatt kialakuló rövid hatótávolságú csepp terjedési régió meghatározható aszerint, hogy mekkora utat tettek meg a cseppek mielőtt kiülnek a felületekre. A kezdeti 10 m/s-os cseppsebesség esetén a nagyobb cseppek 1,5 m-en belül leesnek. A légzési tevékenységeknél a cseppsebesség 1 m/s a normál légzés esetében, 5 m/s beszélgetéskor, 10 m/s köhögéskor és 20-50 m/s tüsszentés esetében. A cseppek elpárolognak és kiszáradnak a levegőben úgy, hogy a végső cseppek magjai a kezdeti átmérő körülbelül felére vagy egyharmadára zsugorodnak.
  2. A nagy hatótávolságú, levegőben történő terjedés 1,5 m-nél nagyobb távolságra vonatkozik, 50 mikronnál kisebb részecskék esetében. A cseppek kiszáradása gyors folyamat, például az 50 μm-es részecskék kb. két másodperc alatt kiszáradnak, és a 10 μm-es cseppek 0,1 másodperc alatt a kezdeti átmérőjük kb. felére csökkennek. A 10 mikronnál kisebb cseppmagok (10 és 5 mikron) nagy távolságokon haladhatnak a légáramlásokkal, mivel ezen cseppek ülepedési sebessége mindössze 0,3 cm/s és 0,08 cm/s, tehát körülbelül 8,3, illetve 33 perc alatt esnek 1,5 m-t. Hatékony szellőztetés mellett az aeroszol-koncentráció 1-1,5 m távolságtól kezdve szinte állandó. Ezt a koncentrációt leginkább a megfelelően bekövetkező légcsere befolyásolja a jól szellőztetett helyiségben, de a vírus által terhelt részecskék lerakódását és bomlását szintén csökkenti.”

„A különböző méretű cseppek mennyiségénél fontosabb a forrástól vagy a fertőzött személytől való távolság, amelyen majdnem állandó aeroszol koncentráció érhető el. A cseppek koncentrációja gyorsan csökken az ember kilégzésétől számított első 1–1,5 méteren belül. Az első 1,5 méteren belüli szoros érintkezés nagy expozíciót okoz mind a nagy cseppek, mind az aeroszolok szempontjából, amit a kísérleti és a numerikus vizsgálatok is alátámasztanak. Megfelelő szellőztetési és levegőelosztási megoldásokkal az aeroszol koncentrációt és a keresztfertőzést a fertőzött személytől legalább 1,5 méter távolságtól kezdve már kontrol alatt lehet tartani.

A SARS-CoV-2 esetében a nagy hatótávolságú aeroszolon keresztüli fertőzés terjedési mechanizmust, amelyre számos országban tudósok százai keresték a bizonyítékot, nemrég a WHO is elfogadta és javaslataik közé bevették a szellőző levegő mennyiségének növelését.

Felületi érintkezés akkor fordulhat elő, ha a kiürített nagyobb részecskék a közeli felületekre és olyan tárgyakra esnek, mint például íróasztalok és asztalok. Egy személy megfertőződhet a koronavírussal azáltal, hogy megérinti egy olyan felületet vagy tárgyat, amelyen vírus van, majd megérinti a száját, orrát vagy esetleg a szemét. Az USA CDC arra a következtetésre jutott, hogy ez a terjedési út nem a legfontosabb a koronavírus szempontjából.

A WHO felismeri a fekáliás-orális, azaz az aeroszol / szennyvíz terjedési mechanizmust a SARS-CoV-2 vírus esetén. A WHO óvintézkedésként javasolja a WC-k zárt fedéllel való öblítését. Ezenkívül fontos, hogy a padlóösszefolyókban és más szaniterekben a bűzzárakat víz rendszeres hozzáadásával karban kell tartani (az éghajlattól függően háromhetente), hogy a víztömítés megfelelő módon működjön. Ez megakadályozza az aeroszol visszajutását a szennyvízelvezető rendszeren keresztül, és összhangban áll a SARS 2002-2003 kitörés során tapasztalt megfigyelésekkel…”

 

A REHVA dokumentum következő fejezetei az épületgépészet szerepével foglalkozik a koronavírus tekintetében. Az útmutató kidolgozásakor a REHVA figyelembe vette az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) útmutatását, amelyet közegészségügyi hatóságok számára készített.

Az első változathoz képest a mostani dokumentumban már több és részletesebb információ található a fertőzés kockázatának csökkentéséhez hozzájáruló épületgépészeti berendezésekre vonatkozóan és az azok üzemeltetéséhez kapcsolódó ajánlásokban. Itt most pontokba szedve, röviden összefoglalva olvashatók azok a javaslatok, amelyek részletei az eredeti útmutatóban megtalálhatók (https://www.rehva.eu/activities/covid-19-guidance).

 

A legfontosabb megelőző intézkedések a koronavírus épületen belüli terjedésének csökkentésére iroda és középületek esetén tehát a következők:

  1. Gondoskodni kell a helyiségek megfelelő külső levegővel való szellőztetéséről.
  2. A szellőzést névleges térfogatáramon legalább 2 órával az épület nyitvatartása előtt be kell kapcsolni, és kisebb térfogatáramra az épület használati ideje után 2 órával lehet állítani.
  3. Éjszaka és hétvégén nem szabad a szellőztetést kikapcsolni, hanem a rendszereket kisebb térfogatárammal kell üzemeltetni.
  4. Fontos a rendszeres ablaknyitás (még gépi szellőzéssel ellátott épületekben is).
  5. A WC szellőzését folyamatosan (24/7) üzemeltetni kell.
  6. Kerülendők a nyitott ablakok a WC-kben, hogy a szellőzés iránya megfelelő maradjon.
  7. Utasítani kell az épület használóit a WC-k zárt fedéllel történő öblítésére.
  8. A visszakeveréssel rendelkező légkezelő berendezéseket 100%-os frisslevegős ellátásra kell kapcsolni.
  9. Ellenőrizni kell a hővisszanyerő berendezést, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a szivárgások ellenőrzés alatt vannak.
  10. A fan coilokat úgy kell beállítani, hogy ventilátoruk folyamatosan üzemeljen.
  11. Ne kell megváltoztatni a fűtési, hűtési és a lehetséges párásítási alapértékeket.
  12. A szokásos módon kell végezni a légcsatorna tisztítást (további tisztítás nem szükséges).
  13. A szűrőket szokásos módon, a karbantartási ütemterv szerint kell cserélni.
  14. A szűrők rendszeres cseréjét és karbantartását általános védőintézkedésekkel és védőruhában (kesztyű, maszk) kell végezni.
  15. Belső levegőminőség érzékelő hálózat kiépítésével lehetővé válik a benntartózkodók és a létesítmény üzemeltetők számára a szellőzés megfelelő működésének ellenőrzése.

 

Az útmutatóhoz kapcsolódó munka tehát folyik tovább, egyre több kutatási eredmény áll rendelkezésünkre a világ számos pontjáról. Várható, hogy a koronavírus hatással lesz a jövő épületeinek épületgépészeti megoldásaira, tervezési gyakorlatára akár úgy, hogy pandémiás körülmények között is energiahatékony módon lehessen komfortos, de legfőképp egészséges belső környezetet biztosítani.

Összeállította: dr. Barna Edit