Nyilvánosságra hozták július 23-án este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre – ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

 

Bódis József elmondta: a nagy egyetemek nagyjából úgy szerepeltek az általános felvételi eljárásban, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően a felvett elsőéves hallgatók számát nézve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Jelentősen előrelépve a Budapesti Gazdasági Egyetem idén a negyedik a rangsorban.

Az előző évhez képest tízezerrel kevesebb, mintegy 23 ezer a csalódott diák, a 91 460 jelentkezőből 68 112-en felvételt nyertek valamely általuk megjelölt képzésre. Közülük több mint 55 ezren államilag finanszírozott formában tanulhatnak. Alapképzésre több mint 42 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7400, mesterképzésre több mint 12 300, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 6100. Nappali tagozatra több mint 49 ezer diák járhat majd az általános felvételi eljárás eredményei szerint.

A legmagasabb pontszámot, 445-öt, idén a nemzetközi biztonság és védelempolitika szakon kellett elérni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Második helyre, 433 ponttal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnök képzése került, míg harmadik a Semmelweis Egyetem ápolás és betegellátás (gyógytornász) képzése lett 430 ponttal. A legtöbb jelentkezőt a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szakra vették fel.

A képzési területeket nézve alapképzésben első helyen a gazdaságtudományok állnak, amelyet az informatika és a bölcsészettudományok követnek. Negyedik a műszaki képzés.

Mesterképzésben idén 8 százalékkal magasabb a felvettek aránya, itt is első helyen az ELTE áll, amelyet a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.

  

BME: csaknem ötezer új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben

A BME július 23-i közleményében azt írta: az elmúlt években követett stratégiát folytatva idén is magas felvételi pontszámokat állapítottak meg: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 422 pont, az önköltségesekkel együtt pedig 418,7 pont az átlag. Kiemelték, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is magas maradt az intézmény alapképzéseire felvett jelentkezők száma és átlagpontszáma is. Mesterképzésben csaknem ezren kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat. A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 10 ezer diák 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami 6 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Pedig – mint megjegyezték – a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás (akkor több mint ezer hallgatót vettek fel az egyetem mesterszakjainak valamelyikére). Idén 27 magyarországi felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre.
Továbbra is nagyon népszerűek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvű képzései. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram pályázatán 64 országból több mint kilencezer érdeklődő adta be jelentkezését a műegyetemre. A BME a program keretében több mint hétszáz jelentkezőt vett fel, a hallgatók több mint fele mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig mintegy kilencven jelentkezőt vettek fel.

 

Csaknem háromezer hallgatót vettek fel a győri Széchenyi István Egyetemre

Kovács Zsolt, az intézmény főigazgatója szerint az átlagpontszámok tíz-tizenöt százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest, ami azt mutatja, hogy „jól felkészült fiatalok” kezdik meg tanulmányaikat. Bízik abban, hogy a magasabb ponthatárok hatására a lemorzsolódás kisebb lesz. Ez azért is fontos, mert az egyetem célja az, hogy minél többen szerezzenek diplomát. Tapasztalat szerint a cégek, intézmények keresik a Győrben végzett hallgatókat. A közlemény szerint az Audi Hungaria járműmérnöki karon az angol nyelvű járműmérnök alap- és mesterképzés iránt a magyar és a külföldi hallgatók is érdeklődtek. A gépészmérnöki, informatikai és villamosmérnöki karon minden szakot megfelelő létszámmal tudnak elindítani. A mérnökinformatikus szakon több mint 150 elsőéves lesz szeptembertől. Az építész-, építő- és közlekedésmérnöki kar megőrizte meghatározó súlyát az egyetemen, és nőtt az építészképzésre felvettek száma.

(MTI)