A magyar-szlovák közös beruházásban a kivitelezés utolsó szakaszában járó új komáromi Duna-híd a kétoldalú munkacsoport javaslata szerint a Monostori híd nevet kapja – közölte Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára május 23-án.

Az államtitkár kifejtette: a névválasztást az indokolja, hogy a híd Duna jobb partjára eső vége Komárom Koppánymonostor városrészében található. Az elnevezés mellett szól, hogy az átkelő közelében áll a komáromi erődrendszer részét képező Monostori erőd, Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. Előzményei a messzi régmúltba nyúlnak vissza, a Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik legjelentősebb központja volt Brigetio, a katonai tábor és polgárváros kelta eredetű neve várat, erődöt jelent.

A Monostori híd (szlovák változatban Most Monoątor) nevet a Földrajzinév-bizottság első helyen javasolta, véglegesítéséről is ez a testület dönthet, a kezdeményezést a szlovák fél támogatta – tette hozzá Mosóczi László.

Az új Duna-híd kivitelezése a befejezéséhez közeledik, a közelmúltban sikeresen zajlott le a terhelési próbája. A napokban elkészül az aszfaltburkolat, folytatódik a közvilágítási oszlopok, korlátok elhelyezése, a híd monitoring- és riasztórendszerének telepítése, a lámpák, hajózási jelzések felszerelése.
Mosóczi László kiemelte, hogy az új Duna-híd munkálatai a tervek szerint a nyár végéig lezárulnak. A híd csaknem 100 kilométeren hiányzó teherforgalmi átkelési lehetőséget teremt, miközben tehermentesíti Komárom és Révkomárom belvárosát. (MTI)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (elöl, b) és Richard Sulík szlovák miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter (elöl, j) az új Duna-hídon Komáromban 2020. május 11-én. MTI/KKM

Ahogy korábban megírtuk, a Magyar Mérnöki Kamara már a hídépítés megkezdésekor azt kezdeményezte (legutóbb 2020. márciusában), hogy az új komáromi közúti átkelő elnevezése Feketeházy János híd legyen. 

Feketeházy János (1842-1927) mérnök tervezési munkái:

• Az összes 1912 előtt, a Magyar Királyi Államvasutak által épített vasúti híd
• A Fővámház (ma Budapesti Corvinus Egyetem) tetőszerkezete (1870-74)
• Az első Összekötő vasúti híd a Dunán, Budapesten (1873–76)
• A fiumei forgóhíd
• A szegedi közúti Tisza-híd (1883)
• A Keleti pályaudvar vágánycsarnokának acél tetőszerkezete (1884)
• Az operaház tetőszerkezete (1884)
• Az Északi Főműhely 22 000 m²-es, öthajós, bazilikás elrendezésű gőzmozdony-szerelő csarnoka és fűtőháza (téves nevén: Eiffel-csarnok) (1886)
• A szolnoki vasúti Tisza-híd (1888)
• A Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet híd (1891–1892)
• Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd (1893–1895)
• A budapesti Ferenc József híd (mai neve Szabadság híd) (1894–1896)